Barabás Miklós

 

A háromszéki Márkusfalván/Márkosfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. Édes­ap­ja Ba­ra­bás Já­nos, édes­any­ja Gaál Therézia. A nagyenyedi  kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva. Kezdetben csak tanulótársait, később emlékezetből Katona Zsigmond és báró Kemény Simon arcképét is elkészítette mindenki nagy bámulatára.

Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott. Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben. Mint ahogy kortársaitól tudni lehetett, igen nehezen jutott be egyébként erre az akadémiára, mert az apró termetű, vézna fiatalemberből, és a távolinak tűnő nagyenyedi bizonyítványában szereplő rengeteg jelese gyanút ébresztett a direktorban. Csupán több helyben készült rajz után enyhült meg irányában, és kerülhetett az Akadémia hallgatói közé. Nagy szegénységben élt Bécsben, de erős akaratával, és a művészet, a festészet iránt érzett eltökélt szeretete hidalta át a nélkülözések nehéz időszakát.

 

1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött, mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Olaszországban folytassa tanulmányait. 1834-ben már a velencei képtárakban volt megtalálható, ahol egész nap vázlatokat készített, gyors akvarellekben regisztrálta magának a nagy elődök kompozíciós elveit, színharmóniáit, formavilágát. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, eljutott a napfényes Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon, feltöltekezve érkezett haza 1835-ben. 

Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét.

 1840-ben letelepedett Pest városában, majd 1841-ben feleségül vette a konstanzi születésű Bois de Chesne Zsuzsannát. Innentől fogva anyagi gondoktól már teljesen mentesült, és kizárólag festészetnek szentelhette életét. Nem voltak életének külső eseményekben bővelkedő, izgalmas fordulatai, műtermében visszavonultan, és elmélyülten alkotott hosszú időn keresztül.

 Számos finom hangulatú, igazi biedermeier zsánerképet és tájképet festett. Viszont ahogy egyes elemzők tartják, csoportképei ma már inkább merevnek, és kissé mesterkéltnek tűnnek. Zsánerképei közül a legismertebbek, és legnépszerűbbek a Menyasszony megérkezése, sőt a Vándorcigányok című képén a Bach-korszak fricskájaként még Petőfit is megénekli. Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul.

 Élete nehéz időszaka volt a Bach-korszak, amely után 1859-ben lehetővé vált a Képzőművészeti Társulat megalakítása. A társulat kezdeményezője és 1862-től haláláig az elnöke volt. 1867-ben Pest városának képviselőjévé választották. Önéletrajza kiváló pályarajz és kordokumentum. Barabás hosszú művészi pályája során, a művészet elméleti kérdéseivel is behatóan foglalkozott, s ebbéli tevékenységének elismeréséül választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia.

 1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.


Síremléke

YouTube-videoklip


Google PageRank

Könyvek, Albumok


Barabás Miklós emlékiratai / közli Kézdi Kovács László
Budapest : Franklin Társulat, 1902

A magyar képírás úttörői / Malonyay Dezső
Budapest : Franklin-Társulat, 1905

Barabás Miklós művészete / Szentiványi Gyula
Budapest : Amicus, 1927

Magyar mesterművek Budapest Székesfőváros Képtára gyűjteményében / [bev. Kopp Jenő]
Budapest : Officina, 1942

Barabás Miklós / Hoffman Edit
Budapest : Művelt Nép, 1950

Egy festő ifjúsága : Barabás Miklós diákévei / Mándy Iván
Budapest : Ifjúsági Kvk., 1955

Markó, Barabás, Munkácsy / Szabó Júlia
Budapest : Képzőműv. Alap K., 1963

Barabás Miklós : 1810-1898 / Szvoboda D. Gabriella
Budapest : Képzőműv. K., 1983

Barabás Miklós önéletrajza / sajtó alá rend., az előszót és a jegyzeteket írta Banner Zoltán
Kolozsvár-Napoca : Dacia, 1985

Barabás Miklós (1810-1898) akvarelljei : Magyar Nemzeti Galéria, 1985. március / [a kiállítást rend. Szabó Katalin és Szvoboda D. Gabriella] ; [az előszót írta és a katalógust összeáll. Szvoboda D. Gabriella]
Budapest : MNG, 1985

Erdélyi csillagok / Bánffy Miklós (et al.)
Csíkszereda : Pro-Print, 1998

Barabás Miklós, 1810-1898 : Előadások a művész halálának 100. évfordulójára szervezett konferencián : Sepsiárkos 1998. június 21. szerk. Jánó Mihály ; [előadások Murádin Jenő et al.]
Sepsiszentgyörgy : Charta, 2001

A csőszház : [kisregény] / Mándy Iván
Budapest : Holnap, 2002


Cikkek, Tanulmányok


Barabás Miklós Pestre érkezése 1835-ben és első sikerei
Művészet, Kilencedik évfolyam, 1910 Negyedik szám 159-163. oldal

Barabás Miklós 1810-1910 : Szmrecsányi Miklós emlékbeszéde az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat 1910 április hó 10-én tartott közgyűlésén
Művészet, Kilencedik évfolyam, 1910 Negyedik szám 146-158. oldal


Bálint Aladár: A Szépművészeti Múzeum Barabás-kiállítása
Nyugat 1915. 23. szám

Szegedy-Maszák Mihály: Barabás Miklós és a '48-as forradalom
Magyar nemzet. 56. 1993. 61. 19.

Szegedy-Maszák Mihály: Száz éve halt meg Barabás Miklós
Protestáns szemle. 7. 1998. 3. 182-185. oldal

Rászlai Tibor: Magától lett művész: Barabás Miklós
Havi magyar fórum. 6. 1998. 5. 73-74. oldal

Halászné Szilasi Ágota: "Színárnyalatok, melyek a vidéket befestik." Barabás Miklós akvarelljeiről
Új művészet. 9. 1998. 7. 4-7. oldal

Keserü Katalin: Egy magyar karrier. Barabás Miklós nyomában

Új művészet. 9. 1998. 10. 24-27. oldal

Sylvester Lajos: Arckép háttérrel. Barabás Miklós centenáriumára
Magyar napló. 10. 1998. 12. 49-53. oldal

Kostyál László: Barabás Miklósra emlékezve. Barabás Miklós alkotásai a Göcseji Múzeum gyűjteményében
Pannon tükör. 5. 2000. 5-6. 66-69. oldal

Kostyál László: Barabás Miklósra emlékezve
Barabás Miklós alkotásai a Göcseji Múzeum gyűjteményében
PANNON-TÜKÖR, 5. évfolyam, 5-6. szám, 2000. szeptember-december 66-69. oldal