Kenutúra állomásai a Csillárka tanösvényen

Előkészület az indulásra:  

 

 
 

  • átöltözés (nem szükséges) 
  • csapatok elosztása 
  • mentőmellény felvétele
  • hajók vízre tétele
  • beszállás a hajókba,
  • balesetvédelmi oktatás, kormányosok eligazítása
  • indulás a Cserepes–sziget felé

A túra programja



1.Állomás: Cserepes–sziget

 

A sziget az 1977–78–évi tókotrás mellékterméke, mintegy 1 millió m3 iszap és nád felhasználásával „épült”. A Velencei–tó területének 50%–át kimélyítették, 11 millió miszapot termelve.

1977–előtti években a tó nagyon hínaras volt, július környékén a hínár a víz felszínéig feljött, lehetetlenné téve a vízi sportokat, szabadidő eltöltését, strandolást. A tókotrás előtt 60–40 % volt  a nádas–és a vízfelület aránya, kotrás után ez az arány megfordult.

A nádfelületet csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődését, eutrofizációját (sok szerves anyag a vízben), emberi beavatkozással próbálták  megállítani, ami természetes folyamat, de jelenleg is tapasztaljuk.

Az évente leülepedett szerves anyag mennyiséget az erre szakosodott mikró szervezetek nehezen tudják feldolgozni.

A sziget hasznosítására több terv is készült, még döntés nem született. 

Dr. Springer Ferenc vezetésével, aki a tó és a vízi sportok szerelmese volt, a Velencei–tavi Intézőbizottság megkezdte a Velencei–tó és környékének átalakítását 
 
 

Elvégzett munkák: 

  • Iszapkotrás– 60cm iszap+20 cm agyag kitermelése, az iszap elhelyezése: parti feltöltéssel, két sziget kialakításával, a Cserepes–sziget körbecölöpözése 6 m.–es beton oszlopokkal. A zagy szállítása 40 cm átmérőjű csöveken.
  • A felesleges nád eltávolítása, markolóval uszályra rakás, a sziget peremét körbe feltöltötték.
  • A partfal kiépítése, feltöltése kövekkel, a hullámverés kivédésére (a beton partszegély kialakításával nagymértékben csökkent a tó ÖNTISZTULÓ képessége!).
  • Zámolyi – pátkai víztározó megépítése, a vízszint ingadozás kiküszöbölésére.
  • A befolyók melletti, állattartó telepek, mezőgazdasági üzemek, területek környezetvédelme.
  • Gárdony, Agárd, Velence, Kápolnásnyék csatornázása.
  • A Velencei hegység kopár legelőinek felszántása, erdősítése.
  • Evezős és kajak–kenu pálya kialakítása, szabad strandok átadása, északi part kiépítése.

 

2.    Állomás: Szakadtak nevű nádszigetek

 

Itt látható gyékény, amit a Velence–tavi halászok, kosarak, szatyrok készítésére használtak, jó hőszigetelése lévén a bennük piacra vitt halak, még dél tájban is frissek voltak. 
 
 
3.Állomás: Mocsaras élőhely.

     Mintegy 200 m–es keskeny átjáró a Szúnyog–szigeti hajóútra, sekély vize     miatt érezni lehet a záptojás szagú mocsárgázt (biogáz!, kénhidrogén) ami az  iszapban lévő (anaerob) baktériumok szerves anyag felbontása (táplálkozás) során keletkezik – a szerves anyagot szervezetükbe beépítve gázzá, ill. a növények által újra hasznosítható anyaggá bontják, így biztosítják az élet körforgását (ezt a folyamatot a szennyvíz tisztításnál is felhasználják),.

Az ember sajnálatosan ebbe a körforgásba juttatta be az olyan találmányait, amit a természet nem tud szétbontani, illetve az a bontó szervezeteket semmisíti meg. Ezért a körforgás megáll és évszázadokra vagy tovább maradandó szeméttel halmozzuk el a Földet, az emberiség fennmaradását veszélyeztetve. 

4. Bemutatóhely: 500 m hosszú ösvény

Átlátszó vizű járat a nádasok között, az átlátszóságát a különböző vízinövények (hínárok, algák)tápanyagfelvétele, és a közöttük megbúvó állatok(pl. alsóbbrendű rákok, vízicsigák, tegzeslárvák stb.) valamint lebontó baktériumok tömegeinek tisztító hatása teszi lehetővé. Ezen a helyen figyelhetjük meg a tó /kotrás/ beavatkozás előtti állapotát, alacsony víz, kb. 60 cm iszap, ebben gyökerező  vízfelszínt elérő hínárfajok hínárfajták. Itt egy tisztáson található a víz alatti “vörös gyepet” alkotó csillárka moszat, aminek a bogyószerű pirosas hímivarszervétől lesz vörösnek tűnő az egész növény. 

A  sárga virágú közönséges rence,  a N-ban szegény vízhez módosult kis víz alatti levélkéivel alkalmazkodott. A tömlőcskéihez érő apró rovarok  
 pillanatok alatt “beszippantódnak”. Ezeket a növény emésztő nedvei segítségével elbontja, majd felszívja. Megemésztésükkel biztosítja a növény a nitrogén szükségletét.Napsütéses időben megfigyelhetjük a vízinövények fotoszintézisével járó oxigén termelést. A hínárnövények finom mozgatásra elengedik az oxigén buborékokat, ezáltal szemmel is érzékelhetjük a növény oxigén termelését.

 A visszaúton már szinte mindenki elsajátította a kenuzás fortélyait, a kormányosok egyenesen irányítják a kikötőbe a kenukat, a csapat alapot szerzett arra, hogy akár több napos túrákon részt vegyen.

   S mindeközben bepillantást nyerhettünk ebbe a nagyon érdekes és változatos élővilágba. Még rengeteg felfedezni valót rejtegetnek a vizek és a nádasok. Vissza-visszatérve más-más állatokat leshetünk meg. Láthattuk azt is, hogy az ember milyen sokféle zavaró hatással veszélyeztetheti fennmaradását. Ahhoz, hogy a tavunk megőrizze legalább ezt a fokú természetességet, változatosságot mindannyiunknak tenni kell. Legalább ismerjük meg a kócsagok és nádirigók csodálatos birodalmát. 
 

Írta:  Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter