Poem

1. Elóm cíko Ruáinga Bái



Fonná cíkoón fóroz hoiyé, Quran Hádis ot 
Allahr hókum nomanilé, zaiba zuzuk ot 
Nosól zodi, borbat gorí féiltou mone hoó 
Elóm nocíkai, taré jahél banai do

Fonná sára honó zati, torki óite mockil asé

Gom maincór ki dam asé, be-elomír hañsé

       Kucíc gorí beggún e, Ruáinga fonnállai

       Ruáinga zatir elóm, sára honó ufái nái

Elóm óla hárr mikká fa, izzot ar córman

Elóm sára manúic óilde, focú fokkír fúan

       Gom hóraf forók goitté, elóm ór dorhar

       Elóm sára nosolibóu, honó hasharbar

Nizor zatir ar decór azaadi, zodi soó

Gairot gorí foittóu zon é, Ruáinga fonná foró

       E dón loizai nofaríbou, honókiyé harí

       Zeto hóros gorífaro, héto zaibói barí

Nam or nicán búzi zaibói, elóm no cíkile

Nam tákibou no moribá, elóm cíki gilé

       Cómbotti re tuáñrtu, souñi gorá foribóu

       Mogor elóm é, tuáñre souñi goríbou

Hon ottót mal óizagoi, foran or ducmon

Mogor elóm hámickum, tákibou tuáñr afon

       Hoto sinta goillóu Siddique e, dil ot rakí zatir than

       Fúça félai matár gám, ijad goijjé Ruáinga Zuban

Kodor gorí Anwar e, goillóu ekkán ham

Kúli eskul foóilabar, Ruáinga zuban or diyé dam

       Dua goró Bari Ilahir, itará duní zon or 

       (Eng Siddique arde Anwar)

       Rahámgor Moula, mui Rafique Bondar uore ek nozor

By Moulana Md. Rafíque, Gónggiri Fara
November 29, 2013, at 5:30am EST, Quebec City, Canada 

                                                      4. Maa 

Cónsar ót nái, kiyé afon 

Maa baade asé, ar hon 

Zibá ye diyé, moré zonom. 


Zohón feçot, zonom óilam 

Maar óigiyói, souk ór gúm haram 

Nohár bát nohár faní, sári dilóu aram 

Duk hoctho nize loi, moré goillóu rahám. 


Rait fúwai cít ore hábai, hoto goillóu ekeram 

Falilóu fulilóu, asé aróu maar ehésan 

Rakí dilóu mogor, fooñtole jonnot tán 

Nafórman bonibá, zodi no mano maar fórman . 


Foórai félai gúm nizor, súlsulaiyé moré

Souk or faní félai nizor, áñcaiyé moré 

Dil ot duk no diyó honó din, ou hásti óll óre 

Allha ye banaiyé, maa baf zaráre. 


(Moulana Md Rafique, Mir Ahmed Gónggri Fara, Quebec-Canada 

5. Beil 

Ooin or doriya, ettór yián, 

Tar bútore, ooin or tufán. 

Fattór hórai, faní banai de, 

Bólké aróu, tar báb banai de. 


Gorom e tar hañsé no faré focí, 

Andaz taré, goitté mockil becí. 

Zunáppor, goré san e tattú loi foór, 

No óile san nán, andár ot zaitói óur. 


Gula gala gas ót tar bole lage, 

Fól fruth tar cóçok e fage,

Zohón gas ót, fól fage, 

Gas ór maalek, saái saái háñce. 

Miçá miçá, fól háite, 

Becí moza gal ot lage. 


Muúsum aiyér, zar gói fíri, 

Duniyat asé, tar baáduri. 

Nam dórile tar, biína sóore, 

Híte aile andár fáçe. 

(Moulana Md Rafique, Mir Ahmed Gónggri Fara, Quebec-Canada)


7. Kuñir ar Tar Sábah

Mukót ruthi óla, uggwá kuñir

Lami farái bólla, ekkán doriyat dilóu duñr.

Faní ainar moton, aiccíl sáf

Khúci ói kuñir e dilóu záb.


Dehá zar doriyar kul, duré foijjonto

Nozor aiyér nisor, doriyar tola foijjonto.

Nizor sábah ré dekí, gorí lóu gour

Tar sábah ré buzílou, ibá kutta ar-uggwá, zorúr.


Herós é nofarí táai, óilou bekerar

Gúññi mari thokkór gorí, ítare gorí lóu waár.

Ze ruthilla muu mari lóu, eén mára mara

Nizor ruthi án ó, hárai dilóu besara.


Lalsí gorí  kutta failou ohoman

Ahár gorí no fari óiye ferecan.

Endila háalot óo lalsí ólar, ar nadan

Gorí lé lalsí, buwá fore nuksan.

 By Molana Md Rafique Mir Ahmed (Gónggri fara) Quebec, Canada


9. Añára óilam Rohingya zati

Añára óilam Rohingya zati, Añára Arakan dec ór bági, 
We are Rohingya race, We are aboriginals of Arakan Kingdom, 

Házar bosór hóite loti, Añára Arakan dec ót táki. 
For thousands of years, We have been living in Arakan Kingdom, 

Muráfera haçi kuçí, Ruháng cóhor abad gorí, 
By cutting jungles,We have created Rohang City, 

Añára hóilam góre bari, Keén é zaiyoum otón sári. 
We are settled here, How can we go away leaving our mother land. 

Arakan dec ór cúnar meçi, Añára toré ador gorí, 
Golden land of Arakan,We are in love with you,

Táikoum tor bukot é bazí, Toré félai táai nofarí. 
We will stay in touch within you,We cannot stay leaving you behind. 

