Shiatsu (siacu)

A shiatsu japán szó, szó szerinti fordításban ujjnyomást (shi=ujj, atsu=nyomás) jelent. A shiatsu hagyományos távol-keleti gyógyászat, manuálterápiás gyógymód, amely alapvetően az ujjakkal, különösen a hüvelykujjal a test meridiánjainak nevezett energiavezetékekre gyakorol nyomást. A shiatsugyógyász azonban tenyérrel, könyökkel, térddel, alkarral, lábbal is dolgozik, és mivel a shiatsu más manuálterápiás gyógymódok fogásait is integrálta az évszázadok során, ezért nem meglepő, ha egy képzett shiatsugyógyász nem csak a meridiánrendszerrel foglalkozik, hanem például oszteopátiás, vagy cranio-sacrális módszereket is alkalmaz a gyógyulás érdekében. A feszítések, nyújtások, ízületforgatások, szintén fontos részét képezik a kezelésnek, melyek az energia blokádok oldására szolgálnak. Az energia akadálymentes, szabad áramlása az egészség és a gyógyulás alapvető feltétele. A shiatsu holisztikus kezelési mód, a nyugati orvoslás legapróbb részletekbe menő anatómiája távol áll tőle. Mindig az egészre és az egészségre koncentrál. A kínaiak és a japánok szerint a test és a lélek egyetlen összefüggő egész, ezért a részterületek külön gyógyítása nem hoz eredményt. A shiatsu kezelés alkalmával a bőr felszínét közvetlenül ingerli a terapeuta, így váltja ki az idegrendszer válaszát. A shiatsuban nagy hangsúlyt kap az érintés. Idegrendszerünk szimpatikus és paraszimpatikus része nem mindig van egyensúlyban. A mindennapi stressz hatására szimpatikus idegrendszerünk eluralkodhat. Ez az állapot az, amelyet úgy jellemzünk, hogy "idegesség". Az ilyen állandó, feszült helyzetek pedig jó táptalajul szolgálnak a különböző krónikus betegségek számára. A shiatsu kezelések alkalmával pihenésre ösztönözhetjük a testet és elérhetjük, hogy idegrendszerünk szimpatikusról a paraszimpatikusra kapcsoljon. Ebben az állapotban pedig békét, harmóniát, teljességet, a magunkkal és a Világgal való tökéletes összhangot élhetjük meg, amely az első lépés a betegségektől a gyógyulás felé vezető úton.

Meridiánok: a meridiánok olyan energiahálózatok, melyeken a testünk Kíje áramlik. Az energiapályák és a Kí nem olyan kézzelfogható dolgok, mint például a test ér- vagy nyirokrendszere. A kínai orvoslás 71 energiapályát ismer. Az energiavezetékek valóságos hálózatot alkotnak, amelyen a Kí a nagy, felületi pályáktól a kisebb, mélyebben húzódók felé áramlik, miközben újból és újból visszatér a felszínre. Ez a rendszer arra szolgál, hogy a Kí a bőrt, az izmokat, a kötőszöveteket, a szerveket és a testnedveket is elláthassa. Ezért lehetséges az, hogy a test belsejében keletkezett zavarokat egy felszínen lévő pont kezelésével befolyásoljuk, hiszen az energiapályák rendszere a test minden területével kapcsolatban áll. A 12 fővezetéken találhatók azok a tsubok (akupunktúrás pontok), amelyek kezelésével a Kí áramlását befolyásolhatjuk.

Tsubok: a 12 fővezetéken található akupunktúrás pontok. 365 ilyen pont létezik pontos helymeghatározással és hatásuk részletes leírásával. A Zen-shiatsut az jellemzi, hogy viszonylag kevés figyelmet szentel a meghatározott tsuboknak, és ez különbözteti meg leginkább az akupresszúrától. A shiatsu-gyógyász nem egy-egy pontra, hanem az egész meridiánra figyel.

Érintés: elegendő érintés nélkül elpusztul az emberi szervezet. Az érintés az, amely a sikeres fejlődésben és a központi idegrendszer szerveződésében is az egyik legfontosabb szerepet játssza. Hatással van a növekedésre, a testi, szellemi fejlődésre, az anyagcsere folyamtokra.

Egy felnőtt ugyan nem hal meg az érintés hiányától, mégis sokan betegednek meg emiatt. Ezért lehetséges az, hogy sok olyan embernek, akik funkcionális vagy pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek, sokkal inkább segítene egy shiatsu terápia, mint a legtöbb gyógyszer.

Comments