Vissza shivamantra oldalaihoz!

Olvasd shivamantra blogját!

Írj levelet shivamantrának!

Országjelentés

HIV/AIDS epidemiológiai helyzete Magyarországon és a megelőzésben végzett tevékenységek alakulása

 

 

 

A hazai HIV/AIDS helyzet ez ideig viszonylag kedvezően alakult.

Az első HIV- pozitív személyeket 1985 augusztusában, az első AIDS-es beteget pedig 1986 decemberében fedezték fel. 1985-től 2004. december 31-ig összesen 1176 HIV- pozitív személy került a nyilvántartásba, közülük 1067 azonosító kóddal és 109 anonim módon. Az anonim személyek közül egyesek bizonyosan szerepelnek a kódoltan nyilvántartottak között is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tavalyi év végén egy millió lakosra 116 felderített HIV-fertőzés jutott. Az utóbbi öt évben az újonnan diagnosztizált, kóddal regisztrált HIV-fertőzések évi átlagos száma 69 volt ( 48 és 82 között változott). A regisztrált HIV-pozitív személyek 83%-a férfi és 17%-a nő volt. A HIV pozitív nők aránya 1990-ig 6%, 1995-ig 10%, 2004 végéig 15% volt, azaz a nők arányában fokozatos emelkedés észlelhető. (2000-2004. között a HIV-fertőzöttek 21%-a volt nő.) Tapasztalataink szerint a fertőzött nők többsége külföldi, vagy külföldi szexuális partnertől, gyakran prostitúció révén fertőződött.

Az OEK által a terhes nők körében az elmúlt tíz évben hatodik alkalommal azonos körülmények között elvégzett HIV sentinel szűrővizsgálatok során pozitív gravida nem került felderítésre, amiből arra lehet következtetni, hogy a fiatal nők korosztályában mérhető prevalencia változás nem történt.

A hazánkban regisztrált HIV-pozitív személyek jelentős hányada nem magyar állampolgár. 2004 végéig 69 országból származó 315 HIV pozitív személy került a nyilvántartásba, ami a regisztrált HIV-pozitívok 27%-a. A külföldiek aránya 1997-2001. között volt a legmagasabb (40-50%), 2004-ben a felderitett HIV-fertőzöttek kb. egynegyede volt külföldi. A hazai helyzet megítélésénél éppen ezért figyelembe kell venni, hogy a külföldi HIV-fertőzöttek túlnyomó többsége bizonyosan nem hazánkban fertőződött, továbbá, hogy közülük kevesen maradtak Magyarországon.

 

A 2004. december 31-ig bejelentett magyar HIV-pozitív személyek 71%-a homo/biszexuális érintkezés révén fertőződött. Ennek a kockázati csoportnak a HIV-pozitív személyek közötti aránya azonban az utóbbi években jelentősen csökkent. 1996-tól 2004 között 65% volt az arány a korábbi időszakok 76 (1985-1990), illetve 79 (1991-1995) százalékával szemben. 

Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg a heteroszexuális kontaktus révén fertőzöttek arányában. Arányuk az 1985-1990. közötti időszakban csupán 5% volt, de az 1996 óta eltelt időszakban elérte a 26%-ot.

A járvány korai periódusában az akkor nyilvántartott valamennyi hemofíliás vizsgálatra került és 4,5%-uk bizonyult HIV-pozitívnak. 1986 óta a hazai hemofíliások között újabb HIV-fertőzések nem fordultak elő.

 

1985 és 2004 között az országos nyilvántartásba 14 olyan HIV-pozitív személy került, aki. intravénás kábítószer-élvezet kapcsán fertőződött, közülük 12 külföldi, kettő magyar állampolgár. A két magyar állampolgárságú személy feltehetően külföldön fertőződött. Bizonyos, hogy az utóbbi években az intravénás kábítószer-élvezők száma emelkedik hazánkban, de eddig nem volt kimutatható jele, hogy fertőzési lánc alakult volna ki közöttük. A kelet-európai országok adatai azt mutatják, hogy a HIV terjedésének a kábítószeresek között  tragikus járványügyi következményei vannak, ezért a droghasználat elleni társadalmi összefogásnak és állami intézkedéseknek alapvető prevenciós szerepe van egyebek között a HIV terjedése szempontjából is.

