Mentor Szociális Munka Szupervíziós Egyesület

A Mentor Egyesület kialakulásának története és szakmai háttere Az Egyesület 1988-ban alakult. mint civil szakmai szerveződés, amely szekcióként kapcsolódott a Szociális Munkások Magyarországi Egyesü­letéhez. A társuló szakemberek saját igénye volt. hogy egymást támoga­tó. közös gyakorlaton alapuló esetmegbeszélő munkájuk segítségével alakíthassák ki saját profiljukat a családsegítő központokon belül Ugyanakkor a nyolcvanas évek családsegítő központjaiban dolgozó pszichológusok felé egyre nagyobb igényként jelent meg a szakmában. hogy szupervíziós tevékenységet kezdjenek. Úgy tűnt, hogy a pszicho­lógusi látásmód új lendületet adott a korábban főképp szegénygondo­zásban gyakorlott szakembereknek. Az Egyesület 1990-től működik önálló szervezetként. Kezdetben; mint Családsegítő Pszichológusok Szakmai Egyesülete. majd 1995-től a Mentor Szociális Munka Szuper-víziós Egyesület. A profil lassú alakulását a következő tények befolyá‑

solták:                                                                                             ..

Az iskolarendszerű képzések megjelenésével szakmai gyakorlattá .vált az esetek követése. megbeszélése, ami a területen lévő szociális mun­kások igényét is felébresztette. Felismerték a szociális munkások, hogy a szupervízió/eset-megbeszélés a minőségi munka része.

Két fő kiindulási pont figyelhető meg a szociális munka szupervíziója terén, mely egyben két különböző szakmai állásfoglalást is tükröz. Az egyik a pszichológiában. különösen annak klinikai ágában kialakult szu­pervíziós gyakorlat, amely a szociális munkából főleg azokat a témákat hangsúlyozta ki. amelyek a szociális munka/mentálhygiéné/pszichológia határterületein vannak. s ezek esetében - állásfoglalása szerint - a szu­pervízió a pszichológus dolga. A másik áramlat a szociális munkások szupervízíójának feladatát a szociális munkás hatáskörébe sorolja Ma­gyarországon nem léteztek kiképzett szociális munkások, s különösen nem olyanok, akik megfelelő szupervíziós gyakorlattal és szupervíziós képzettséggel (de legalábbis szociális munkás gyakorlattal) rendelkez­tek volna. A fejlődésnek ez a két útja megfelel a nyugati országokban kialakult szupervíziós modelleknek. (Amit hazai szerzők összehasonlítá­sukban európai és angolszász modellnek írnak le.)


Alláspontok a szupervízióról

A Mentor Egyesület alakulásától szakmai tevékenységének tartotta, hogy ezt a két irányzatot összhangba hozza, azzal a célkitűzéssel, hogy a szociális munka területén dolgozó egyének és szervezetek számára a leginkább megfelelő szupervíziós módszert alakítsa ki. Miután Egyesü­letünkbe tömörültek azok a pszichológusok. akik korábbi tapasztalataik alapján a szupervízióhoz kapcsolódó tudásokat is felhalmozták, termé­szetes fejlődése volt egyesületünknek. hogy a szakma igényeire választ adva szupervíziós tevékenységet indítson.

A magyarországi szociális munkában a szupervízió/esetmegbeszélés az első pillanatoktól kezdve a legvitatottabb kérdések közé tartozik. E probléma létjogosultsága annál is inkább indokolt, hiszen a szakmate­remtés pillanataiban. de még évekkel később sem állt rendelkezésre olyan szakembergárda, amely a szupervízió kérdéseivel megfelelő hoz­záértéssel foglalkozhatott volna.

Az 1995-ben a Szociális Szakmai Szövetséget alkotó egyesületek által elfogadott Etikai Kódex IV/42. pont alapján a szociális munkások jogává és kötelességévé teszi a szupervízióban való részvételt.

Műhelymunka a Mentor Egyesületben Tevékenységünk minőségének megőrzése érdekében egyesületünk "műhely jellegét" óvjuk, de nyitottak vagyunk új együttműködő szemé­lyek és szervezetek felé. Létrehoztuk azokat a működési formákat, amelyben egyesületi tagság nélkül is a szakmai munkában sokakkal tudunk együttdolgozni. gondolkodni szakmai kérdésekről (peer­szupervíziós csoport, szociális munka szupervíziós elméleti szeminári­um, szakmai találkozások más szervezetekkel és személyekkel, egy-egy kiemelt témában műhelybeszélgetések).