Térképek

Az 1830-as években elkészített II. katonai felmérés a pilisi szénmedence területéről

1830-as évek. A bányáknak még nincs nyoma, hiszen csak 1849-ben fedezték fel a környéken az első szénkibúvást. A településnevek már magyarosodtak, de a hegy- és dűlőnevek még kivétel nélkül sváb nyelven szerepelnek. Külön figyelemre méltó Nagykovácsitól északra a Weingarten-berg (napjainkban: Nagy-Szénás), valamint a St. Antoni-berg (napjainkban: Zsíros-hegy) elnevezés.

A térkép érdekessége, hogy a kőből épült épületeket (lakóházak, templomok) piros színnel, míg az ideiglenes, vagy fából készülteket (pl. fészer, faház) feketével jelöli.


Az 1882-ben készült III. katonai felmérés a pilisi szénmedencéről

A térkép ismert osztrák katonai térképként is, hiszen a Monarchia korában az osztrákok mellett a Magyar Kir. térképészet is készített katonai térképet, bár utóbbi látható másolata az előbbinek és kevésbé részletgazdag. Ennek megfelelően a hegynevek, dűlőnevek, egyéb jelölések németül íródtak, csak a településnevek magyarok.

1882-ben már üzemel Zwierzina bányája Nagykovácsin, a Calvarien Berg-nél, de még látható a néhány évvel korábban felhagyott Eder-féle kőszénbánya is a temetőtől északra (Altes Steinkohlen Bergwerk).

A hegyek már mai sváb nevükön (Große Heu-Berg, Schmalz-Berg) szerepelnek, ill. több jelentősebb hegy, árok és dűlőnév felkerült (Wind-Berg, Weißser-Berg, Schuchnägel-Graben, stb.).








Az 1905-ben készült IV. katonai felmérés

1905-ben a Magyar Kir. térképészet által kiadott új katonai felmérés már jóval részletgazdagabb, mint elődje volt és sok új változást tartalmaz. A legjelentősebbet a Budapest-Esztergom vasútvonal jelenti, amely 1896-ban épült meg, s indította el a környék iparának felvirágzását.

1905-ben Nagykovácsin már nem találunk üzemelő bányát, de már termel a környék addigi két legnagyobb szénbányája: a pilisszentiváni Erzsébet-akna és az egy évvel korábban megnyílt pilisvörösvári Lipót-akna. Látni az Erzsébet-aknai iparvágányt és a Lipót-akna drótkötélpályáját is.

Pilisszentivánt immár makadámút köti össze Solymárral.

A környező hegyek nagyobb része magyarosításra került, és itt már mind a négy község neve a mai írásmód szerint szerepel (Vörösvár és Szent Iván 1901 óta Pilis előtaggal, egybe írva). A bányaüzemek jelölése azonban németül maradt.






Az 1920-as évek elején kiadott V. katonai felmérés a pilisi szénmedencéről

Ez a térkép az 1905-ben kiadott térképnek a frissített, de lényegesen leegyszerűsített változata.

A helynevek mind magyarosításra kerültek, a bányák neve is a korábbi német helyett már magyarul szerepel.

Az 1920-as évek elején az Erzsébet és Lipót-akna még gőzerővel ontja a szenet magából. A rövid életű Irma-akna már nem szerepel a papíron, szerepel viszont két új üzem; a pilisvörösvári Új-akna, s az innen vezető kisvasút vonala a Lipót-aknáig, valamint Nagykovácsin a gróf Tisza család újonnan nyílott szénbányáját is látni, a temetőtől északi irányban.

Fontos megemlíteni, hogy ez a térkép jelzi elsőként a turistaútvonalakat és a menedékházakat.


A Magyar Királyi Állami térképészet térképének részlete

A térkép készítésének időpontja egybeesik az V. katonai felmérés térképével. Tartalmilag jórészt egyezik, külalakjában azonban lényegesen eltér tőle; ez a térkép már színes kiadásban készült. Jól elkülöníthető rajta a növényzettel borított területek, a lakott területek, épületek. Jelentős a szintvonalak kiképzése is.