 

Mind a HIV-pozitív férfiak (66%), mind a HIV-pozitív nők (60%) többsége 20 és 39 év közötti korcsoportba tartozott. Az AIDS esetek közel felét (40%) a 30-39 éves korú férfiak között kórismézték. Az utóbbi öt évben három gyermeknél (2 külföldi, 1 magyar) diagnosztizáltak hazánkban HIV-fertőzést. A magyar gyermek külföldi partnertől fertőződött anyjától vertikálisan akvirálta a vírust.

 

A 752 magyar HIV-pozitív 63%-a budapesti és 10%-a Pest megyei lakos volt a diagnosztizálás idején.

 

2004. december 31-ig összesen 472 HIV-fertőzöttnél fejlődött ki AIDS és közülük már 270 meghalt. 1987 óta az újonnan jelentett AIDS betegek száma 7 és 46 között változott, az évi átlag 25 volt. Évente átlagosan 15 AIDS okozta halálozás fordult elő. Az aktív antiretrovirális gyógykezelés hatása az utóbbi években hazánkban is mutatkozott az AIDS esetekre és a halálozásra vonatkozó adatokban. Az AIDS betegek jelentős hányadánál a HIV-pozitivitás ismert volt az AIDS klinikai jeleinek megjelenése előtt. Sajnálatos azonban, hogy ez az arány 1996 óta csökkent, pedig a HIV-fertőzés korai diagnosztizálásának ma már terápiás szempontból is igen nagy jelentősége van. Többek között az időben megkezdett antiretrovirális terápia, valamint a HIV-pozitív személyek TBC megelőzésére irányuló gyógyszeres profilaktikus kezelése következtében viszonylag alacsony a tuberkulózis incidenciája a hazai HIV/AIDS betegek között. Az AIDS betegek 70%-a homo/biszexuális úton fertőződött, de 1996 óta a heteroszexuális érintkezés révén fertőződött AIDS betegek száma is emelkedett.

 

 

A hazai HIV/AIDS járványt befolyásoló tényezők, következtetések

 

1.     1985-ben, az első HIV-fertőzött személyek detektálása idején már kereskedelmi forgalomba kerültek a diagnosztikai készítmények és egy szakértői csoport javaslata alapján az illetékesek azonnal megfelelő költségvetési keretet biztosítottak a HIV ellenanyag-vizsgálati laboratóriumok létesítésére a vérellátó, a közegészségügyi-járványügyi és a nemibeteg-gondozói hálózatban.

2.     A HIV terjedésének már a kezdeti szakában rendelkezésre álló vizsgálati lehetőségek a bevezetett egészségügyi rendszabályokkal együtt azt eredményezték, hogy megszűnt a nosocomialis HIV-fertőzések lehetősége vér és vérkészítmények révén; biztosíthatóvá vált az eredményes esetdetektálás és kontaktus felderítés azon lakosságcsoportokban, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a fertőzések terjesztésében (HIV-fertőzöttek szexuális partnerei, nemi betegek, intravénás kábítószer-élvezők, büntetés-végrehajtási intézetek lakói, prostituáltak)

3.     Megteremtették az önkéntes térítésmentes szűrővizsgálatok lehetőségét.

4.     Már a pandémia kezdetén megindult az egészségügyi dolgozók intenzív képzése. Egészségnevelő, felvilágosító tevékenységet indítottak az egész lakosság és egyes lakosságcsoportok részére az állami és nem állami szervezetek, részletezve a HIV-fertőzés terjedési módjait és megelőzési lehetőségeit. Bizonyos, hogy az alkalmazott védekezési rendszernek lényeges szerepe volt a hazai járványügyi helyzet viszonylag kedvező alakulásában.

5.     Az AIDS 1985 óta, a HIV 1998 óta tartozik a kötelezően jelentendő fertőző betegségek közé. A HIV-pozitív személyekre vonatkozó részletes adatgyűjtés már 1986-ban miniszteri rendelet felhatalmazása alapján megkezdődött. Az Országos Epidemiológiai Központ részt vesz az Európai HIV/AIDS Surveillance Hálózat munkájában. Az egységes európai kódrendszer alapján félévente jelenti a HIV/AIDS adatokat a párizsi központnak.