Tor buk ottún zonom loilám, Fali fúli boro óilam, 
I was born from your love, Grew up under your care

Aizó añára nofarílam, Tor honó hók ada gorí. 
Until now we could not, To fulfill your rights 

Hotó foran cóhit gorí, Tor bagan ot faní di, 
Many lives of martyrdom, Watering at your garden 

Añára ehón acá gorí, Tui honó din no foóráibi. 
We now hoping, You will never forget us.

By Moulana Zafór 

11. Ruáinga Zati


(Ruáinga zati hoiyé, no buzílam - kiálla obus moon.
Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon loi ar ekzon.)
2

(Zonom bór kén ailám sóoli.. - misá jútha hotá faindií reé..)2

(Musúlmán ór eham to noó)2 - niducí ré dukkót doon.
Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon lói ar ekzon.

(Dón cómbottir lube fóorii - búille rosúler torika rée..)2
(No báfiya no sintiyaá)
2 - zené héne duwá hóon.
Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon loi ar ekzon.

(Kessú zaga gúri sáailée - dek té hotó lager bála reé..)2
(Manúic sáile súfi ana)
2 - nitti misá hotá hoón. 
Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon lói ar ekzon.

(E duniyai zargói báasií - bála bura sinno nodi reé..)2

(Hókke notá kiyá gorér)2 - duti hotár efosón.
Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon loi ar ekzon.

Ruáinga zati hoiyé, no buzílam - kiálla obus moon.
(Duk buzáiyóum haré, alok - hór ekzon loi ar ekzon.)
2

By Shóbbir Ahamed (Cóubu)


13. Cóñço Fuain Dólla
(For the Little Children)

Añára óilam Musúlman
(We are Muslim)
 añárár dec óilou Arakan.
(our land is Arakan.)
Añára fúl or óu houli
(We are little flowers)
  añára óilam cúnar san
(we are moon of gold.)
Allah banaiyé añárár
(Allah has created our)
dec óre cúna sañdir.
(land with gold and silver.)
Añára banai-tulíyóum
(We will build up)
  dec óre fúl or bagan.
(our land with garden of flowers.)
Elóm, adob ór foór ot
(In the light of knowledge and literature)
  añára zibon guzaijjoum.
(we will pass our life.)
Rosúlór óu torikat
(In the way of our Prophet)
 añárár óibou zibon nán.
(will be our life.)
Añára age baríyóum
(We will be grown up)
 Hát ot mazé loi Quran.
(with Quran in our hand.)
Zogot báci ré diyoum
(Will be given to the people of the world)
  Añára ador or sáman.
(our gift of love.)

By Tahér Nodawi


15. Solo Decó Báci


Áre óu - decó báci, dekó tuáñra - cúnali Arakan

Ki cúndor - nodi nalá, Mayú Furmá - aró Koladhan. 

Cára duniyait mazé - bicí usol - tuáñrár dec ór cán

Solo dekó - muhábbot - diya bóra - tuáñrár Gulistán.


Cára zogot - ot mazé - sóbsé cúndor - tuáñrár dec ór nam

Cára - dec ór bulbuli - gaité asé - tuáñrár dec ór gan.


Honó mikká - no faibá - decó báci, eto modúr dec

Solo - decó báci solo - tuáñra - decór óu córman. 

Áre óu - decó báci - félai no tákiba - tuáñra dec

Hone dekibóu tuáñrár - eto cúndor - fúl or óu bagan.

By Tahér Nodawi

17. Fonná Foró Ruáinga Bái 
By Mv Rafiqe , Mir Ahmed Gónggri Fara Quebec, Canada 25/10/2014              

Añárár maincórtu ká córom lager, Ruáinga fonná foríte 
Óu bái nizor fonná foríte 
                             Fonná sára torki óiye hon zate 
                             Fonnár uore sób kessú asé 

Añára zodi nizor fonná nize no forí 
Añárár fut zíyain dór fyúcar(future) zaibói hóraf ot fori 
                           Óu bái ar no gorí golti
                           Elóm sára duniyait mazé hon zati asé
                           Fonná sára torki óiye hon zate
                           Fonnár uore sób kessú asé

            

Córom háiya félaiyóre zodi fonná ré forí 
Ruáinga zatir duk hoctho ré faijjoum durgorí 
                             Óu bái faijjoum matá ré 
                             Fonná wála torki óite deri noláge 
                             Fonná sára torki óiyé hon zate 
                             Fonnár uore sób kessú asé 

Elóm foróon fóroz hoiyé fórman e Nobi 
Fonná zodi noforíle nafórmán óibi 
                             Óu bái hosúr bón óibi 
                             Nafórmán ór thíkana gán zuzuk ot raikké 
                             Fonná sára torki óiye hon zate 
                             Fonnár uore sób kessú asé 

M B B S – L L B – loi Ruáinga gorér faáthi 
Fonná sára síasót gorér Ruáinga zati 
                             Óu bái óizargói golti 
                             Hókkol koum e hókumot gorér forí PhD 
                             Elóm sára boói roiyé hon zate 
                             Fonnár uore sób kessú asé 

Oinno zate añárár kissá leki gorér PhD 
Añára Ruáinga boói roiyí fonnártu fith dhi 
                            Óu bái kessú nozaní 
                            Elóm sári Ruáingar fuain muzzur kén háçe 
                            Fonná sára torki óiye hon zate 
                            Fonnár uore sób kessú asé 

Añárár maincórtu ká córom lager, Ruáinga fonná foríte 
Óu bái nizor fonná foríte 
                            Fonná sára torki óiyé hon zate 
                            Fonnár uore sób kessú asé.



