rosszindulat

www.hivpozitiv.hu

Vissza shivamantra oldalaihoz!

Olvasd shivamantra blogját!

Írj levelet shivamantrának!

Vissza az opportunista fertőzésekhez!

Rosszindulatú daganatok (rákos megbetegedések)

A rosszindulatú daganatok közül sokat az immunrendszer elégtelen vagy nem megfelelő működése okoz. Ezek közül van néhány olyan jellemző daganat, ami a kezeletlen HIV-fertőzötteket fenyegeti. Vannak olyanok, amik a HIV-terápiával és az immunrendszer erősödésével maguktól, spontán meggyógyulnak, ilyen például a Kaposi-szarkóma. Mások viszont nagyon gyors lefolyásúak és halálosak, vagy makacsul, évekig fennmaradnak.

Anális diszplázia és rák, méhnyakrák

A végbél és a méhnyak rákos elváltozását igen gyakran a humán papillomavírus-fertőzés (HPV) okozza. Ez számít ma a világon az egyik leggyakoribb nemi betegségnek, Magyarországon pedig egyértelműen a leggyakoribb. A HPV különféle elváltozásokat okozhat a genitális tájékon (tehát a nemi szervek környékén). A HPV-fertőzés akár évekig is tünetmentes maradhat, jellemzően hullámokban okoz panaszokat, kezelése rendkívül fáradságos, nehézkes és hosszadalmas. A tünetek megjelenése és gyakorisága összefügg az immunrendszer általános állapotával. A kezdetben a péniszen, a végbél körül vagy a végbélben, a vaginán vagy benne (ritkán a szájüregben) megjelenő szemölcsszerű kinövéseket nevezzük kondylomának (vagy régiesen cimbalomszegnek). Ezek ritkán rákosodnak el, de jelenlétük arra figyelmeztet, hogy diszplázia is jöhet létre, ami rák kialakulására utal. A diszplázia abnormális sejtburjánzás a méhnyakon vagy a végbélben, ami nem feltétlenül, de rák kialakulásához vezethet. A kezelés nélkül kialakuló méhnyak-, végbél-, végbélnyílás- vagy péniszrák nehezen gyógyítható és életveszélyes. Az összes közül a méhnyakrák gyógyítható a legnagyobb biztonsággal.

HIV-fertőzöttek nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg HPV-vel is, és a tünetek is gyorsabban alakulnak ki náluk. Egyelőre nem tisztázott, hogy a megfelelően összeállított HIV-terápia és az immunrendszer erősödése milyen hatásfokkal előzi meg vagy késlelti például a kondyloma kialakulását. A HPV-fertőzés nem tüntethető el a szervezetből. A kialakuló kondylomákat az orvos különféle módszerekkel eltávolítja: lézeres műtét, maró hatású oldat, lefagyasztás, elektrokoaguláció, műtét. Ezt kiegészítheti egy interferon-kúra az újabb kinövések megelőzésére. Minden esetben szükséges szövettani vizsgálat készítése is, hogy az elváltozás nem rosszindulatú-e. A kialakult rákos elváltozásokat a szokásos kezelési módszerekkel igyekeznek gyógyítani, ez független a HIV-fertőzés meglététől vagy állapotától. Ugyanakkor a nagyon makacs vagy gyorsan növekvő kondyloma felveti a HIV-terápia megkezdésének szükségességét.

A HPV-fertőzésről olvashatsz még itt és itt.

Kaposi-szarkóma

A Kaposi-szarkóma, vagy egyszerűbben KS, a HIV-fertőzöttek egyik legrégebbi ismerőse. Sokan ezzel a betegséggel azonosítják az AIDS-t, pedig mára ritka jelenség. Az immunrendszer állapotának romlásával nő a KS kialakulásának esélye; még viszonylag erős immunrendszerű HIV-fertőzöttek esetében rendkívül ritka, de mégsem kizárt, hogy megjelenik. A legújabb kutatások eredményei szerint a KS-t a HHV-8 jelű herpeszvírus okozza. Önmagában ez a fertőzés veszélytelen, de a HIV-fertőzéstől meggyengült immunrendszer mellett nagyobb valószínűséggel okoz szarkómát. A KS tulajdonképpen az apró hajszálerek túlzott, kóros elburjánzása egy-egy területen, és így a rákos betegségek között tartjuk számon. Jellemzően rózsaszínes-pirosastól a barnás-lila színig (nem fekete, mint a filmekben) előforduló tumorok vagy léziók a bőrön (karon, lábon, törzsön, arcon) valamint a száj nyálkahártyáján jelennek meg. Ezek a léziók nem fájdalmasak, és úgy különböztethetők meg a fizikai sérülés okozta véraláfutástól, hogy nyomásra nem fehérednek ki. Minél nagyobb mértékű az immunrendszer károsodása, annál gyorsabban és annál több helyen alakulnak ki léziók. Kezeletlen HIV-fertőzés esetén ezek átterjednek a belső szervekre is, és életveszélyessé válhatnak.

