Biológia‎ > ‎

07. osztály


 1.
A mikroszkóp felépítése
Kísérlet célja:

A mikroszkóp, mint fontos kutatási eszköz bemutatása, megismertetése. 

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A tanár bemutatja a mikroszkóp részeit, egy kész metszet segítségével bemutatja a mikroszkóp használatának lépéseit,  felhívja a figyelmet a hibázási lehetőségekre, megmutatja az eszközök balesetmentes használatának módját.

Majd ismerteti, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.



 2. A csírázás víz- és levegőigényének vizsgálata

Kísérlet célja:

A kísérlet mint vizsgálati módszer megismertetése. A kísérletezés lépéseinek elsajátíttatása. Az élettelen környezeti tényezők és a növények egyedfejlődése közötti kapcsolat bemutatása. A csírázást befolyásoló tényezők megismertetése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Egy főzőpohárban forralunk kb. 1 dl vizet. Előkészítünk két vizsgálati mintát (10-10 szem bab) főzőpohárba.  Az elsőbe annyi csapvizet öntünk, hogy kb. 1 cm-re ellepje a babszemeket. A másodikba ugyanennyit a felforralt, lehűlt vízből, és a tetejére rétegezünk 1 cm vastagságban olajat. Előkészítünk egy harmadik mintát Petri-csészébe a szokásos módon, 10 babszem nedves szűrőpapíron.

A negyedik mintát a harmadikhoz hasonlóan készítjük elő, de szárazon hagyjuk. A mintákat szobahőmérsékletű, sötét helyre tesszük. A kísérlet eredménye:

-          száraz környezetben és kiforralt, olajjal lezárt vízben nem történik csírázás,

-          csapvíz alatt néhány szem kicsírázik,

-          nedves környezetben a legnagyobb arányú a csírázás.

Magyarázat a 3. minta esetében: kedvező feltételek között magas a csírázási arány.

Magyarázat az 1. minta esetében: a túl sok víz káros lehet, elzárhatja a levegőtől a magokat.

Magyarázat a 2. minta esetében: a kiforralt vízben nem maradt levegő (oxigén), az olaj elzárta a levegőtől magokat. A csírázáshoz oxigénre van szükség.

Magyarázat a 4. minta esetében: a csírázáshoz vízre van szükség, víz nélkül nincs csírázás.

Következtetések: a csírázás folyamatához megfelelő mennyiségű vízre és oxigénre van szükség.

 

 3. A csírázást gátló anyagok

Kísérlet célja:

A kísérlet mint vizsgálati módszer megismertetése. A kísérletezés lépéseinek elsajátíttatása. Az élette

len környezeti tényezők és a növények egyedfejlődése közötti kapcsolat bemutatása. A csírázást befolyásoló tényezők megismertetése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Az alábbi négy mintát állítjuk össze:

  1. Petri-csésze: 10 db jól megmosott almamag nedves szűrőpapíron
  2. Petri-csésze: 10 db almamag és apróra vágott almadarabkák nedves szűrőpapíron
  3. Petri-csésze: 10 db babszem nedves szűrőpapíron
  4. Petri-csésze: 10 db babszem és apróra vágott almadarabkák nedves szűrőpapíron

Lefedjük üveglappal majdnem teljesen a mintákat és szobahőmérsékletű sötét helyre tesszük.

A csírázást gátló anyagok hatásának jellemzői: akadályozzák a magok csírázását, faj specifikusak.

A csírázást gátló anyagok szerepe: nedvdús termések belsejében gátolják a magok csírázását akkor is, ha egyébként a csírázás feltételei teljesülnek.

 
 4. Gázcserenyílások megfigyelése mikroszkóp alatt

Kísérlet célja:

Az életközösségek és az élettelen környezet közötti anyagáramlás bemutatása. A gázcserenyílások felépítésnek és működésének bemutatása. Megfigyelési képesség fejlesztése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Korallvirág  levelének színéről és  fonákjáról készült nyúzatot mikroszkóp alatt vizsgálunk. Megállapítható, hogy a levél fonákján számuk átlagosan magasabb, mint a levél színén. A mikroszkópi kép kivetíthető a táblára, így lehetőség van megmutatni az egyes képleteket. A metszet feliratokkal szerepel az anyagban.

