Felsőtárkány

2004

Élménybeszámoló:

“Gyertek gyorsan! A vonatunk néhány perc múlva indul az állomás másik végébol!” - hangzott az ellentmondást nem turo felszólítás egyik utastársunk szájából. Már ekkor nyilvánvalóvá vált mindannyiunk számára, hogy nem mindennapi kalandra vállalkozott az, aki benevezett a felsotárkányi kirándulásra. Hátizsákostul, hálózsákostul, és az utazás minden egyéb kellékével felszerelkezve (kivéve egy focilabdát, amit legnagyobb bánatunkra az elozo vonaton hagytunk) átrobogtunk az egész Keletin, hogy az indulás elott egykét perccel elfoglaljuk (méltó) helyünket a fedélzeten. A némi bizonytalanságot árasztó baljós jelek a vonaton tovább sokasodtak. Kiderült, hogy a fohadiszállásnak szánt plébánián a napokban éppen festési munkálatok zajlanak, úgyhogy mindenképpen szükség lesz sátorállítási ismereteinkre. Továbbá a korábban beharangozott esti “séta” Egerbol Felsotárkányba nem csupán kósza hír vagy tréfa: a legteljesebb valóság. A késobbiekben aztán kiderült, hogy valóban nem mindennapi élményben volt részünk – a kifejezés pozitív értelmében. Az esti “túra” alatt jókat lehetett beszélgetni, nem is beszélve arról, hogy a plébánia kövezetéhez képest az anyaföld és a strandszonyeg kinálta lehetoségek korántsem tuntek szánalmasnak. Nap nap után egyik élmény a másikat követte: egri városnézés, strandolás, rövidebb és hosszabb (de inkább hosszabb) túrák, szalonnasütés. Íme néhány “(mozgó)kép” a hat nap történéseibol - természetesen a teljesség igénye és a “szereplok” kilétének felfedése nélkül: hegyoldalról faágakon, mint gördeszkán leguruló emberalak; néhány száz méteres kaptató után zsolozsmáért áhítozó túrázók annak nem palástolt szándékával, hogy a piheno idejét egy kicsit hosszabbra nyújtsák; sziklás hegyteton fakorlátba csimpaszkodó egyén, aki néhány méteres csúszás, majd eroteljes fékezés után meglepetten nyugtázza, hogy a fa esetenként elkorhad; zsolozsma, közös imák és misék; közös étkezések; egyesekben felmerült egy “T and T” nevu együttes megalakításának gondolata is, ám néhány érintett egyértelmu tiltakozása miatt ez végül is lekerült a napirendrol… Ha röviden, egy mondatban kellene összefoglalnom kirándulásunk eseményeit, az minden bizonynyal így hangzana: sok móka és kacagás - figyelve egymásra és a Bükk szebbnél (is) magasabb tájaira.  És ebben a vidám közösségben apról napra, vagy talán óráról órára megtapasztaltuk, hogy velünk volt az, Aki egykor az emmausziak szívét lángra gyújtotta…
Kerekes Teri

A képeket a következő oldalon találod :)