Vissza shivamantra oldalaihoz!

Olvasd shivamantra blogját!

Írj levelet shivamantrának!

Összefoglaló a 2006. június 16. és június 18. között tartott ECAB megbeszélésről

 

Az első napon a BMS (Bristol Myers Squibb) gyógyszergyár képviselői tartottak prezentációt. Az alábbi témákkal foglalkoztunk:

 

1.         Tájékoztató a gyógyszergyárnál folyó gyógyszerkísérletekről. A BMS jelenleg leginkább az atazanavir (ATV) (Reyataz) nevű proteáz inhibitor bevezetésére koncentrál. Nagyon nagy reményeket fűznek a gyógyszer sikeréhez. Az eddigi eredmények jók, a mellékhatások alacsony vagy elviselhető szinten vannak. Az időnként (rendkívül ritkán) előforduló központi idegrendszeri mellékhatások (a szedés megkezdésekor furcsa látászavarok, színek torzult érzékelése, zavart álmok) arra enged következtetni, hogy a molekula eljut a központi idegrendszerbe (az agyba), de ezt kísérletileg még nem sikerült igazolni. Az ilyen mellékhatások előfordulása egyébként inkább anekdotákon, semmint tudományosan igazolt adatokon alapul. A lipodisztrófia és a zsíranyagcsere-zavarok esélye a szokásosnál alacsonyabbnak tűnik. Az ATV egyaránt hatásos ritonavir adásával és anélkül is, de tapasztalt betegek esetében, vagy a terápia megkezdésekor a ritonavir (mint booster) használata mindenképpen ajánlott. Rezisztencia adatok még nem állnak rendelkezésre, mivel új vegyületről van szó. Az erre vonatkozó adatbázis most épül. Általában megállapítható, hogy a proteáz inhibitorok esetében nem a vegyületek hatékonyságán vagy hatásosságán múlik a rezisztencia kialakulása, hanem döntő mértékben a gyógyszerfegyelem illetve a táplálkozási szabályok betartásán.

 

2.         Aktuális adatok az efavirenzről (Stocrin/Sustiva). Nagyon ritkán nem kívánatos interakció fordulhat elő tenofovirral (TDF).

 

3.         Hármas fix kombináció kialakítása és bevezetése Európában. Az efavirenz+emtricitabine+tenofovir (Stocrin + Truvada) kombinációból álló, naponta egyszer egy tablettára épülő gyógyszerkombináció elméletileg elkészült, de egyelőre függőben van a három érintett gyógyszergyár (Merck, Gilead, BMS) megállapodása és a jogi keretek tisztázása. A leendő hármas kombináció kereskedelmi neve még nem ismert. A törzskönyvi anyagok benyújtása készek. A készítmény előrelátható áráról semmilyen információt nem sikerült szerezni. Két fontos kérdés merült fel: a vesetoxicitás veszélye (tenofovir) és az az elméleti probléma, hogy ha naponta csak egyszer kell egy tablettát bevenni, az nagyon lerontja a jó gyógyszerfegyelem esélyeit: egyetlen adag kihagyása sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a többi kombináció esetében.

 

4.         Jövőbeli tervek a BMS fejlesztésében. A gyógyszergyár egy HIV kapcsolódási inhibitoron (attachment inhibitor – a HIV kapcsolódását akadályozza meg a gazdasejthez) és egy integráz inhibitor vegyületen (a HIV integráz enzimjének működését akadályozza) dolgozik. Céljuk, hogy a HIV életciklusának minden szakaszát célba vegyék. A kapcsolódási inhibitorok esetében felmerül az aggodalom, hogy ez nem bizonyul-e olyan fejlesztési zsákutcának, mint a CCR5 inhibitorok fejlesztése (ezeket a kísérleteket szinte kivétel nélkül minden gyógyszergyár leállította).

 

5.         Rövid tájékoztató arról, hogy a BMS hogyan segíti oktatással, konferenciákkal, projektekkel és gyógyszerek olcsó szállításával a HIV-fertőzöttek közösségeit világszerte.

 

A második nap délelőttjén Dr. Andrea Savarino virológus tartott előadást az integráz enzim működéséről, amit Bob Huff előadása követett az integráz inhibitorokról. Mindkét előadás anyaga rövid magyar összefoglalóval később elérhető lesz ugyanezen a honlapon. Bob Huff (HIV/AIDS tudományos szakíró és élő legenda) bemutatta az integráz inhibitorok elméleti működését és a jelenleg folyó kísérleteket:

 

1.         MK0518-as vegyület, a Merck új integráz inhibitora, erről később

            részletesebben írok.

2.         A GS9137-es vegyület (a Japan Tobacco feljesztése, amit a Gilead átvett). Ez az integráz inhibitor ritonavir (booster) szedését igényli, viszont rendkívül nagy hatékonyságúnak bizonyult az eddigi kísérletekben. Mellékhatásai: hasmenés, fejfájás és hányinger. Eddig semmilyen toxicitást nem észleltek a kísérletek során, de a ritonavirre (Norvir) jellemző toxicitással számolni kell. A Gilead egy saját, belső fejlesztésű integráz inhibitoron is dolgozik, ami nem igényel boostert.