20. Ek Comkerdé Yaddac

Ek comkerdé yaddac - tara'r dhóilla (One bright memory - star like)
      añár hámicár asfan ot (in my forever sky)
      ar, añár rastat (and on my path)
      comke zibon bór (shinning eternally)

Ek comkerdé yaddac - húde ekkán (One bright memory - only one)
      aññí áñçir comkerdé nurani loi ( I walk with its light)
      iín é comkar añár din oré (it glows my day)
      ar, cóppon or rait oré, beil no tákedé woktót (and my dream of night when no light)

Ek comkerdé yaddac - cúnar rong or cóçok (One bright memory - gold ray like)
      añár frecani ye comkar (illuminate my sorrows)
      ar, aññí zanidé iín é añár taajjub oré foór goríbou (and I know it will lustre my wonder)
      aibóu dé hailla ókkol ór sáñbat mazé (in the shadows of tomorrows) 

Ek comkerdé yaddac - añár ferecanir ottót (One bright memory when sad)
      aññí tuillí suk, zolzolardé íkka (I raise my eyes, towards its shinning)
      giyói hailla miyóla, ói kúci añár ruú ( took away my black clouds, gladden my spirit)
      ar thándha óiye añár dil (and coolen my heart)

Ek comkerdé yaddac - oinno gín gilé yó  (one bright memory - even other gone)
      sáñbar bútore zibon bór (in the shadow for ever)
      kintu yián zeddúr za éddur (but, this, as far as)
      comker ahéri fán (shinning to the end)

Comko, comki táko, óu añár din or tara! (Shine on, keep shining, oh my star of the day)
                                                                             By Haikal Mansor, Galway, Ireland

    
21. Cínggo arde Ítar Cíyardár Ókkol 

Béra-sóol, Sái-sóol arde gouru ye cínggo loi miliyóre hasharbar goijjé. 

Fottí kumpani ye zendila goré éndila, laf oré fúan gorí borat gorí bélla ettefák goijjé. 

Ettefakan, hórin uggwá holot baijjé. Borat gorí bélla cíyardár ókkol mithíng boiccé.

 Cínggo yé fúan gorí borat gorí bélla bicí dórforár. Cínggo yé hoódde, “Añártú foóila borat luwa foribóu, kiálla bóuli hoilé íba añár hók de ótollá.

Jonggol or bakcá de ótolla añártu dusára borat ó luwa foribóu. Tesára borat ó luwa foribóu kiálla hoilé, aññí beggún óttu áro cótti wala de ótolla. Zoudi honíkka baki gín magi lé yó aññí ítare hái félaiyoum.


23. Rocógula Kenggóri Bana

Foñcóic(25) cwá rocógula banai bélla lagerdé sáman ókkol ór liís.

1.     Moida 1 fiala
2.    Cútha 1 camic (sálon or camic loi)
3.    Dut 3 fiala
4.    Andha 3 nwá

Uore liís ót aséde sáman beggín óre bálagorí makó. Baade gura gura gorí gula faago. Tarfore, bicí tel ot mazé faago. Lallal óile tel or tú tulíyóre baárkule ekkená gorí rakó. Faní 4 fialat mazé nizortú lagerdé éndila miçá ófan siní dhálo.

Siní 2 fiala óile niyomor óibou. Gúçi yoré sulár uore gorom goró. 5 minith óile sinír rab boni zaibougói. Éçe rocógula ókkol óre burai rakó. 15 minith baade hái faribá. Zodi thándha fosón lailé boróf–fethir (fírijot) mazé hotúkkún rakí yóre hái faribá.

 Tarík. Ipril 12, 2002


25. Ruáinga zatir óiye ki


Añáráttu óiye ki, óu Ruáinga zati,
Monzil añárár hoçé, bilkúl áñzai féilli.


Ek dhéilattú ar dhéilat, uri uri,
Fakír moton añára, bahá árai féilli.

Sára pritímbir kulot, suk áñçai sailám aññí,
Ruáinga koum or moton, uggwá ar honó koum nái.

Foror gór ot foror duwar ot,
Zúri Zúri nizor gór or, cúk cánti kén foórai féilli.

Zarár gór nái, zarár tór nái, zarár matá nái,
Tarár izzot, tarár cántir honó zagat nái.

Zar matá nái, tartún háñsar gorá gorí,
Añára nize, izzot gérai féilli.

Fath loi hará hári didi, bod nam zurailám,
Hazor ekkán honó ham to, ájtok no goillám.

Cúdu ekzon e ar ekzon or les, thani thani,
Fura koum or beça, añára dhufái féilli.

Ar hotókkál táikkoum, fiñdí gulamir jonzir,
Aiyó cóbai mili lagai, narar azadi.

Ehón juddór woktó aiccé, kafíc Arakani,
Boiçá boiçá, bicí cómo haçai féilli.


                                              By  Molana Jafor


 27. ABAS

(By Haikal Mansor)

Hoibár asé ekkán kaáni, Goir ókkol óttu,

The waves have a story to narrate,

Zeéñtte aññí neeillí ekgúilla Doijjar sor óttu.

When I leave the lonely beach.

Guzori hoór talgas ór uortú,

Calling aloud from the tops of palm trees,

Cíkaibár asé ekkán sóbok, Boiyar óttu.

the wind has a lesson to teach.

Kintu fúinni ekkán taarif, tara ókkol óttu,

But heard a praise from the stars,

Ziyán neelai nofarír aññí holom or nif ottú.

which cannot be pulled out from the tip of my pen.