A KS elsősorban férfiak betegsége, nők esetében nagyon ritka. A léziók önmagukban nem különösebben veszélyesek, de lelkileg nagyon megterhelő együtt élni velük, amíg lassan meggyógyulnak. Sokak számára a Kaposi-szarkóma testesíti meg azt a stigmát, amit a HIV-fertőzés sokszor a mai napig jelent. A szájban keletkező léziók fájdalmasak és megnehezítik az étkezést. A tüdőben keletkező KS-tumorok életveszélyesek, ugyanis tüdővizenyőt okoznak. A diagnózishoz minden esetben szövettani mintavételre van szükség.

A KS legjobb kezelési módszere a HAART, vagyis a hatékony HIV-elleni terápia. Az immunrendszer erősödésével a léziók spontán, szinte nyom nélkül meggyógyulnak, vagy legalább jelentősen lecsökken a méretük és a láthatóságuk. A daganatok egyébként kezelhetők sugárterápiával, lefagyaszthatók folyékony nitrogénnel, vagy akár ki is metszhetők. A belső szervekre átterjedő KS-t az antiretrovirális kezelés mellett hatékony rákellenes orvosságokkal is kezelik.

Limfómák

A limfóma a nyirokrendszer (nyirokerek, nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy és mandulák) rákos megbetegedését jelenti. Ilyenkor a nyirokerekben keringő B-limfociták (fehérvérsejtek) szaporodnak fel kóros mértékben, és daganatokat alkotnak. Két olyan főbb típusa van a limfómáknak, amely a HIV-fertőzötteket fenyegeti az immunrendszer gyengülése mellett: a Hodgkin-kór (HD) és a Non-Hodgkin limfóma (NHL). A kettő között a rákos elváltozást mutató sejtekben van különbség. A NHL jellemzően a HIV-fertőzöttek betegsége, ennek az elváltozásnak a jelenléte elégséges az AIDS diagnózisához. Nagyon alacsony CD4-es szám mellett (100 alatt) az agy limfómás megbetegedése is előfordulhat, ez azonban mára - a HIV-terápia elterjedésével - nagyon ritkává vált. A HAART bevezetése óta kb. 50%-kal csökkent a NHL előfordulási aránya HIV-fertőzöttekben, de még mindig igaz, hogy minél hosszabb ideig élsz károsodott immunrendszerrel, annál nagyobb a NHL kockázata.

A nyirokrendszer rákos elváltozásait általában nem könnyű észlelni, ugyanis gyakran mélyen a szervekben, például a csontvelőben keletkeznek. A megnagyobbodott lép, májfunkciós zavarok, erős végbéltáji fájdalom, rendszertelen szívverés, emésztési problémák és belső vérzés utalhat ilyen betegségre. A magas láz, a megmagyarázhatatlan súlyvesztés és az éjszakai izzadás is jelezhet limfómát, bár ezek a tünetek előrhaladott HIV-fertőzés és szinte minden opportunista fertőzés esetén szinte hétköznapinak számítanak. A pontos diagnózis megállapítása komplex folyamat: szükség van laboratóriumi eredményekre, PET- és CT-vizsgálatra és általában biopsziára (mintavételre a daganatból) is. Mind a Hodgkin-kór, mind a Non-Hodgkin limfóma több szakaszban folyik le, ennek megállapítása a kezelés módszere miatt fontos.

A limfóma kezelése intenzív és megerőltető folyamat. A daganatok műtétileg eltávolíthatók, és szükség van kemoterápiára és sugárterápiára is. Emellett azonnal meg kell kezdeni az antiretrovirális kezelést, ha az még nem folyik. A rákellenes és a HIV-ellenes kezelés mellékhatásai miatt további gyógyszerek szedése szükséges. Sajnos mindez általában annyira megterheli a HIV-fertőzéstől már legyengült szervezetet, hogy a túlélési esélyek nem túl jók. A limfómák kialakulása a gyógyászat mai állása szerint nem megelőzhető, de a kezelésben egyre megbízhatóbb és hatékonyabb módszerek léteznek.