 

TOVÁBBI FELADATOK

 

·        A HIV terjedésének nyomon követése és lehetőség szerinti lassítása az intravénás kábítószer-élvezők között. A környező országok tapasztalatai és az egyéb szexuálisan átvihető kórokozók elterjedtsége alapján e populációban a HIV- járvány kibontakozása és gyors terjedése folyamatosan fennálló veszély Magyarországon is.

·        A HIV heteroszexuális terjedésének folyamatos nyomon követése és lehetőség szerinti lelassítása. A kelet-európai országokban, a volt Szovjetunió utódállamaiban az elmúlt néhány év során a nemi úton közvetített betegségek és ezzel párhuzamosan vagy ezt követően a HIV esetek számának igen gyors, az előző években regisztrált gyakoriság többszörösére való növekedése következett be. A járvány az intravénás . kábítószer-élvezők mellett, ill. ezzel részben átfedve elsősorban a prostituáltak között robbant. Tekintve a hazai prostitúció máig rendezetlen helyzetét, és a kelet-európai prostituáltak vélhetően nagyarányú részvételét a magyar szex-iparban, a prevenciós erőfeszítéseket e területen fenn kell tartani és még hatékonyabbá kell tenni.

·        A HIV/AIDS járványra vonatkozó adatok gyűjtésére és integrált értékelésére alkalmas rendszer működtetésének jogszabályi feltételeit biztosítani kell.

·        Az egészségügyi dolgozók és ezen belül is az orvosok HIV/AIDS-szel kapcsolatos ismereteinek folyamatos bővítése.

·        A HIV diagnosztika rohamos fejlődésének nyomon követése. Évről-évre új és egyre érzékenyebb és specifikusabb molekuláris biológiai eljárásokat dolgoznak ki a világon, amelyek alkalmazásával a betegek kezelése hatékonyabbá és sokszor olcsóbbá is tehető. Ezek az eljárások egyre inkább alkalmazásra kerülnek a HIV epidemiológiájában, és bevonulhatnak a véradók és a szervadók rutin szűrési módszerei közé is

·        Az AIDS prevenciós program sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a megelőzés terén bizonyíthatóan hatékonyan dolgozó nem kormányzati szervek bevonása a munkába.

  

Országjelentés a HIV/AIDS megelőzés területén végzett tevékenységről 2003-2005-ig

 

2003

 

 

A 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat értelmében az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja megalkotásra került. A Népegészségügyi Program több munkacsoport összehangolt munkájával járult hozzá a lakosság egészségének javításához. A munkacsoportokban való részvételre az egyes szakterületek neves képviselői kapnak felkérést. A HIV/AIDS megelőzés területén a Nemzeti AIDS Bizottság készíti el az éves cselekvési tervre a javaslatot.

Ugyan Magyarországon kedvező a helyzet, de ahhoz, hogy ez így is maradjon és elkerüljük a kedvezőtlen epidemiológiai helyzetet összehangolt cselekvésre van szükség. Újra életre hívtuk a Nemzeti AIDS Bizottságot, mely meghatározza a feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtását. Ebben az évben fontos eredmény volt az Nemzeti AIDS stratégia kidolgozása, amely az elkövetkező évekre meghatározza a legfontosabb feladatokat. A felvilágosító programokon túlmenően különösen fontos a fertőzések számának csökkentésére, illetve a már kialakult fertőzések diagnosztizálására irányuló speciális megelőzési programok megszervezése a fokozott kockázatnak kitettek közösségeiben. E programok kialakításában az érintett közösségek civil szervezeteinek tagjai, az őket segítők is aktívan részt vesznek, sikeres példát nyújtva a népegészségügy területén az állami és civil összefogásra. A látens HIV fertőzések diagnosztizálására ún. alacsony küszöbű, anonim HIV tesztelést és tanácsadást nyújtó szolgáltatások működéséhez nyújtott támogatást a Program.

Támogattuk a fiatalok szexuális kultúrájának fejlesztését, a biztonságos szexuális magatartásformák megismertetését, elfogadtatását, a nemi úton terjedő megbetegedések, köztük a HIV fertőzés megelőzését szolgáló programokat.