A bányák jelölése - az előző térképpel egyezően - változatlan, azonban itt már megfigyelhetünk a Slötyi tó helyén egy kis mocsaras vízfelületet. A pilisvörösvári tavaknak még nincs nyoma.



Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye térképének részlete

A térkép az 1920/1930-as évek fordulóján készülhetett, de több pontatlanságot is tartalmaz.

Az 1930-as évek elején a pilisi szénbányászat virágkorát éli; a bányavidéken négy bányaüzem ontja magából a barnakőszenet. Pilisvörösváron immár több, mint negyedszázada üzemel a Lipót-akna és Pilisszentivánon is nyílt egy új üzem; a Hungária-akna. Ez a község nevének utolsó N betűje mellett jól kivehető és bizony látszik a falu felett megépített kötélpálya vonala is.

Ugyanakkor a térkép jelöli a már jó öt évvel korábban megszüntetett Erzsébet-aknai üzemet is, a hozzá tartozó iparvágánnyal. Az ekkortájt üzemelő, Solymár-aknát - mely a névadó község legnagyobb üzeme volt - sajnos nem jelöli.

Nagykovácsin a temető felett néhány évig működik még a Tisza család bányája. A vörösvári Új-akna azonban 1926-os megszűnése után már lekerült a térképről.




Geológiai térkép az 1940-es évekből

Már a háború után, az 1940-es évek vége felé járunk. Ezen a geológiai térképen szépen nyomon lehet követni a szénmedence kőzettani felépítését. Láthatjuk rajta a Budapest-Esztergom vasútvonalat és a településneveket.

Az évtized elején a korábban működő bányák mind kimerültek, vagy a betörő víz által fulladtak el. Egyetlen termelő üzemet látunk csak; a pilisszentiváni Szent István aknát.

Két további működő üzemet is jelöl a térkép, de ezek akkor még, vagy már egyáltalán nem termelő egységek: a rövidke, mindössze néhány év életű pilisvörösvári kutató lejtősaknát és név nélkül, de már jelöli a Jóreménység-altárót, aminek a kihajtása 1944 nyarán kezdődött, de még ez év őszén a háború miatt abba is maradt, s csak 1947-ben folytatódott. Valószínűleg itt is mint csak elkezdett, de be nem fejezett üzem szerepel.

Érdekes módon Nagykovácsin az 1943 óta létező és termelő Antal-lejtősaknát nem jelöli.


A Magyar Néphadsereg katonai térképe 1952-ből

A VI. katonai felmérés is ismerős alapokon nyugszik; az 1882. évi felmérés részletes átdolgozása.

Az 1950-es évek elején a nagykovácsi alatt folytatott szénbányászat egyre növekvő hangsúlyt kap; a Jóreménység-altáró immár néhány éve termelő üzem, de ekkor még csak a Zsíros-hegytől délre eső területet művelik. Ezen a térképen a nagykovácsi kálvária romjától keletre látjuk az Antal-lejtősaknát, amelyet időközben összekötöttek az altáróval és amelyen keresztül majd két év múlva a vízbetörés túlélőit mentik ki.

1948-ban kiépült a bányavasút, bekapcsolta István-aknát és az altárót a szénszállításba.

A drótkötélpálya első szakasza 1950-ben épült meg a homokbánya és a Déli mezőrész között.

A fontosabb tájjelölések mellett névtelenül, de felismerhetjük a menedékházakat, kutakat, kereszteket.

Nem utolsó sorban pedig látni a kialakulófélben lévő tavakat: a Slötyit, a Nagy és a Kacsa tavakat. A többi tó még kialakulás, medreik feltöltődés alatt vannak.



Térkép az 1960-es évek elejéről Pilisszentivánról és Pilisvörösvárról

Nyolc évvel járunk az előző térkép kiadása után. Az országos katonai térkép VII. kiadásában sok újdonságot nem találunk, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem botlunk bele új dolgokba. Itt látjuk mindjárt a pilisvörösvári vasútállomás és az Őr-hegyi dolomitbánya között 1953-ban megépített 600mm-es kisvasút nyomvonalát.

