Saját idő

Ezt kerestem, mindig is erre vágytam:
egy a ritmusunk, s amitől a többi
falra mászik, az bogoz össze minket
szép szerelembe.

Folyton elkésünk. Te is, én is. Este
hétre ígéred magad estebédre,
és beállítasz tizenegy felé - épp 
kész van az étel.

Összeegyeztetve, akár a svájci
óra, működik zsiger, agy - ha lassan
jársz, tovább érsz, tartja a köz, s magunk mi
tartjuk is ehhez.

Így nem indulunk soha el nyaralni
pénteken reggel Balatonfüredre:
minden évben éjszaka lesz, mikorra
összepakoltunk.

Elhalasztjuk most is az indulást, s az
ágymelegből hallgatom: oly szelíd és
ringató az utcamoraj veled, mint
tóban a hullám,

és időnk egymásba simul megint, mint
test a testbe, semmi cezúra, együtt
lüktet, ér a csúcsra a két külön test
egy ütemére.