Csillagok, naprendszer és a bolygók  ábrázolása a képzőművészetekben


A képzőművészetben bolygókkal, naprendszerrel kapcsolatos mű, így például szobor,

festmény, egyéb alkotás a 20. század végéig nem túl sok keletkezett.

Kivételek azok a fametszetek például, melyek a XIII.-XIV. században készültek és az akkori kor felfogását ábrázolják: az egyik ilyen metszeten az ég mint kupola jelenik meg, melyre rögzítve vannak a csillagok, és ezzel együtt forog a Föld körül, amely a világegyetem középpontja. A fametszet bal oldalán valaki kíváncsiskodva átdugja a fejét az ég kupoláján, hogy megnézze, miféle szerkezetek mozgatják az égboltot a Föld körül.

Természetesen azért festmény is készült ebben a témában: például egy XVII. századból való festmény azt ábrázolja, ahogyan a sziámi csillagászok egy részleges napfogyatkozást figyelnek meg. A tudósok egy papírt tartanak a távcső okulárja elé, amelyre rávetül a félig elsötétült Nap fordított képe.

Más képzőművészeti ágban tevékenykedik a szegedi Bottyán Katalin. Ő tűzzománcokat és grafikákat alkot többek közt a bolygókról.

Lakatos Pál Sándor művész azon kevesek közé tartozik a szobrászok körében, akik alkottak ebben a témában. 2002-ben megalkotta a Naprendszer bolygóinak kicsinyített másolatát, mely egyrészt szemléltetésül szolgál a Naprendszer méret és távolságarányos makettjeként, másrészt a bolygó-makettek egyúttal bronzból készült köztéri szobrok is. A 2002-ben Kecskeméten felállított szobrok a város különböző pontjaira kerültek, távolságarányiknak megfelelően. Így került a Nap, Merkúr, a Vénusz, a Föld, és a Mars a Városháza épülete elé, a Szaturnusz szintén a belvárosba, a Világóra elé, míg a Plútó a Kecskeméti Planetáriumba.  A bronzszobrokat 3,3 milliárdos kicsinyítésben hozták létre, így a Nap 41,8 cm-es, a Föld gyöngyszemnyi, a Plútó mákszemnél is kisebb bronz gömb. A Nap kicsinyített mása minden szobornál megjelent, így ha az ember csak egy szobrot lát, akkor is van számára viszonyítási alap. Érdemes azonban végigjárni a kecskeméti bolygó-túrát, egyrészt a kulturális élmény miatt, másrészt mert az ember saját maga is megtapasztalhatja, hogy milyen hatalmas távolságok vannak az égitestek között méretükhöz képest. Egyedül álló élmény lehet ez, azért is, mert ehhez hasonló kiállítás Európában csak egy helyen (Svájcban), valamint a világon még az Amerikai Egyesült Államokban található.

Építészetben a bolygókhoz kötődő alkotás a Prágai Orloj. A Moldva partján húzódó „Aranyváros” híres pompás tornyairól és kupoláiról, hídjairól és épületeiről. Például a Városháza épületegyütteséről, mely évszázadokon át tartó felújításokon ment keresztül és aminek egyik legismertebb látványossága az 1400-as évek elejéről származó óra, mely az időmérésen túl további különlegességekkel rendelkezik. Az óra, melynek neve Orloj 3 önálló részből áll: bábjátékból, szférakörből és naptárból. Minden kerek órában kinyílik az ablak, és az idő múlását jelképező halál elővezeti a 12 apostolt. A szfératábla, mely a felső óralapon helyezkedik el mutatja a Hold és a Nap mozgását, körülötte az állatöv jegyei láthatók. Az alsó óralapon lévő kalendárium 1866-ból származik, a kor legnagyobb festőjének alkotása. Érdekesség, hogy a legenda szerint az Orloj megjósolja a közelgő veszélyt. Legutóbb 2002-ben állt le a szerkezet, pár nappal az évi súlyos árvíz előtt.