  

2004

 

2004. december 1-én kihirdetésre került a Nemzeti AIDS Stratégia. Középpontba került a HIV/AIDS kockázatnak kitett csoportok segítését célzó programok indítása, illetve folytatása. Folytatódott az anonim HIV/AIDS szűrés és tanácsadás a fokozott rizikójú társadalmi csoportok számára, az Anonim AIDS-Tanácsadó Szolgálat Egyesület támogatásával. Az egyesület honlapot működtetett (www.anonimaids.hu), szórólapokat és brosúrát terjesztett. Hasonló jellegű tevékenység folyt a melegek és a prostituáltak, illetve a HIV-pozitívak

civil szervezeteivel együttműködésben. 15-16 éves tanulók számára - az adott korosztály igényeihez alkalmazkodva és a korszerű nevelési elvek figyelembevételével –oktatócsomag készült a családi életre nevelés, a biztonságos szexuális élet és a HIV/AIDS témakörben.

  

2005

 

2005. júliusában zárult le a családi életre nevelési ismeretekhez kapcsolódó modell program első része, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drog elkerülő magatartás kialakítását.

A modell program kidolgozója a Sex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány a Népegészségügyi Program támogatásával egy multimédiás CD-ROM-ot jelentetett meg „Szerelem, szex és amit még tudni kell!” címmel. A módszertani oktató anyag interaktív formában segíti a 11-17 éves korosztály magánéleti kultúrájának kialakítását. A CD mellett tanulói kézikönyv és tanári kézikönyv került kiadásra „A magánélet és az egészség kultúrája„ címmel. Elindult egy modellértékű pedagógusképzés 5 régióban tanárok, védőnők, kortársoktatók bevonásával.

Ugyancsak lezárultak a megelőzési programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére, a közösségek civil szervezeteinek, és egyes tagjainak aktív közreműködésével (meleg közösségek, prostituáltak, HIV pozitívok). A prostituáltak számára HIV/AIDS szűrőbusz beszerzésére került sor, amelynek elindítására minden  előkészület megtörtént (2006. január 10-én a szűrőbusz rendszerbe állt).

Az ÁNTSZ anonim HIV szűrőállomásaihoz rendelve kiépül az anonim AIDS tanácsadási szolgálat, amelynek célja a szűrésen résztvevők, illetve a kiszűrt betegek felvilágosítása a gondozási lehetőségekről, a szükséges életmódváltozásról, illetve a páciensek lelki támogatása. A hazai szűrőkapacitás és laborháttér a megfelelő méretben rendelkezésre áll. A Fővárosi Szent László Kórházban kialakított speciális osztály kapacitása egyelőre elegendő a hazai esetek ellátására és a külön keretből finanszírozott gyógyszerek is rendelkezésre állnak.

A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda „A tudatlanság veszélyt jelent” mottóval rendezte meg 2005. december 1-én az AIDS elleni Világnap budapesti programjait, amelyeken elsősorban a betegség megelőzése érdekében tett intézkedések fontosságát hangsúlyozták.

  

A HIV/AIDS megbetegedéssel és megelőzésével kapcsolatos jogi szabályozás

 

 A HIV-szűrést és -diagnosztikát jelenleg a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 27.) ESZCSM rendelet szabályozza.

 

Szűrővizsgálat fajták:

 

Kötelezô szűrôvizsgálatok:

• invazív beavatkozást végzô egészségügyi dolgozóknál,

•olyan személyeknél, akik foglalkozásuk gyakorlása közben emberi vérrel, emberi ondóval vagy hüvelyváladékkal érintkezhetnek;

• prostituáltaknál az orvosi igazolás kiállításához;

• szervátültetés esetén az élô és a halott szervdonoroknál;

• véradóknál;

• tejadó anyáknál.

 

Önkéntességen alapuló szűrôvizsgálat:

• HIV-fertôzött személyek szexuális partnerei;

• szexuális úton terjedô aktív nemi betegségben szenvedôk és azok szexuális partnerei;

• HIV-fertôzött anya vér szerinti gyermeke;

• intravénás kábítószerfüggôk;

•büntetés-végrehajtási intézetben elôzetes letartóztatásban, javítóintézetben lévô személyek.

 

Anonim szűrôvizsgálat:

Ilyen esetben fokozott hangsúlyt kap a tanácsadás, a tájékoztatás. Az önkéntességen alapuló anonim vizsgálatoknál a személyes adatoktól megfosztott mintaazonosító jelet az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. Pozitív szűrôvizsgálati eredmény esetén a vérvételt meg kell ismételni, verifkálási célból. Anonim vizsgálattal kapott eredmény soha nem adható ki nevesítve.

