pARTyzán mesterlövések
"Állj, vagy jövök!" - Kizárólag erős humorérzékkel rendelkezőknek!

Unicum

Pozitívan gondolkodtam
Míg Unicum Next-tet ittam
De végül már úgy döntöttem
Hogy lementem negatívba
Így mostantól Jägermeister
A sztár: a Next le van írva!

 

Vir

Horvátország, Vir-sziget, apartmanrombolók, majd azt követően, hogy a Partyzán végső csapást mér az ottani magyar kolóniára, jöhet a jól megérdemelt bűntetés:

Pucérkodó kövér nőkkel
Van tele az előszezon,
Buldózerként rontanak rám,
Ez lenne a PARADICSOM?!

 

Lamborgini

Csúcs verda a Lamborgini
Mint a szél úgy tépek vele
Senki nem fog utolérni
Csak az újabb siker szele

 

Látomás

Újév napján kora reggel
Malátaszörp-ködös fejjel
Átzenélt cool party után
Mint egy beteg orángután
Hazafelé vezetgetve
Szemem vadul meresztgetve
Még mielőtt jött az álom
Volt egy furcsa látomásom:
Szánakozva, szégyenkezve
Mint megfáradt jegesmedve
Az Óév jött velem szembe
Bút, bajt, gondot vitt a hátán
Elképedtem súlya láttán
Cipelte a tegnap gondját
Mint óriás anakondát
Dugig volt a zsákja vele
S hócipője telis-tele
Hamis szóval, kevés tettel
Be nem váltott ígérettel
Rakományát ott lerakta
Mint szárnyakat rám aggatta
Hátranézve nem is láttam
Éreztem tollas a hátam
Onnan egy párat kitépve
Kihegyeztem az újévre
És gyorsan, hogy ne felejtsem
Lejegyeztem elmés versem.

Az ismeretlen (pénz)költő hitelkérelme

Vidáman izgalmas legyen annak napja,
Ki ma ajándékul levelem megkapja.
Pedig nem is adok: sokkal inkább kérek,
S e kérdésre ma még többször visszatérek.
Szeretnék a Bankod adósává lenni,
Nemes szándékomtól nem térít el semmi!
Szerény kérésemnek alapját az adja,
Hogy sok gyermekemnek én vagyok az apja.
Miénk itt a város legszebb Barbi-háza,
Nincs is olyan bank, kit ez ne hozna lázba.
Annyi lóvé kéne jelzáloghitelbe,
Amiből egy használt, kis lakás kitelne.
Mert Boci azt mondta: „Oda megyünk lakni,
(most épp’ Budapestre) ahol sok a hakni!”
Zenész nagycsaládom elhúzná még ettől:
Az egy ingatlanból, legyen inkább kettő:
Számlánkra utalva egy bőröndnyi bankót,
Hogy tejeljen a Bank – megmondom a frankót:
Hitelfedezetnek túl tágas a kégli,
De a terhe alatt szűken fogunk élni.
Alaphangon megér tizennégyet, kérem
(Jelzáloghitelből nyolccal is beérem)
És mikor jön a lé, majd izgulni kezdek
Lehet, hogy kreatív Einstein-nek nevezlek
Addig is feladok itt helyben egy „aprót”
Melyben az alábbi szerény művem kap szót:

„Mezőtúri álomházunk
Új tulajdonosát várjuk
Két utcára nyíló telek
A két szinten tágas terek
Ütősebb a látvány, mint az
Ára: ami nem is hátrány
Ha alkudozni próbálsz nagyon
Anyósom is vele adom!”

De nem dobom piacra házunkat fél áron,
Ha ügyintézésed nem lesz egy rémálom!
Mert ha jó is e vers, azért lássunk tisztán:
Naiv BAR-ány vagyok, banki feka-listán!!
De kártyám nem cinkelt, és szándékom tisztes:
Ezzel a hitellel sem maradok lisztes!
Alattam négy kerék, három szép gyerekkel,
Fölöttem kamatláb, Mont Blanc-nyi hegyekkel.
Mégis törlesztgetünk, így kimondom félve:
(Majdnem) jobban élünk mi is, mint négy éve!
Hiszen hites-hittel hiszek e hitelben
Most Te vagy az Isten: ne hagyj minket cserben!
S ha bankos létedre nem csípnéd a lírát
Hitelkérelmem úgy svájci frankra írd át!
Bár érzem: lassacskán elapad mondandóm,
Akcióképes lesz bankhitel-kommandóm.
Csillogó szemekkel, elfogyó szavakkal
Kérlek, hogy MOST hívj fel, ne jövő tavasszal!!

 

<<nyitólap