Látnivalók a Vendvidéken

A Hármashatár

A Hármashatár-kő
(A hármashatár-kő)

A felsőszölnöki hármashatár Magyarország, Ausztria és Szlovénia találkozásánál található. A legközelebbi három település a magyarországi Felsőszölnök, a szlovéniai Magasfok (Martinje) és az ausztriai Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab).

A felsőszölnöki hármashatárkőt a trianoni döntés után, 1922-ben állították fel, közvetlenül a három szomszédos ország találkozásánál. A második világháború után a terület megközelíthetetlen lett, a vasfüggöny nyugati széleként a határt fegyveresen őrizték, a Magyarországról illegálisan távozni kívánó embereket elfogták, utánuk lőttek.

Az emlékhelyet először 1989. május 27-én nyitották meg (tulajdonképpen megelőzve az 1989. augusztus 19-i Páneurópai pikniket, ez volt az első határnyitás a vasfüggönyön keresztül), azóta ismét helyi nevezetesség, a turisták kedvelt célpontja. A kőnél minden évben három-nemzeti találkozót tartanak.

A hármashatárt a magyarországi Felsőszölnök felől csak gyalogosan, hegyet mászva lehet megközelíteni. A faluból a Hampó-völgyben végigautózva lehet eljutni a hegy lábáig, parkolási lehetőség azonban szinte nincs, hiszen a terület az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, így a műút melletti rétekre, legelőkre való parkolást is büntetik! A hegyen felvezető utat az esőzés kimosta, így semmilyen gépjárművel, kerékpárral nem járható.Ausztria felől murvával felszórt út vezet fel a hegyre, itt azonban a felső részre tilos gépkocsival behajtani, a hegy közepénél parkoló található. Szlovénia felől is autóval járható út vezet fel a hegyre.

Mivel megszűntek az államhatárok a területen, ezért a látogató szabadon járkálhat a három országból ki, illetve be, a Hármashatárkő körül egy kört megtéve ráadásul pár méter alatt három ország területére léphet a látogató.

Hármashatárkő és területe három kiemelt nemzeti természetvédelmi terület is egyben, ezek az Őrségi Nemzeti Park (Magyarország), a Dreländer Naturpark Raab (Ausztria) és a Krajinski Park Goričko (Szlovénia). Fokozottan ügyeljünk a környezetre, és ne szemeteljünk!

Hármashatár



A Fekete-tó

A
(A Fekete-tó belső területe)

A Fekete-tó, más néven Fekete-láp (vend nyelven Črná mlaká) a vas megyei Orfalu községben található nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke.

A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában, utóbbi község ma már Szentgotthárdhoz tartozik. Orfalu és Farkasfa a Vendvidék részének tekinthető, Szalafő már az Őrség települése.
A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható.

A Fekete-tó növénytanilag kuriózumnak számít. Nővényei az utolsó jégkorszak utáni viszonylag hűvös klímához köthetők. Úgy három tőzegmohafaj található itt, amelyek közt lapul a vidrafű. A tó jellegzetes rovarevő növénye még a kereklevelű harmatfű  és néhány korpafű faj, amik a területet körbefogó mészkerülő erdei fenyvesek közt találhatók meg. Meg kell említeni, hogy a korpafű szemlátomásra rengeteg növényből egy telepet alkot, voltaképp az a sokaság egyetlen egyed!

Az orfalusi szlovének körében rengeteg misztikus történet élt a tóról, mint egy mindent elnyelő, rejtélyes és baljós ingoványról. Ezek közül a leghíresebb egy elsüllyedt templomról szól, amit a tó mélye rejt, s azért merült a mélybe, mert egy asszony elátkozta, amiért elkésett a vasárnapi istentiszteletről. Ha templomot nem is rejt a mélye, de állatok, sőt emberek már belevesztek az ingoványába.


(A Fekete-tó nyáron)

Fekete-tó


Apátistvánfalvai Templom




Az Apátistvánfalvai Harding Szent István-templom (szlovénül Cerkev Svetega Štefana Hardinga, vendül Cerkev Svétoga Števana Hardinga) a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely a Vendvidéken. Teljes nevét ritkán használják, inkább egyszerűen apátistvánfalvai templom néven szerepel. A területen egyedülálló műemlék templom a legszebb látványosság. 
Az apátistvánfalvi egyházközség központja, amelyhez jelenleg a két szomszéd falu, Kétvölgy (Verica-Ritkarovci) és Orfalu (Andovci) is tartozik.
A lakosság nemzetiségét tekintve 90%-ban szlovén (vend), és színkatolikus vallású. A templomban gyakran vannak vend nyelvjárásban imádságok és énekek.
A kegyhely és a község védőszentje, egyben névadója Harding Szent István ciszterci apát. A templom falán levő 18. századi freskók ismeretlen művész alkotásai.

A templom falai két méter vastagok, a torony 37 méter magas és hat ablaka van.. A monumentális épület kétezer ember befogadására alkalmas, a szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken. Az előhajóban a karzat fölötti kupoladob mennyezetén a freskó Mózes és az égő csipkebokor történetét mutatja be. 

A templom tornyában elhelyezett harangokhoz fa csigalépcsőn, majd létrán juthatunk fel.

(A Hegyi Beszéd az "istvánfalvi templom mennyezetén)


Harding Szent István-templom


Egyéb látnivalók a Vendvidéken és az Őrségben

Csákánydoroszló: Battyány kastély (Info)


Felsőmarác: Himfai parkerdő 

Hegyhátszentjakab: Vadása tó (Info)

Ivánc: Sigray kastély (Info)

Magyarszombatfa: Fazekas ház ,  Vadászati Múzeum (Info)

Máriaujfalu: Hársas tó (Info)

Nagyrákos:
 Katolikus templom (Info)

Őriszentpéter: Árpád kori templom, (Info)  Középkori téglaégető (Info)

Pankasz: harangláb (Info)

Szalafő Pityerszer: 
 Skanzen (Info)

Szentgotthárd:
 Katolikus templom, Várkert,  Pável Ágoston Múzeum,  (Info) Élményfürdő (Info)
 
Velemér:
 Árpád kori templom (Info)

Comments