 

Goir e hoór, ofúrani kúla sómondor or,

The waves tell, of the endless open ocean,

Jahél arde baádur dil or,

Of wild and brave heart,

Osin koum, osin cóor arde osin mollúk or,

Of new people, new town and new country,

Mockil añár Ruáingar sofór or,

Of difficult journeys of my Rohingya,

Gaif óiyedé jan ókkol, dhuiffé dé zindigi ókkol ór

Of vanished souls, of drown lives

Kaáni.

Story.

 

Taakotwala Boiyar,

The mighty wind,

Añár muk ót bazí bazí baár,

Breezing across my face,

Thándha thándha boróf ór dhóilla,

Like chilly cold ice,

Norom norom fóoir or dhóilla,

Like soft tender feather,

Maa ador or dhóilla.

Like mother’s love.

 

Kintu lak lak loi

But millions of

Tara ókkol asman or mujilís ót boói,

Stars gather in the sky,

Asman ot asé dé háar tara ókkol óre,

Every star and planet in the sky,

Zomin ot asé dé háar insán arde cis ókkol óre

Every living and non living thing on the earth

Banaiyé dé Rob or zikír gorér

Praising The King who creates all.

Nisé asé dé añár lá arde añár Ruáinga ókkol ólla estekfar forér.

Praying for the safety of me and my Rohingya.

“Dedicated for the thousands of Rohingya souls lost in the vast open oceans, ashore only the fond memories of their lives back in the vast open prison of the earth, Arakan”

Haikal Mansor


 

 



























  2. Allahr Taarif  

Taarif goró ou Ĥúdar, Zibá yé banaiyé jáhan 
Etó cúndor zobin banaiyé, Nalá nodi asman. 

Théng or tole bisáiya, Meçir ki cúndor bisána 
Aróu matár uore bain sára, Sóppor banaiyé ekkán. 

Sairóu toróf sailé fíri, Topker tuáñr ĥarigori 
Etó ĥarhaná duniyai dari, Hoóñtte bekar banailí. 

Gas gusóla sáiya banailí, Boiyar riti aróu faní 
Aróu hotó kissú diíli no zaní, Allah tuáñr meérbani

Mui becí gunágar, Aróu boro nafórman 
Boccíc goríc, di jonnot tán, Allah tui boro Raháman. 

                      By Moulana Md Rafique Mir Ahmed 
                           Góngri fara, Quebec-Canada 


3. TIN DUSTÓR EKKÁN KISSÁ

Agor zobanat mazé ek din Halu, Lalú arde Talu tin dustó bóng gorí tará boidec ót thiañ hamai bélla sófor ót giyé. Tará zaibiccót mazé tiní zon e miliyóre uggwá musa loiyé sófor ór addán foñt ót búklagilé háibella. Ehón ítara zaite zaite monzil moksót ót foóñsí noó fare. Taráttu addán foñt ót beil dhufí giyói.

Ehón tará tiní zon é biyasana gorérdé hoçé tákibou dé yían. Atíkka ekzon e murár bútore gúnar hañsat ekkán sanggór deikké. Tohón tará bicí kúci óiye. Tar baáde ítara yían ot mazé tákibellá giyé. Zai saárdé mutha muthi thík asé. Tói tará éçe táikke.

Ehón taráttu bicí búk laiggé áñçite áñçite. Ehón musa óiyedé uggwá. Uggwá musa haré dahái hone háibou.  Tiní zon é bák gorí háile ekzon ottú yó feth no bóribou.  Éen hoói tiní zon é sinta gorér. Ehón Halu ye saláki gorí hoórde añára ehón musa no háiyoum.  Ek ham gorí, añára tiní zon é ehón gúm zaigói.  Zeneki bicí bála cóppon dekíbou íte háibou. Ar ou duní zon é  yó yían razi óiye.

Ehón tará gúm giyé.  Tar baáde, gúm ottú uçí ekzon e ekkán ekkán kiki deikkó boiyan goró hoiyé. Talu ye hoórde, aññí deikkí dé, zehón raitta gúm giyí etoboro noó uggwá bak aiccé. Aññí toratori uçí duñrai loizai,   gúna bái ekkubare bormurát gólai diyí.

Lalú yé hoórde añár yían tor gán óttu áro bicí cúndor.  Aññí deikkí dé añára zohón óran frecan ói gúmgiyí, tohón aró boidec ót thiañ hamai bélla zairdé, eddúr raijjo zaiyoum kengorí, éen hoói sinta gorírde éçe, atíkká baármíkka saáirdé plein ekkán añárálla aiccé. Tóile añáráttu ar áñça noforibóu. Ekkubare zaigói faijjoum. Age aññí ekkená gorí sorí, éen hoói plein ot uçílam. Tar baáde, raite raitbór asman ot háillagaa gúri berair! Plein ot soríle bicí gom lage. Keén, añár yían tor gán óttu áro cúndor hoiyí dé nóne?

Ehón Halu ye hoórde, tuáñra ekzon e  bak maittou giyó, ar ekzon e plein ot sorí bélla giyó.  Tóile añártú búk o bicí laiggé ár, ar aññí háilla gaa ki goijjóum hoói, musa wá aññí kúli háifeláiyi.

