Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.): festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
Könyvek, albumok Wilhelmb Gizella, Cennerné: Than Mór : 1828-1899 Budapest : Wilhelmb G., 1944 Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór, 1828-1899 Budapest : Képzőművészeti Alap, 1953 Than Mór-emlékkiállítás 1953 Budapest, Fővárosi Képtár, 1953. szept. okt. [bev. Cennerné Wilhelmb Gizella] Budapest : Országos Szépművészeti Múzeum Arany album : Than Mór és Lotz Károly fényképezett rajzai Arany János költeményeihez Pest : Ráth, 1868 A szabadságharc kilenc nagy csatája. Than Mór csataképei (A kötet anyagát vál. Katona Tamás. Utószó: Cennerné Wilhelmb Gizella. Képmagyarázatok: Barcy Zoltán) Budapest : Magyar Helikon : Európa Könyvkiadó, 1978 Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór, 1828-1899 Budapest : Képzőművészeti Cikkek, tanulmányok Kacziány Ödön: Pesti művészélet az ötvenes és hatvanas években Művészet, 9. évf. 1. sz. 1910, 10-22. oldal Bálint Aladár: Német és osztrák mesterek és magyar követőik Nyugat, 1916. 19. sz. Berkovits Ilona: Than Mór a XIX. sz.-i történeti falfestészetünk úttörője Szabad Művészet, 5. sz. 1953. Losonci Miklós: Than Mór festménye a halászatról Halászat, 30. évf. 1. sz. 1984, 31. oldal Kas Géza: Attila lakomájának művelődéstörténeti háttere, Than Mór képe alapján Attila fejedelem halálának 1550. évfordulójára Honismeret, 31. évf., 2003/4. 3-7. oldal Kiadó, 1982 |
 Önarckep 1879
       Attila lakomája című falképén, amely a Vigadó Csemegetárát díszítette, a hadi dicsőség, a vitézség ábrázolása mellett a művelődési vonulat is előtérbe került (1865, olajvázlat, Magyar Nemzeti Galéria). A művész a római követek tiszteletére rendezett lakoma Priszkosz rétor-féle leírásából azt a jelenetet festette meg, amelyben a hunok hadi erényeit megéneklő két költő dalai elragadtatják, csodálatra késztetik a hallgatóságot. A Nemzeti Múzeum lépcsőházában (1866-77) Lotz Károllyal együtt a hazai művelődés és történelem kiemelkedő eseményeit festette meg. Szigorú, monumentális művészete (Kun László és Habsburg Rudolf találkozása, 1873) azonban egyre inkább háttérbe szorult Lotz játékosabb, könynyedebb ábrázolásmódjával szemben. A mellőzéstől elkeseredve 1885-ben Olaszországba költözött. Visszatérte után - 1890-96 között - a Nemzeti Múzeum képtárának őreként tevékenykedett. Szerepet vállalt a művészeti közélet intézményes kereteinek megteremtésében is: egyik alapítója volt az 1869-ben létrehozott Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Forrás: artportal.hu
| Általános művek A magyar képírás úttörői / Malonyay Dezső Budapest : Franklin, 1905 Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián / Fleischer Gyula Budapest, 1938 Nagy magyar művészek / Lyka Károly Budapest : Gondolat, 1957 Magyar festők Itáliában / Bodnár Éva dr. [szerk.] Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 1967 A magyarországi művészet története / főszerk.: Fülep Lajos, szerk.: Dercsényi Dezső, Zádor Anna Budapest : Corvina Kiadó, 1970 Magyar festészet a XIX. században / Pogány Ö. Gábor Budapest : Corvina Kiadó, 1973 A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei / Solymár István Budapest : Corvina Kiadó, 1975 Klasszicizmus és romantika / Zádor Anna Budapest : Corvina Kiadó, 1976 A művészetek története / Lyka Károly Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1977 A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei / Rózsa György Budapest : Magyar Helikon - Corvina, 1977 A táblabíró világ művészete (Magyar művészet 1800-1850) / Lyka Károly Budapest : Corvina Kiadó, 1981 Nemzeti romantika / Lyka Károly Budapest : Corvina Kiadó, 1982 A XIX. század festészete Magyarországon / Szabó Júlia Budapest : Corvina Kiadó, 1985 Magyar művészet 1800-tól napjainkig / Beke-Gábor-Prakfalvi-Sisa-Szabó Budapest : Corvina Kiadó, 2002 |