Vissza shivamantra oldalaihoz!

Olvasd shivamantra blogját!

Írj levelet shivamantrának!

Vírusos eredetű opportunista fertőzések

Citomegalovírus-fertőzés (CMV)

A citomegalovírus a herpeszvírus egyik változata. Ugyanebbe a családba tartozik a herpes zoster vírus (ez okozza a bárányhimlőt és az övsömört) és a herpes simplex vírus is (ezt szoktuk közönségesen herpesznek nevezni). A fejlett világban az emberek mintegy 50%-a fertőzött citomegalovírussal. A HIV-fertőzöttek esetében ez az arány meghaladja a 75%-ot - rendkívül elterjedt fertőzésről van tehát szó. Ugyanakkor a CMV csak nagyon kevés esetben, erősen legyengült immunrendszer esetén okoz tüneteket.

Minél alacsonyabb a CD4-es szám, annál nagyobb az esély a tünetes betegség kialakulására - 50-es CD4-szám alatt meredeken megnő a tünetek esélye, ilyenkor főleg a CMV retinitisz, a retinagyulladás kialakulása fenyeget. Sajnos ezzel a betegséggel mind a mai napig számolni kell, habár vitathatatlanul ritka. Ennek alapján a tünetes CMV-fertőzés megjelenését AIDS-definíciós betegségnek tekintjük.

A tünetes CMV-fertőzés kialakulása az immunrendszer megfelelő állapotának megőrzésével, tehát a kellően hatékony antiretrovirális terápia alkalmazásával előzhető meg.

Nagyon legyengült immunrendszer esetén a citomegalovírus okozhat retinagyulladást, agyvelőgyulladást, ideg-, vastagbél-, gyomor- és légcsőgyulladást is. A tünetek attól függnek, hogy a vírus melyik szervet támadja meg, hol szaporodik fel a legjobban. A leggyakrabban előforduló retinitisz tünetei: úszkáló foltok a látómezőben, ködös látás, a látómező egyes területei zavarosak vagy kiesnek, foltos látás. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, és haladéktalanul el kell kezdeni az antiretrovirális terápiát. Emellett intenzív antivirális terápiára is szükség van, többnyire több szerből álló kombinációs terápiával. A kezelés két szakaszban történik: a kezdeti, intenzív szakaszt fenntartó szakasz követi kisebb gyógyszeradag mellett. A citomegalovírus nem tüntethető el a szervezetből, de a tünetek kialakulása megakadályozható.

Hepatitisz C (fertőző májgyulladás)

A hepatitisz a leggyakoribb és legsúlyosabb társfertőzés a HIV mellett. Fontossága miatt külön cikkben foglalkozunk vele itt.

Herpes simplex

Az orális (szájon jelentkező) és genitális (nemi szervek környékén jelentkező) herpeszhólyagokat okozó herpes simplex vírus igen elterjedt az egész világon, mind HIV-fertőzöttek, mind nem fertőzöttek esetében. A vírus - sok másik vírushoz hasonlóan - nem irtható ki a szervezetből, de az egészséges immunrendszer ellenőrzés alatt tudja tartani.

A herpeszvírusok a bőr alatt, az idegvégződésekben élnek. Általában sokáig inaktívak, egyfajta "álomban", látenciában léteznek. A kutatók egyelőre nem pontosan értik, hogy mi aktiválja a vírusokat, de az újra szaporodni kezdő vírusok okozzák (bonyolult folyamaton keresztül) az ajkak vagy a nemi szervek környékén jelentkező fájdalmas, égő hólyagokat. Egyelőre arra sem sikerült magyarázatot találni, hogy mitől maradnak egyes személyek egész életükön át tünetmentesek, mások pedig gyakran szenvednek herpeszes kiütésektől. A hólyagok megjelenésének gyakorisága nem feltétlenül mutat egyenes arányt az immunrendszer állapotával. Ugyanakkor legyengült immunrendszer esetén a hólyagok lassabban gyógyulnak és fájdalmasabbak, sőt más szervekre (szemre, garatra, tüdőre és az agyra) is átterjedhetnek. Egyértelműen bizonyított az is, hogy HIV-fertőzöttek esetén gyakoribbak a tünetek. Ráadásul a herpesz okozta sebek megkönnyítik a HIV elkapását is. Nem igaz az, hogy csak a nyílt herpeszes sebek fertőznek - a vírus a fertőzött területtel való érintkezéssel terjed, tekintet nélkül arrra, hogy ott éppen van-e hólyag vagy seb, vagy nincs.