Látjuk a Slötyit is, amely medre már teljesen feltöltődött csapadékvízzel, s amely még néhány évig a helyiek kedvelt üdülőhelye lesz.



Térkép az 1960-as évek elejéről a pilisi medencéről

Ez a térkép a fentivel megegyező, csak éppen a kibővített verzió; látni a solymári és a nagykovácsi területeket is. 

Az 1960-as évek elején a legnagyobb változás a drótkötélpályában történik: az 50-es évek közepén a Zsíros-hegynél szögállomás épül a pályába, ezzel megkezdődik a nyugati irányban történő kiépítése, egészen 1959-ig. Az 50-es évek végén a Déli-mezőrészig tartó szakaszt a bányamező megszűnése miatt lebontották.

1961-ben Nagykovácsi nyugati peremén üzembe állt a II. sz. lejtős akna, az Északi-mezőnél pedig csak az V. sz. légakna jelölését látni.



1968-as katonai térkép részlete Pilisszentivánról

A Pilisi Bányaüzem bezárása előtt egy évvel járunk Pilisszentivánon.

1968-ban a Jóreménység-altáró száján még mindig sok tonna szén érkezik naponta a felszínre. A részletes katonai felmérésen több új dolgot is észrevehetünk: feltűnik egy újabb üzem, a II. lejtős akna, mely egyszerű "Szén" jelöléssel került fel a térképre. Sajnos a lejtakna mellé épült négy vágányos rendező pályaudvar nem szerepel a térképen.

Látjuk még István-aknát működő üzemként feltüntetve, de ekkoriban az akna már nem termelt; szerepét átvette a már korábban említett lejtősakna.

Az Erzsébet-aknai szénmező újbóli művelésbe vonásával a Slötyiből kiszivattyúzták a vizet; itt már csak a tó üres medrét láthatjuk.

A kötélpálya vonala 1963-tól immár az új homokbányáig vezet.

Solymáron az osztályozót az eddigi legrészletesebb formájában látjuk: az osztályozó alá befutó három nagyvasúti vágányt, a kisvasút állomását, a meddőhányó ideiglenes keskenynyomközű vágányát, a fatelepet (melynek helyén később a Kőfaragó Vállalat építi fel üzemcsarnokait) és a domboldalba épült rövidke fatelepi siklót.

Ezen a térképen a különböző nyomvonalakat, pályatesteket eltérő színnel jelöltük. A térkép Moór Attila munkája, köszönjük.

Jelmagyarázat:

Piros:          kisvasút

Lila:            Erzsébet-aknai nagyvasúti iparvágány

Sárga:         solymártelepi iparvágányok

Zöld:           a Solymár II-es tárótól induló külszíni sikló nyomvonala

Világoskék:   drótkötélpálya


Kolóniákat jelölő térkép Pilisszentivánon

Ez a kis munka nem saját készítésű, köszönjük készítőjének, hogy elküldte. A jelmagyarázatok az alábbiak:

 
Kék:          Bányatiszti lakóházak
 
Piros:        Bányatelepi lakóházak
 
Sárga:       Megsüllyedt, részben lebontott házak
 
Zöld:         Táncsics telepi lakóházak
 
Lila:          Ságvári telepi lakóházak
 
Világoskék: Legényszálló épülete
 

 

Külszíni nyitópontok Pilisszentivánon, Pilisvörösváron és Solymáron



Külszíni nyitópontok Pilisszentivánon, Nagykovácsin és Solymáron


Egymásra vetítve

Az alábbi két térkép a két külszíni nyitópontos, az 1960-as évek eleji és az 1968-as térképek egymásra vetített változatai. A kutatások során ezek voltak a legnagyobb segítségünkre. A térképeket Moór Attila készítette, ezúton is köszönet érte.


Pilisszentiváni mix



Nagykovácsi mix



Modernkori térkép nyitópontokkal ötvözve


+1 érdekesség

Nyomvonal madártávlatból

Ezen, a Zsíros-hegyről 2005-ben készült felvételen látható a valamikori kisvasút nyomvonala. Pirossal a hegyről jelenleg is látható, kékkel az erdő és hegyek által eltakart nyomvonalrészeket jelöltük.