 

Sentinel surveillance vizsgálat:

A WHO az ún. elsô generációs sentinel vizsgálataiban elsôsorban a terhes anyák, illetve a nemi betegségben szenvedô betegek (a vizsgáltak beazonosíthatatlanok) között elôforduló fertôzöttséget kívánta felderíteni.

 

Térítéses vizsgálat:

Egyre nagyobb az igény olyan HIV-vizsgálatok - szolgáltatásként való - elvégzésére, amelyek nem sorolhatók a fenti kategóriákba. A térítéses vizsgálatok utazáshoz, vízumhoz, munkavállaláshoz adnak igazolást.

 

Konfirmálás:

Minden pozitív HIV-szűrôvizsgálati eredményt ún. megerôsítô vizsgálatnak kell követnie a HIV-fertôzöttség kizárására vagy megerôsítésére. A konfirmáltan HIV-pozitív eseteket – epidemiológiai adatgyűjtési célból – jelenteni kell az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának. A személyes adatoktól megfosztott adatközlésnek segítenie kell a HIV/AIDS járványügyi helyzet megfelelô, kvalitatív kutatáson alapuló értékelését.

 

A 18/2002. (XII. 27.) ESZCSM rendelet szerint fejleszteni kell a tanácsadásra, felvilágosításra jogosult intézményrendszert. A rendelet szellemében minden olyan intézet végezhet anonim szűrôvizsgálatot, illetve a szűrôvizsgálattal összefüggô tanácsadó tevékenységet, amely megfelelô működési engedéllyel rendelkezik és biztosítani tudja képzett és gyakorlott egészségügyi dolgozók állandó részvételét a tanácsadásban.

 

1997. évi CLIV. törvény 59.§ Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok jellemzői:

 

59. § (1) A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.

(2) Az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek megelőzése érdekében az egészségügyi hatóság

a) a lakosság egészének,

b) a lakosság egyes csoportjainak,

c) egy meghatározott terület lakosságának,

d) munkahelyi, család vagy más közösség tagjainak,

e) külföldről érkező személyeknek,

f) fertőző beteggel vagy fertőzöttekkel érintkezett személyeknek

kötelező szűrővizsgálatát rendelheti el.

(3) Az egészségügyi miniszter rendelete az egyes munkakörökben való foglalkoztatás, illetőleg a véradás, valamint átültetés céljából történő szerv- és szöveteltávolítás feltételeként járványügyi érdekből szűrővizsgálati kötelezettséget írhat elő.

(4) Az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is HIV ellenanyag vizsgálatnak köteles magát alávetni, illetve ilyen célú vizsgálatot a levett vizsgálati anyagból eltűrni

 

a) az a személy, aki foglalkozása, önkéntes munkavégzése keretében, vagy jövedelemszerző tevékenysége során saját vére vagy váladéka útján a vírust más személynek továbbadhatja, illetve más személyek vérével és váladékával fertőződhet,

 

Az önkéntes szűrôvizsgálatokat az állami költségvetés finanszírozza. Kisebb részüket – külföldre utazók, büntetés-végrehajtási intézetek szűrôvizsgálatait, biztosítók által kezdeményezett vizsgálatokat – a laboratóriumok térítés ellenében végzik. Térítés ellenében történik a prostituáltak orvosi igazolásához szükséges HIV-vizsgálat is. A diagnosztikus célból végzett HIV-vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az Országos Vérellátó Szolgálat a HIV-vizsgálatok árát elsôsorban a bevételeibôl fedezi, de kb. egynegyed részben a költségvetéstôl kapott támogatásból kiegészíti azt.

 

A HIV-fertôzöttek gondozása, orvosi ellátása, szociális gondoskodás

 

A kilencvenes évek végétôl alkalmazott kombinált antiretrovirális kezelés hatására a korábban behatárolt életkilátással fenyegetô, az utolsó szakaszában rendkívül rossz életminôséggel járó, halálos betegség lefolyása megváltozott. Mára a HIV/AIDS-betegség egy krónikus, kezelhetô betegséggé vált. Természetesen továbbra is vannak betegek, akiknél a kezelés nem minden esetben hatékony, és a betegség progrediál, halálhoz vezet.