A herpesz-fertőzés nem tüntethető el a szervezetből, csak a tünetek kezelhetők. A kezelés célja, hogy a hólyagok gyorsabban és fájdalommentesen gyógyuljanak, szívódjanak fel. Ennek biztosításában nagyon fontos az immunrendszer jó állapota is. A hólyagok kialakulása esetén a környéküket ajánlatos szárazon és tisztán tartani. Genitális herpesz esetén a gyakori langyos zuhany, az óvatos szárazra törlés (vagy rövid szárítás a hajszárítóval) és mindenféle krém vagy testápolószer kerülése felgyorsítja az egyébként fájdalmas gyógyulást.

Herpes zoster (övsömör)

Az övsömör nevű rendkívül fájdalmas és kínos betegséget a varicella herpes zoster nevű vírus okozza, ami a bárányhimlő kórokozója is. A többi herpeszvírushoz hasonlóan a herpes zoster is két (pontosabban három) fázisban jelentkezik: az első fertőzéskor kialakul a bárányhimlő, ezt követően a vírus látens állapotban lappang, majd időnként újra tüneteket produkál - ezt nevezzük övsömörnek. A bárányhimlőn átesett személyek kb. 10%-ánál jelentkezik övsömör. A vírus reaktivációja legyengült immunrendszer esetén és a kor előrehaladtával egyre valószínűbb. Egyelőre nem teljesen értik a kutatók, hogy mi váltja ki az övsömör kialakulását. Sok jel utal arra, hogy pszichoszomatikus tényezők is közrejátszanak a tünetek kialakulásában.

A herpes zoster az idegszövetben élő vírus. Sok más vírushoz hasonlóan nem tüntethető el a szervezetből. Az övsömör erős viszketéssel, zsibbadással kezdődik a derék körüli tájékon, majd a testet (szinte minden esetben csak az egyik oldalát) szokatlanul fájdalmas kiütések borítják el az érintett idegpálya mentén (ezért "öv"-sömör), amelyek később sebekké alakulnak. Ritka esetben (ha a beteg sokat vakarja a sebeket) a sebek elfertőződhetnek és hegeket hagynak maguk után. Előfordul az is, hogy a gyógyulás után a fájdalom még sokáig megmarad az idegek gyulladt állapota miatt.

HIV-fertőzöttek esetén gyakoribbak és fájdalmasabbak az övsömörös epizódok. Főleg a HIV-terápia megkezdése után közvetlenül jelentkezhetnek tünetek - ez valószínűleg összefügg az immunrendszer hirtelen állapotváltozásával, javulásával. Ha még nem voltál bárányhimlős, akkor a vírussal való találkozás után először az alakul ki.

Az övsömör kezelésére lehet alkalmazni herpeszgyógyszereket, illetve a fájdalom csökkentése a legfontosabb feladat. Az övsömörrel jelentkező erős fájdalom sokakat váratlanul ér és nagyon meglep. Számos hatékony idegpálya-blokkoló szer és fájdalomcsillapító áll rendelkezésre ennek enyhítésére. A fájdalom sokkal erősebb, mint amit a betegség maga indokolna. Az övsömör általában viszonylag simán, szövődmények nélkül vonul le.