By Moulana Md Rafique Mir Ahmed 
Góngri fara, Quebec-Canada 

{1} Nisortú aiyérdé háli zaga gún munaséf lofzó estemal gorí fura goró
     
      thíañ , thiañ, thiáñ. tará, tára, tara
(a) Tin dustó bóng gorí …………sofór ót giyé boidec ót …………….hamai bélla           bouli. Tará zaibiccót.

     gum ot, gúm ottú, gum ottú.  ai, sái, saái, uggwá, úggwa, uggwa
(b) Ehón tará gúm giyé tar baáde ……………. uçí ekzon e ekkán ekkán boiyan         goró ……….. hone kiki deikkó. Talu ye hoórde, aññí deikkí zohón raitta           gúm giyí ettóor noó ……….. Bak aiccéde aññí toratori uçí duñrai loizai             gúnabai ekku bare bormurá gólai diyí.

     coppon, coppón, cóppon. Musa, Musá, Muusá 
(c) Añára ehón ………. no háiyoum ekkam gorí, añára tinízone ehón gúm zaigói      zeniki becí bála ……….dekíbou híte háibou ar ou duinízone ou razi                  óigiyoi.

     sofor, sofór, sófor. addán, áddan, addan. fooñsí, foóñsí foñsí
(d) Tará zaibaccót mazé tinízone miliyóre uggwá musa loiyé …………r                     ………….foñtot bullagile háibolla. Ehón hítara zaite zaite monzil                     mohxsúsot foóñsí nóo fare taráttu ……… foñtot bel dufí giyoi.

     Guná, Guna, Gúna. Hañsa, Háñsa, Hañsá. Besi, Becí, Béci
(e) Ehón tará tinízon e biyasona gorérde hoçé tákibou dé yián, ekzon e                atíkka ekkán murár ……… t …
…… r bútore sanggór deikké Tohón tará              ………. húci óiye, tar baade hítara yían ót mazé táaibella giyé zai saárde        mutha muthi thík asé hoói táikke. 

{2} Nisortú aiyérde súal or zuab lekó.
      (a) Tin dustó após ót mazé ki biyasana ar kiyólla goijjé de?
      (b) Musa howá loiyé ar hozon e bág gorí háiye?
      (c) Hon zobanat mazé ar kiyólla sofór goijjé, tará hozon?

{3} Nisortú aiyérde lofzó gún loi jumla (káamel hotá) bano.
      sófor, murá, gúna, sanggór, dustó, kissá


6. Añár Foriso (My Identity) 
                
Óu Añár Foriso! banagiyé tuáñre añár zindigir Nicí Tara. 
Ar, hárai félaiyoum noó, añár zindigir sofór ór rasta. 

Oh My Identity! made you as Polar Star of my life. 
I shall never lose my way in the voyage of life. 

Zeçé zai héçe, hámicá comkaibá, añár foriso ré, 
Ar foór diba añár dil ot, tuáñr suk ór tú asté asté. 
Hámicá zinda tákibou tuáñr siára, añár zehén ót. 

Wherever I go, you always shine my identity, 
And secretly shed light from your eyes in my heart. 
Keeping your image ever alive in my mind. 


Óu Añár Foriso! Hárai félailám añár zehén, añár rasta 
Zehón aññí áñzai re, tuáñr nur óre essát. 
Oh My Identity! I almost lose my mind, my way 
When I lose your sight for a moment. 


Honó háalot ot, añár dil behañ rastat zaitou sailé,
Tuáñr yadgari ye, añáré córmindat félah. 

Everytime my heart wants stray, 
Your remembrance fills me with shame. 

Óu Añár Foriso! Tuñí, añár zinda thákoon ór moksús 
Hámicá cúza rastat, uzu nur dháler, duk arde cúk háalót ot. 
Óu Añár zindigir Nicí Tara! 
Oh My Identity! You are the sole purpose of my existence 
Always showering light towards the right path in ease and unease. 
Oh My Polar Star of my life! 


By Haikal Mansor
Dedicated to Rohingya Identity. Never lose it.
Having no identity is like living dead. If lost it, quickly look for it!
There's always a Polar Star in one's life.


8. Nekkar Maa 

Bodoli zagói,
Musúlmán ór maa hámil or óttot.

Hámicá Quran foré,
Uggwá nekkar fuallá.

Allahr tú magir uggwá ajór.
Cúndor uggwá zehón fua óiye,
duk biakkún (beggún) foórai zagói,
aró ekkán cúndor nam de.

Foóila Azan di zindigi ré cúru gorá,
uggwá naás arde ustat or dhóilla hámicá dháke táke.

Maa ye Quran oré forí dil oré iman di bórai de,
Poikambor arde sáabá ókkol ór kaáni ré gaáitou ar forí fúnaitou.

Uggwá nekkar maa óiyede niamot añárár Poikambor e hoiyé,
"Jonnot óilde maar théng or nise"
Maar dua ye añár zindigi ré cúndor goré ar foór goré. 

                                             By Mohammed Rafique

10. Arzur Habos or Buth

                           (Dream Paper Boat) 

Din-din aññí bácair, añár buth ókkol óre, ekkán baade ekkán, zuaijja fanít mazé. 
I float my paper boats day by day, one after one down the running ebb. 

Dhoóñr leká loi añár nam leikkí buth iín ót, ar farar nam zeçé aññí táikki.
I write my name on them with big letters, and my village name where I live. 

Aññí acá gorír iín ekkán osin zagat foóñsíbou, ar zanibóu aññi honnwá. 
I hope they will land in a strange land, and will know who I am. 

Aññí bóijji buth ókkol óre añár barizar fúl loi, ar acá gorír fózor ót fúçe de fúl iín óre amanot gorí foóñsáibou raitta. 
I load my boats with my garden flowers, and hope these dawn blooming flowers will be carried safely in the night. 

Aññí eridi é añár gura buth ókkol óre, saá é asfan ot, ar deikké gura miyóla ókkol é añár buth ókkol óre solar de. 
I set up my boats, watch the sky, and see my boats are sailing with the little clouds. 