 

Megerősítetten pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén a vérvételt végző orvos az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény10. § (1) bekezdése alapján értesíti a fertőzött személy gondozásba vételére egészségügyi szolgáltatót, amely a fertőzött személyt a lelet kézhezvételétől számított egy héten belül gondozásba veszi.

A gondozó orvosa a fertőzött személyt, illetve törvényes képviselőjét tájékoztatja a vizsgálati eredményről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Egyidejűleg átadja a fertőzés terjedésének körülményeiről, a terjedés megakadályozása érdekében betartandó magatartási, életmódbeli szabályokról, a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségességéről szóló írásos tájékozatót, valamint a HIV fertőzöttség tényét bizonyító orvosi igazolást. A tájékoztató és az orvosi igazolás átvételét a gondozásba vett személy, illetőleg törvényes képviselője aláírásával igazolja.

A fertőzött személy fertőződési körülményeire vonatkozó epidemiológiai adatokat tartalmazó kérdőívet, - személyazonosításra alkalmatlan módon - az őt gondozásba vevő orvos megküldi a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központnak (a továbbiakban: OEK).

         A gondozó orvosa az Eütv. 26. § (2) bekezdésének c) pontja alapján ismertté vált személyek részére felajánlja az önkéntes szűrővizsgálat elvégzését.  A gondozó orvosa a HIV fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében tett valamennyi intézkedését rögzíti a gondozásba vett személy egészségügyi dokumentációjában. A gondozásba vett HIV fertőzött személyt a gyógykezelés megkezdése céljából, illetőleg a valószínűsíthetően kialakult AIDS megbetegedésben szenvedő személyt a gondozó orvosa a Fővárosi Szent László Kórházba utalja be. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során a betegellátással összefüggő tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a HIV-vel történő fertőződés lehetőségét a munkavédelmi, a kórházhigiénés szabályok maradéktalan betartásával a lehetséges legkisebb mértékűre csökkentsék.

A klinikai ellátás fô céljai: a HIV-betegség okozta immunkárosodás mértékének csökkentése, az AIDS-szövôdmények megelôzése, diagnosztikája, kezelése, és végül, de nem utolsósorban a HIV/AIDS-betegek pszichés támogatása, segítô környezet kialakítása a beteg és családja számára.

Az ambulancia feladata az ország különbözô pontjairól érkezô HIV/AIDS-es személyek járóbeteg-ellátása (szakorvosi vizsgálat, vérvétel, egyszerűbb műszeres vizsgálatok, pszichológiai tanácsadás), illetve - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen - az utóbbi idôben egyre inkább elôtérbe kerülô nappali klinikai ellátás. Az antiretrovirális gyógyszereket a szükséges gyógyszer-kombinációban az osztály ambulanciáján bocsátjuk a betegek rendelkezésére. Az antiretrovirális gyógyszereket az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott külön keretbôl vásároljuk meg, amely 2003/2004-ben 700 millió Ft volt. Ebbôl sikerült a szakmailag magas szintű antiretrovirális kezelést térítésmentesen biztosítanunk. A kezelés hatékonyságának, az esetleges mellékhatások kialakulásának monitorozására végzett szokásos és speciális (sejtes immunológia, HIV-RNS kópiaszám) vizsgálatokat a járó betegellátásban szokásos módon, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár téríti.

A kezelés eredményessége, a betegek életminôségét, életkilátásait figyelembe véve, megfelel a nemzetközi színvonalnak. A kombinált antiretrovirális kezelésben részesülô betegeink 81%-a munkaképes, és a többségük teljes munkaidôben dolgozik. Ez utóbbi adat is alátámasztja azt a tényt, hogy a kezelés hatására megváltozott a HIV/AIDS betegség lefolyása.

 

Civil szervezetekkel való együttműködés

 

A hatékony AIDS-ellenes küzdelem elképzelhetetlen a kormányzat, a szakemberek és a kérdéssel foglalkozó civil szervezetek megfelelô együttműködése nélkül.