Humán papillomavírus

A humán papillomavírus (HPV) a legelterjedtebb szexuális úton terjedő fertőzés mindenütt a világon, és Magyarországon is. A HPV-fertőzés eleinte szemölcsszerű kinövéseket (kondilóma, cimbalomszeg, hegyes függöly) okoz a péniszen, a vaginán, a végbélnyílásban, a végbélben és általában a genitális tájékon. Ritkábban ugyan, de a szájüregben és a méhnyakon is kialakulhatnak kondilómák. HIV-fertőzés esetén ezek a kinövések nagyobbra nőnek, gyakoribbak, és nehezebben múlnak el. A HPV-fertőzés súlyosabb esetben diszpláziát okozhat, ami idővel rákos daganattá alakulhat a péniszen, a végbélnyílásban és a méhnyakon. Az ilyen rosszindulatú elváltozás sokkal gyakoribb HIV-fertőzöttek, és főleg kezeletlen HIV-fertőzés esetén.

 

A HPV-fertőzés jelenléte a kondilómák vagy a diszplázia megjelenésével diagnosztizálható. HIV-fertőzés esetén feltétlenül ajánlott a rendszeres orvosi ellenőrzés, és a kondilóma kezelése. Kenetvétellel (PAP) és laborvizsgálattal könnyen megállapítható, hogy az elváltozás nem rosszindulatú-e.

 

A HPV-fertőzés gyakorlatilag nem megelőzhető vagy kivédhető. Az óvszer használata segíthet megelőzni a HPV átadását, azonban rendkívül erősen fertőző vírusról van szó, ami közvetlen érintkezéssel is terjed. Ugyanakkor az időben diagnosztizált kondilóma vagy diszplázia hatékonyan kezelhető. A kinövéseket az orvos leégeti, lemaratja, vagy sebészi úton eltávolítja. Az eljárás gyors és viszonylag fájdalommentes. Makacsul fennálló és visszatérő kondilóma esetén az orvos alkalmazhat helyi interferon-alfa injekciókat. Ez viszonylag rövid idő alatt hatékonyan visszaszorítja a tüneteket (és feltehetően eltünteti a fertőzést is, habár ebben nem biztosan az orvosok). Viszont számolni kell az interferon-kezelés szokásos mellékhatásaival: influenza-szerű tünetek, fáradékonyság, láz, ingerültség, levertség. Sajnos még az ilyen kezelés sem garancia arra, hogy a kondilóma vagy a diszplázia nem tér vissza idővel. az Egyesült Államokban 2006-ban vezettek be egy oltóanyagot, ami a humán papillomavírus azon változatai ellen véd, amelyek a legnagyobb eséllyel okoznak méhnyakrákot illetve rákos daganatot a végbélnyílásban és környékén. Ennek hatékonyságát azonban nem vizsgálták HIV-fertőzött személyek esetén.

 

A HPV-fertőzésről bővebben olvashatsz itt és itt.

A HIV-fertőzötteket fenyegető rosszindulatú elváltozásokról, rákról bővebben olvashatsz itt.

Molluscum contagiosum

A néha "uszodaszemölcsnek" is nevezett molluscum contagiosum bőrfertőzést egy igen gyakori vírus okozza, ami szinte minden emberben megtalálható. A tünetei apró, viaszszerű szemölcsök a bőr felszínén, amelyeknek kicsi, kemény, fehér a közepe; illetve kis mélyedés is jelentkezik a szemölcs közepén. A szemölcsök általában nem fájnak és nem viszketnek. Az egészséges immunrendszer könnyen ellenőrzése alatt tartja, a kinövések elmúlnak vagy leszáradnak. Előrehaladott HIV-fertőzés vagy AIDS esetén azonban a molluscum hosszan fennállhat és jelentős területeken jelentkezhet. Bár nem súlyos állapot, lelkileg nagyon megterhelő lehet együtt élni a szemölcsökkel.

A molluscum vírus közvetlen bőrérintkezéssel terjed, főleg szexuális úton. Különösen gyakori az arcon, a nemi szervek környékén, a lágyékon. A szemölcsök nagyon jellemzőek - a betegség könnyen és gyorsan azonosítható, és gyógyítható is. A molluscum okozta szemölcsöket az orvos a többi szemölcshöz hasonló módon távolítja el (fagyasztás, kauteres leégetés, savas lemaratás, antivirális gyógyszerek alkalmazása). Sajnos az ilyen szemölcsök gyakran visszatérnek - ilyenkor ismételt kezelésre van szükség.