Kísérlet lebonyolításának feltételei:

       Szükséges eszközök:
-mikroszkóp
-szike
-csipesz
-tárgylemez
-fedőlemez
 5. Növények párologtatásának vizsgálata

Kísérlet célja:

Az életközösségek és az élettelen környezet közötti anyagáramlás bemutatása. A párologtatás folyamatának bemutatása. A párologtatást befolyásoló tényezők megismertetése. Megfigyelési képesség fejlesztése.

 

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A megöntözött szobanövény hajtására nejlonzacskót húzunk, melyet előzőleg lemértünk, és gumigyűrűvel rögzítjük. Kb. 30-40 perc után tapasztalható, hogy a zacskó belsején víz gyűlt össze, mely a növény párologtatásából származik. A zacskót lemérve nagy valószínűséggel súlynövekedést tapasztalunk.


 
 6. Fűszerpaprika oldhatóságának vizsgálata

Kísérlet célja:

A növényi olajok előfordulásának és tulajdonságainak bemutatása. Megfigyelési képesség fejlesztése.

 

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A vizsgálat a fűszerpaprika olajtartalmát bizonyítja. Oldhatóságának vizsgálata azt mutatja, hogy vízben nem oldódik, olajban pedig igen. A víz és étolaj keverékében történő oldás során a víz felszínén elkülönülő, étolaj-fűszerpaprika fázis is az oldhatóságot bizonyítja, valamit megmutatja, hogy az olaj sűrűségénél a víz sűrűsége nagyobb.

 
 7. Az erjedés során keletkezett gázok vizsgálata

Kísérlet célja:

A penészgombák és az élesztőgombák bemutatása. Az erjedés vizsgálata, hasznosságának megismertetése. Megfigyelési képesség fejlesztése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A kísérletben a kenyérélesztő erjedését és a keletkezett szén-dioxid gázt vizsgálják. A vizsgálat sikeressége érdekben ügyeljünk arra, hogy az élesztő friss legyen. Ajánlatos a meszes vizet is frissen elkészíteni. A befőttesüvegben erjesztett élesztő az üveg szájára húzott gumikesztyűt felfújja, gyakran a gumikesztyű integető mozgást is produkál. A kémcsőben erjedt élesztő által termelt gáz a meszes vizet zavarossá teszi. Ez az előzetes feltevésünket, miszerint szén-dioxid keletkezett, alátámasztja.

 
 8. Mohák vízmegkötő-képességének vizsgálata

Kísérlet célja:

A mohák testfelépítésének vizsgálata. A mohák környezetvédelmi jelentőségének bemutatása.

Megfigyelési képesség fejlesztése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

A vizsgálatokhoz kiszárított mohapárna szükséges. Az előkészített anyagokkal és eszközökkel egy foglalkozás keretében lebonyolíthatók a kísérletek. A szárított, majd vízbe áztatott mohapárna tömegének különbségéből meghatározható, hogy mennyi vizet kötött meg a párna.

 
 9. A csont összetételének vizsgálata

Kísérlet célja:

A csontváz jelentőségének bemutatása. A csont felépítésnek vizsgálata. A szerkezet és a tulajdonság kapcsolatának megláttatása. Megfigyelési képesség fejlesztése.

Kísérlet lefolyásának a rövid leírása:

Csirkecsont vizsgálatát végezzük el. Az ecetsav-oldat kioldja a csont szervetlenanyag-tartalmát, égetéssel eltávolítjuk a szerves anyagokat és a vizet. A kísérletek elvégzése után, a kezeletlen csonttal történő összehasonlítás során bizonyítódik, hogy a szerves vegyületek rugalmasságot, a szervetlen sók pedig nagyfokú szilárdságot biztosítanak a csontoknak.