A HIV-fertôzöttek civil szervezete kiemelkedôen fontos szerepet játszhat e téren. A saját élmény, a sorstársi, közösségi érzés, valamint a nem pozitív tagok érzelmi elkötelezettsége különösen sikeressé teheti a munkát. Nagyon fontos, hogy a jó szakmai felkészüléshez megfelelô eszközök álljanak rendelkezésükre. Lehetôvé kell tenni, hogy  a legfontosabb szakmai rendezvényekrôl az egyesületek értesülhessenek és azokon részt vehessenek. Nagyon hatékony a rekreációval kombinált tréning, ahol a naprakész és fontos ismeretek koncentráltan és kombinált módszerek alkalmazásával juthatnak el az érintettekhez. Ugyancsak kiemelkedô jelentôségű a kiadványok folyamatos és ingyenes hozzáférhetôsége. Az óvszerhasználat népszerűsítése, ingyenes biztosítása szintén elengedhetetlenül fontos szerepet játszik a másodlagos megelôzésben. A kilencvenes évek közepén már több mint 30 olyan civil szervezetet tartottak nyilván, amelyek a szexuális életre neveléssel vagy a HIV/AIDS-megelôzéssel valamilyen módon kapcsolatban álltak.

 

A legfontosabb NGO-k a következők:

 

A Szex Edukációs Alapítvány 1991-ben honosította a PEPLA (Peer Education Program of Los Angeles) kortársoktató programot, valamint az izraeli Cupat Holim szex edukációs programját felnôtteknek. Oktatási könyvek, falitáblák, szóróanyagok készültek.

A Magyar Vöröskereszt, Magyar AIDS Alapítvány (1992) fiatal kortárssegítôket képzett ki, akik késôbb aluljárókban és iskolákban oktattak. A kilencvenes évek második felétôl olyan iskolán kívüli ifjúsági programok indultak, amelyek a nyári táborokban érték el a célközönséget, a biztonságos szexre és a HIV/AIDS-megelôzésére összpontosítva.

Az 1995-2002 között létrejött Ifjúsági Irodák fontos közlekedési csomópontokban, aluljárókban vállaltak megelôzési feladatokat. 1999-tôl e tevékenység a gyermek- és ifjúságvédelem keretei között a kábítószer-fogyasztás megelôzésével összehangolva, országos és regionális szinten szervezôdött tovább. Az orvostanhallgatók a Semmelweis Egyetemen a rendszerváltás idején kezdték az

AIDS-szel foglalkozó kortársoktató munkájukat, késôbb újabb tematikákat vettek fel: drog, dohány, alkohol, életmód, szex stb. Ma Budapesti Orvostanhallgatók Kortársoktató Alapítványa néven fut a program az iskolákban.

A felnôttoktatásban az iskolaorvosok képzését célozta meg esetenként a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság és a Pápai Páriz Egyesület.

1992-ben a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet szervezett utcai szociálismunkás képzési programot prostituáltak részére. Késôbb a SHAPE (Swiss and Hungarian AIDS Prevention Effort) program keretében az Óv Egylet (1994-97) szervezett, több egyesülettel együtt, HIVmegelôzô programokat melegeknek, prostituáltaknak, aluljárókban és egyéb helyeken csellengô .ataloknak, ami kiterjedt a nevelô-javító intézetekre és a börtönökre is. A társegyesületek a következôk voltak: Bad Boys, Szex Edukációs Alapítvány, Magyar AIDS Alapítvány, Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat, Homeros, Lamda és a Kezdeti Tűcsere Program.

A civil szervezetek száma folyamatosan évről évre nő, 2004-ben megalakult a Civil AIDS Fórum, mely az AIDS prevencióban fontos szerepet vállaló civil szervezetek ernyőszervezete.    Az ernyőszervezet céljai:

·        a HIV/AIDS és a hozzá kapcsolódó területeken működő civil szervezetek működésének, együttműködésének elősegítése;

·        hatékony HIV/AIDS stratégia létrehozásának, megvalósításának elősegítése – szakmai és politikai érdekérvényesítés útján;

·        a HIV/AIDS-hez kapcsolódó diszkrimináció és stigmatizáció csökkentése.

Az ernyőszervezet tagjai:

- Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat

- Budapesti Orvostanhallgatók Kortársoktató Alapítványa

- Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör

- Dél-magyarországi Ártalomcsökkentő, Drogfogyasztás Kutató és Továbbképző Társaság Egyesület

- Együtt Oktatási Alapítvány

- Háttér Társaság a Melegekért

- Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság

- Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete

- Pluss, a Magyarországi HIV-Pozitívokat Segítő Egyesület

- Pluss  HIV-pozitívokat és AIDS Betegeket Segélyező Alapítvány

- Sex Edukációs Alapítvány