Ha molluscum szemölcsöktől szenvedsz, fontos, hogy ezekkel senki ne kerüljön közvetlen érintkezésbe, ne vakard el őket,vigyázz a borotválkozással!

Orális hairy leukoplákia (OHL)

Az orális hairy leukoplákiát tévesen azonosítják a szájpenésszel. Az OHL-t az Eppstein-Barr vírus okozza, míg a szájpenész oka a candida gomba okozta fertőzés. A kettő könnyen megkülönböztethető: a nyelven keletkező sárgásfehér réteg candida esetén fogkefével vagy spatulával lekaparható,míg az OHL-re jellemző, hasonló réteg nem távolítható el ilyen módon. Ráadásul az OHL esetében a nyelv oldalán tipikus, fehéres, szőrszálszerű kinövések keletkeznek, amelyek foltokat alkotnak - ugyanez a szájpenész esetén nem tapasztalható. Az OHL-re jellemző lerakódás a szájüregben máshol is előfordulhat.

Az OHL általában a legelső opportunista fertőzés HIV-pozitív személyek esetén. Általában 200-as CD4-szám alatt jelentkezik, de gyakran előfordul ennél magasabb szám mellett és nem fertőzött személyeknél is. Dohányosok nagyobb eséllyel számíthatnak OHL megjelenésére.

Az OHL alapvetően ártalmatlan betegség, különösebb komplikációkat, panaszokat nem okoz. Egyes betegek említik az átmenetileg megváltozott ízérzékelést, illetve enyhe fájdalmat, esetleg fokozott érzékenységet meleg ételekre. A legtöbben a betegség kínos megjelenésére panaszkodnak, ami egyeseknek komoly lelki terhet jelenthet. Kezelést általában nem igényel: az immunrendszer állapotának javulásával spontán gyógyul. Megjelenése esetén mindazonáltal érdemes orvoshoz fordulni, mert jelezheti az immunológiai állapot változását. Egyes súlyosabb vagy elhúzódó esetekben az orvos antivirális szerek szedését rendelheti.

Progresszív multifokális leukoencefalopátia (PML)

A progresszív multifokális leukoencefalopátia az agyvelő olyan életveszélyes megbetegedése, amely HIV-fertőzöttek esetében, igen alacsony CD4-es sejtszám mellett jelenhet meg (100 alatt). Oka a JC-vírus, ami az ezzel a betegséggel diagnosztizált első beteg nevének kezdőbetűi után kapta a nevét. A JC-vírus a humán papillomavírus rokona. A felnőtt lakosság mintegy 70%-a fertőzött ezzel a vírussal, de a betegség egészséges (vagy jól működő) immunrendszer mellett nagyon ritkán alakul ki. A progresszív azt jelenti, hogy rövid idő alatt, gyorsan romló állapotot okoz. A multifokális jelentése, hogy egyszerre több helyen is fellép az agyszövetben.

A betegség az agyvelő fehér állományát támadja meg: az idegeket burkoló mielinhüvely fenntartásáért felelős sejteket. Ezek fokozatos leállása miatt az idegrendszer igen hamar károsodik, felmondja a szolgálatot. A betegség régebben szinte biztosan halálhoz vezetett, éppen ezért AIDS-definíciós betegségnek minősül. Ma már azonban hatékony antiretrovirális terápia mellett viszonylag jól gyógyítható, de csak az első tünetek megjelenése után azonnal. PML fellépése esetén szinte minden óra számít.

A tünetek: erősen és gyorsan romló mentális képességek, látás elvesztése, beszédzavarok, mozgáskoordinációs zavarok, bénulás és kóma, ritkán görcsök is. Mivel ezek a tünetek más opportunista fertőzést is jelölhetnek, a pontos diagnózist biopsziával, agyszövetminta vételével állapítja meg az orvos. Kifejezetten a PML ellen nem létezik még orvosság, de különféle antivirális szerek kombinációja igen nagy adagban adott antiretrovirális (HIV-elleni) szerekkel együtt többnyire hatékonynak bizonyul.