Aññí nozaní dé hon asfan ot aséde fúñaijja ye boiyar oré lamai diyé, añár buth oré córr loi solaibélla! 
I know not which friend from sky descend the air to cruise with the sails of my boats! 

Rait óiye, aññí añár muk hát óre lukai fikír gorír, añár buth ókkol bácair óre rait or tara ókkol ór nise. 
Night falls, I cover my face with my hands, dream sailing of my boats under the night stars. 

Gúm or fori ókkol é añár buth óre solar, ar lai boijjá añár cóppon loi, añár arzu ókkol loi. 
Fairies of sleep are sailing my boats, and with full of my dream, my hope. 

                                                                                        By Haikal Mansor

12. Balu arde Fattór 

Ek dín duwá fúñaijja fua (Jamal arde Jamil) dúmbalur moidan ottú sofór gorér dé 
háalot ot, ekkán hotálla bazábazi diyé ar Jamal e Jamil oré suar maijjé.
ONE DAY, TWO FRIENDS (JAMAL AND JAMIL) TAKING A JOURNEY THROUGH A DESERT. WHEN REACHED TO AN ARGUMENT, JAMAL SLAPPED JAMIL.

Jamil or dil ot duk faille yó, íte kessú no hoói dúmbalut mazé leikké,
ALTHOUGH JAMIL WAS HURT, HE WROTE ON THE SAND WITHOUT SAYING A WORD,

"Aijja añár dustó yé añáre suar maijjé."
"TODAY MY CLOSED FRIEND SLAPPED ME."

Zaite zaite ítara taraing uggwá loot faiyé. Jamil e gaa dúwer de woktót, moóina fúdh ot bazí yóre dhufizar dé háalot ot, Jamal e ítare basai yé.
AFTER KEEP GOING, THEY HAVE FOUND AN OASIS WHERE JAMIL WENT TO TAKE A BATH. WHEN JAMIL HAS STUCK IN THE MIRE AND STARTED DROWNING, JAMAL RESCUED HIM.

Jamil oré basoon or baade fattór ót mazé leikké,
AFTER BEING SAVED FROM DROWNING, JAMIL WROTE ON A STONE,

"Aijja añar dustó yé añáre jan basai yé."
"TODAY MY CLOSED FRIEND RESCUED ME."

Yían dekí, Jamal e Jamil oré fusár lordé, "Tuáñre suar marirár tuñí dúmbalut leikkó, kintu ehón fattór ót mazé leikkó, kiálla?"
SEEING THIS, JAMAL ASKED JAMIL, "YOU WROTE ON THE SAND WHEN I SLAPPED, NOW ON THE STONE, WHY?"

Jamil e juab derdé, "Honikká ye dil ot duk faile, ítar tu dúmbalut mazé lekóon saá. 
Kiállahoilé, maff or boiyar e leká iín óre búzait fare.
JAMIL ANSWERED, "WHEN SOMEONE IS BEING HURT, HE SHOULD WRITE ON STONE BECAUSE THE WIND OF FORGIVENESS CAN ERASE THE FEELING AWAY.

Kintu, fattór ót no lekoón saá. Kiállahoile, honó boiyar e fattór ór leká ré búzai nofaré."
BUT HE SHOULD NOT WRITE ON STONE SINCE NO WINDS CAN ERASE IT.””

                                                                                                                             By HAIKAL MANSOR

14. Hoçé Óu Bondú


Hoçé zaibi, óu bondú tui, soli ai tor Gulistán ót
Mali óiyo ré táko tuñí, mala gañtó fúl bagan ot.

Hotó rohom or fúl ór mala, gañtí rakílam tollá
áre óu, rakílam tollá
Ki dekí táki giyósgói, óu bondú tui, Boyaban ot.

Hotó kukíl, bómora, tor bagan ot, óigiyói modúc
áre óu, ói giyói modúc
Honó cánti no faibí tui, no fórbot ot, no moidan ot.

No zaibí, ar no zaibí, honó mikká, sári tor bagan
áre óu, sári tor bagan
Asé hotó, boro boro buzorgó, tor Gulistán ot.

By Tahér Nodawi

16. Maar Ador


Aññí beínná loti házinná fán, 
Duk gorí, gór ot ailé.. 

Báiyain dé fusár goré dé, 
Aijja tuñí ki hamaiyó.. 
Beçi ye fusár goré dé, 
Aijja tuñí ki basai ainnó.. 

Fuain cúain dé fusár goré dé,
Añár lá ki ainnó.. 

Cúde Maa ye fusár goré dé,
Din ot kessú háiyos né.. 

Tóile añár feçor kíyal goré dé, 
 Cúde Maa ye.. 
                       By Citizen of Arakan 

18. Dhoóñr Ziyól Hána

By Sawlamsnr 
 

Duniyair uore ziyól hána bicí asé. Hárr dec ót aséde ziyól hánat mazé, nizor nizor hosúri loi hosúrir sáñza diya giyéde, miala arde morot, ziyól ór hodi ókkol becá becí asé. Dec ekkán ót aséde kaanun or hélaf hosúri goríle, hé manúic íba gom manúic óile óuk, hóraf manúic óile óuk, hótbondi raikkéde sáñza ré loi, ziyol hánar bútore foñsa fore. 

Sáñza faiyé dé manúic cwá, ziyól hoórde zagat no foóñsité, nizor aramiyot gom no takíle yó, hárr ekkán deké, zane ar fúne bóuli duniyait asé dé maincé hoó.