3.         Emellett első fázisú (nagyon korai) kísérletek folynak az S364735 számú vegyülettel, amely szintén integráz inhibitor lesz, ha beválik.

4.         Egyéb kísérletekről és korai stádiumú fejlesztésekről is tudunk.

 

Ezt követően Peter Arlett, az Európai Bizottság Vállalati Főigazgatóságának (DG Enterprise) gyógyszerügyekért (farmakovigilancia) felelős munkatársa tartott tájékoztatót arról, hogy az Európai Unió milyen új módszerekkel igyekszik biztosítani a gyógyszert szedő betegek (nem csak HIV-fertőzöttek) biztonságát, a gyógyszerek megbízható minőségét és a mellékhatások, főleg a súlyos mellékhatások gyors, hatékony és egyszerű kommunikációját.

 

Délután a Merck gyógyszergyár képviselői mutatták be az aktuális helyzetet, fejlesztéseket, terveket. A következő témákat érintettük:

 

1.         Az MK0518-as vegyület, a Merck új integráz inhibitora. A kísérletek a harmadik fázisban vannak, a gyógyszer bevezetése hamarosan várható. A gyártó nagyon nagy reményekkel van, ami az új vegyületet illeti – eddig igen hatékonynak és jól tolerálhatónak bizonyult mind tapasztalt, mind pedig kezdő gyógyszerszedők esetében. A gyógyszert naponta kétszer kell szedni, ritonavir (booster) szedését nem igényli. Mellékhatásként hasmenés, hányinger, fáradtság és fejfájás várható, de nem túlzott mértékben. Rezisztenciát a vegyület kémcsőben nagyon hosszú idő alatt, jelentős manipulációra alakít ki. Ennek ellenére a rezisztencia nem zárható ki, valószínű, hogy emberi alkalmazás során bizonyos idő után a HIV képes megkerülni az integráz inhibitorokat is. Ezzel kapcsolatban egyelőre szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésre. A gyógyszer éhgyomorra, étellel és evés után egyaránt szedhető, semmilyen táplálkozással kapcsolatos előírás nem vonatkozik rá. Minden eddig ismert HIV-gyógyszerrel együtt szedhető.

 

2.         Különféle, jelenleg folyó gyógyszerkísérletek eddigi eredményei,

            tanulságai.

 

3.         Hármas fix kombinációval kapcsolatos kérdések. A napi egyszer egy tabletta fejlesztésében a Merck is részt vesz. Gyakorlatilag ugyanazt mondták el, mint amit egy nappal korábban a GSK képviselői. Az árról és a bevezetés várható időpontjáról ismét nem sikerült megtudnunk semmit. Minden esetre már most elégséges gyártási kapacitás áll rendelkezésre a gyógyszer előállításához. Ugyanakkor azt megtudtuk, hogy az efavirenz (Stocrin/Sustiva) árának tavalyi csökkentését a jövőben további csökkentés követheti.

 

4.         HIV vakcina fejlesztése. A Merck kutatói a közönséges nátha vírusát (adenovirus) módosították olyan módon, hogy a beleépített HIV genetikai elemekkel indítsák el a szervezet saját immunreakcióját. Az immunizáció náthát nem okoz, viszont könnyebb lázat, múló rosszullétet igen. Az eddigi hírek szerint ez a fajta immunizáció eleve hatástalan lehet azok esetében, akik már átestek adenovirus fertőzésen, ugyanis a szervezet immunválasza még azelőtt elpusztítja a hordozó vírust, hogy a HIV-vektorok eljutnának az immunsejtekig. Az alkalmazott összetétel „trivalens vakcina”, tehát három HIV-re jellemző antigént tartalmaz vektorként: gag, pol és nef antigéneket. Az igazoló (proof of concept, legelső fázis) kísérleteket jelenleg tervezik. A mostani elképzelések szerint nem várható, hogy a vakcina teljes immunitást nyújt HIV-fertőzés esetén. Ugyanakkor segítségével a fertőzési arány alacsonyabban tartható egyes populációkban, meghosszabbíthatja a betegek várható élettartamát, és kitolhatja a gyógyszerszedésig eltelő időt. A kísérletek komoly etikai meggondolásokat vetnek fel. Az eredmények 2-3 éven belül várhatók.

 

A megbeszélés legfontosabb tanulsága, hogy a HIV terjedésével, a rezisztenciák kialakulásával és a gyógyszerészet fejlődésével párhuzamosan valóban égető szükség van újabb és újabb gyógyszerosztályok bevezetésére. Az integráz inhibitorok nagyon ígéretes lehetőséget kínálnak a többszörös rezisztenciák kezelésére és az egyre hatékonyabb gyógyszerkombinációk kialakítására. Végső célunk az kell legyen, hogy kellően hatásos és erős kombinációk alkalmazásával végleg eltüntessük a HIV-et a szervezetből (eradication). Ebben – ha beválnak – az integráz inhibitorok fontos szerepet játszhatnak hatásmechanizmusuk miatt.

 

A fennmaradó időben az Oroszországban fennálló helyzetet és belső ügyeket beszéltünk meg.

 

2006.06.23.