Hótbondi raikkéde kaanun or hélaf goijjéde, manúic íba ré dóri faille, dóijjedé híyantun lóti dhoilla bodhoilla maamala gorá fore. Ossé zodi yó kaanun or hélaf goijjéde hítare, dóri faille yó, hárr dec ót dhoilla bodhoilla goríbélla mouka fa. Insáf ót zitilé algwa ói aiyé, no zitilé ziyól ot foñse. Ziyól ót foijjéde híte aram tákile yó, honó ekkán no deké, no zané ar no fúne, héen óizagoi. 

Duniyair uore aséde dec ókkol ór bútortu Myanmar hoó yá Burma hoóde dec ekkán asé. Hé dec híyan ór bútore yó ziyól hána ókkol hárr zagat asé. Hé ziyól hánar ókkol ór bútortun, hókkol óttu áro, dhoóñr ziyól hána ré dahái faribá né, héenhoilé, ekkán ziyól hána dahái faribá. Hé ziyól hána híyan becí mocóur, becí dhoóñr ar becí hóraf. Duniyair uore aséde, ziyól hánattún áro, ziyól ór hodi yó becí. Oinno ziyól óttu áro, mocóur maamala ókkol becá becí asé.

Hé ziyól hánat ekkán forók ciz asé. Kessú ziyól hánat mazé, fut zíyain biyai no faillé yó, híyan ot biyai fare. Híyan ekkán oinno ziyól óttun áro beétor óibou. Duniyair uore biyaiyé dé híyan tún foijjonto, koum thíya ziyól ór sáñza hái aáforerdé híyan óre daháido, héenhoilé, ARAKAN ot aséde ROHINGYA koum thíya re ''Arakan'' hoórde ziyól hána ré dahái fáribóu. Ótolla Arakan hoórde ziyól hána gán duniyair uore hókkol óttun áro dhoóñr ziyól hána óiye.


19. Saláikka Cíyal or Kissá

by Mohammed Alif

  • Boóut agor zobanat mazé, uggwá baccár fua ye gúñra loi sofór ot zar. Zaite zaite bicí duré foóñisse. Éen thaim ot uggwá talgas deikké. Óran lager bouli, talgas íbar sábat zai boiccé. Gúñra wa ré talgas loi bañdí raikké. Bicí duróttu aiccé de ótolla, bicí óran ói, talgas ór sáñbat gúm fori giyói. 
É dec ór baccár fua ye aái, gúñra wa loizar gói. Éen thaim ot íte tán faiyé. Duñri duñri zaiyóre dóijje gói. Íte hoórde, “Tui añár gúñra wa ká loi zoór gói.” É dec ór baccár fua ye hoórde, “Talgas ibá añár. Gúñra ibá añár talgas é biyaiyé de. Ótolla añár gúñra aññí loizair gói de.” Íte hoórde, “Noó ibá añár gúñra. Aññí talgas ót bañdí éri gúm giyíde.” Lékin dec ór baccár fua ye no mani yóre gúñra loi giyói. Íte báfi báfi áñçi áñçí zargói.

Éen thaim ot cíyal uggwá yé loot faiyé. Cíyailla ye hoórde, “Ite báfi bafí hontú aiyér.” Íte hoórde, “Ki hoiyóum duk kór kaáni. Añár gúñra wa talgas ót bañdí éri gúm gilám. E dec ór baccár fua ye aái yóre añár gúñra wa loi giyói. Aró hoórde ítar talgas é biyaiyé de gúñra bóle.” Baade cíyailla ye hoórde, “Eén óile ekkán ham gor. E dec ór baccár fuallá hailla bisar kurá. Bisar ot mazé aññí zaiyoum ar tor gúñra toré loi diyoum.”  

Baade íte ki goijjé hoilé, é dec ór baccár fuallá bisar kuraiyé. Tarfordín bisar ot mazé, é dec ór baccá yó aiccé, ar baccár fua yó aiccé, ar uzir, nazir, kutual ókkol beggún aiccé ar íte yó giyé. Mogor Cíyailla noó foóñse. Beggún é Cíyailla re soiñ gorí boói táikke. Boóut hotún baade Cíyailla góille gái. Cíyailla re baccá yé hoórde, “Tui etúkkún deri kiyólla goijjós.”  Cíyailla ye hoórde, “Ki hoitám baccá sáb? Raitta doijjat mazé ooin dóijje. Doijjar ooin nifáite nifáite gúm úddwa zai noó fari.  Ótolla ekkená deri óiyede.” Baade baccá yé hoórde, “Doijjat mazé uggwá ooin zole nekí ? Bekuf or hotá kiyálla hoór tui.”

Cíyailla ye hoórde, “Bicí sóiyi hotá hoiyó baccá sáb. Doijjat mazé zodi ooin zoli nofarí le, talgas é kengóri gúñra biyai faribóu.” Aró hoórde, “Talgas é biyaiyé bóuli hoói, tuáñr fua ye ze gúñra wa loi ainné, tuáñr fua ré hoó, é gúñra íba re difélai bélla.”

Yíar baade bisar ot mazé giyéde uzir, nazir, kutual arde baccá yé báfi saár dé, Cíyailla ye bicí sóiyi bisar goijjé dé yían, buzí faijjé. Baade ítar gúñra ítare diféláiye. Tói zar zar gór ot te te giyói. Kissá ibá eddúr ót hótom.

Kissá ibá lekóya: Citizen of Arakan

Editted by Eng. Mohammed Siddique (UK), Founder of Rohingya Language


22. Uggwá Cóñço Cúnar Mas 

Uggwá gourif zaillar tú ekdin ítar zalot mazé uggwá cóñço cúnar-mas foijjé. Mas é gal arde fóuir lari yóre maf magefán gorí daháiye ár, zailla wáttú bicí feth fuijjé. Mas íba re doijjar mazé wapes melá maijjé. 

Zodi mas íba ré besi tóu bóuli bicí thiañ faitou. Mas é buth or hañsar tú tái hoódde, "Tui dekíbi, aññí hondila cúkur guzar de." Mogór keén óiyedé yían honíkká ré hoói nofaríbi. 

Zailla ye gór ot foóñísse mottor, dehérde ítar fédará bacá án bicí boro killa boni giyegói. Aró dehédde ítar beçi ranir fucák findá óigiyegói.Beçi ye deikké mottor kessú no hoibár agor tú fusár goijjé de, "Edún thíañ hottú aiccé?" 

Beça ye hoórde,"Añár tú kessú fusár nogorís noóile beggín abbar áñzi zaibougói".Lékin beçi ye beça ré ebbre cánti táitou no der. Ahérittú cúnar mas ór hotá hoói feláiye. Hoóiyé mottor killa án abbar bacá óigiyegói. Beçi íba yó age zendila aiccíl éndila, nak thanoya ar mon mozin noóya boni giyegói.

24. Bakkúm Bakkúm

Bakkúm bakkúm kiáñra
Muicé báingge thiañra


Muic maittou gilám dé
Keñça fúçi moillám dé


Bóuzi re bóuzi sura duf
Surat kiálla dán, sul ot dóri an


Sul ká hala
Nak haçi féla

Nak ot ká lou
Borbái yór bou


Borbái borbái gozzon tole
Cóñço bái cóñço bái tetói gasór tole


Tetói faitou gilám dé
Áff e sótor dóijje dé


Elóm fath delóm fath
Haçi féla cúnar át.


26.Ruáinga zati adoror   

Ruáinga zati adoror

Óu báiyain elóm kiyólla noforór,

Elóm or kodor kiyólla no buzór

Añárattú nái ka fonnár ador.


Ruáingar fuain háñt bosór ot, taré de gouru sorat

Oinno zatir fuain óle tará solar kompyutar,

Añárár fuaindé gouru sorar

Tarár fuaindé plein solar.

Elóm ór fáaida kiyólla no dehór

                                      Añáráttu nái ka fonnár ador


Raite dine bará barí báiye báiye fózzat doór

Biínná sóre beil no uiththé Úkkaththa re bisar doór,

Bái ottú zitibólla

Úkkaththa re thiañ háboór

Mog bormá ye háñcí háñcí gúc loór

Añáráttu nái ka fonnár ador


Meiththeilla yé hoijja dilé foror bíça uñsol ó

Ruáinga báiyé hoijja dilé mog bormá ye ĥúcí ó

Aijó keén é fózzat doór

Tabbé giri no sáror

Allahr wasté fonná kiyólla no forór

Añáráttu nái ka fonnár ador


Ruáinga zati adoror

Elóm kiyólla no forór

Elóm or kodor kiyólla no buzóor

Añáráttu nái ka fonnár ador


By Mv Mohammed Rafique Mira Ahmed Góñggri Fara Quebec Canada. 


28. FÚAÑTI

(By Haikal Mansor)

Asman or uzu, uçír añára fúañti,

Together we rise into the sky,

Soli zargói dé Duniyai ré saáir, mili añára fúañti.

Together we join and observe the passerby world.

 

Uggwá miyóla dhóilla añára fúañti,

Together we are like a cloud,

Ekzon e ekzon oré daházar sáfgorí duniyair manúic ór zákot ti.

Clearly see each other from the crowd of world.

 

Zór or dhóilla dorógorí añára fúañti foijjé zomin ot,

Together we fall hard like rain,

Añára dunízon e fúañti maásusgojjí duk ot.

Together we both feel the pain.

 

Solaiyí boiyar óre buzábuzi loi, añára fúañti,

With understanding, we ride the wind together,

Ferecani táaile yó, táikki fúañti.

Regardless of sadness, we remain bond together.

 

Tuñí añár boiyar, kintu añára fúañti urir,

You are my wind, but we fly together,

Añára duré óileyo, kintu añára fúañti hañdir.

We are apart, but we cry together.

 

Tuñí tákiba hámica boiyar íba, usol ot théliba añáre,

Puching me high, you will always remain that wind,

Aññí táikkoum hámica duk íba, hañdai yóum tuáñre.

Making you cry, I will always remain that heartache.

 

Añára fúañti duk faiyí,

We hurt together,

Kintu añárar ekek zon or dil or duk íyan óre, añárar ador e hái felaiyé

But our love has eaten the pain our each heart suffered.

 

Zomin ot arekbar añára fúañti foijjóum,

Once again we’ll fall together to the ground like rain,.
Añár duk óre cíyar goríbélla, ar ekzon loi aññí milloum

I’ll meet with someone to share my pain..


Dola óiyoum, sugórfani bóijja miyóla loi, arekbar.
Like a tear-soaked cloud, we’ll meet again , 


Sáiyattu ekek zon óre milloum arekbar.

Join each other again from our shelter.

 

Moijjuom de din ot, arekbar añára fúañti uiṭṭóum,

We’ll rise again together on the day we die,

Añára fúañti hát dóri asman or rasta uzu uiṭṭóum.

Handing hands together towards the path of sky.

 “Togetherness is such a word which doesn’t come from the tip of pen, but the tip of heart that holds together, bonds together and shares together the happiness and the sorrow.”

Haikal Mansor   
ĉ
Eng Mohammed Siddique Basu,
Dec 4, 2013, 9:57 AM
Comments