Adj nekik szállást

Csökkenő élettér:


Ahhoz hogy az odúlakó madarak körülvehessenek minket, gondoskodnunk kell költési helyükről. Mivel az érintetlen erdők száma csökken, a lakóterületeken pedig nem tűrünk meg kiöregedett, odvas - ezáltal számukra fészkelésre alkalmas - fákat, nekünk kell mesterséges odúkat beszereznünk, vagy készítenünk, majd azokat kihelyeznünk.

Odú típusok:


A szakirodalom négy alap típust különböztet meg, ezek a következők:
  • "A" típusú odú>>> 28 mm átmérőjú röpnyílással
  • "B" típusú odú>>> 32 mm átmérőjú röpnyílással
  • "C" típusú odú>>> szögletes röpnyílással
  • "D" típusú odú>>> 45 mm átmérőjű röpnyílással
Az "A" és "B" típusú odú méretei a röpnyílás kivételével általában megegyeznek. A "D" típusú odú más, nagyobb testű madaraknak készült, ezért egyéb méretei is nagyobbak. Számtalan weboldal foglalkozik ezek méretezésével/elkészítésével, ezekre keress rá a neten. Magam is szoktam fabrikálni építési maradék anyagból, néhánynak az elkészítési módját ismertetem.

Különféle odúk


"A", "B" és "C" típusú odúk

"A", "B" és "C" típusú odúk tervrajzait és elkészítési módját megtalálod a "Barkács - Madárodú készítése" menüpont alatt.

Vannak ezen kívül egyéb méretű, speciális odúk, költőládák nagyobb testű madarak, pl. baglyok részére, illetve denevéreknek is készítenek hasonlókat, ezekről is az interneten találtok további tájékoztatást.

Várható vendégek:


Aszerint válasszunk odútípust, hogy mely madarak megtelepedése várható bennük. Ezt előrejelezheti a téli etetőn megjelelő fajok választéka, bár a "B" típusú odú ebből a szempontból JollyJoker, ritkán marad üresen, ezért ennek mindenképpen biztosítsunk helyet. Ha az etetőn gyakorta láttunk kékcinkét, akkor helyezzünk ki egy "A" típusú odút is, ezeket a kis röpnyílásuk miatt a verebek nem tudják elfoglalni. Általában az alábbi fajok veszik használatba a különböző típusú odúkat:
  • "A" odú: kékcinege, barátcinege, fenyvescinege
  • "B" odú: széncinege, mezei veréb, kerti rozsdafarkú, csúszka
  • "C" odú: házi rozsdafarkú, szürke légykapó
  • "D" odú: seregély
Odúk lehetséges lakói





"B" odú - széncinege
Hernádi László felvétele ©

"B" odú - mezei veréb
Hernádi László felvétele ©


"C" odú - házi rozsdafarkú
Hernádi László felvétele ©




"B" odú - csúszka
Dr. Szabó József felvétele 




"A" odú - barátcinege
Dr. Szabó József felvétele 

"A" odú - kékcinege
Hernádi László felvétele ©

Persze, ezt ne vegyétek biztosra, elképzelhető, hogy egy madár nem a célzottan neki szánt alkalmatosságot fogja használni, köztük is vannak finnyásabbak.

Amikor "A" típusú odúkat helyeztek ki, ne lepődjetek meg azon, ha a nyílásánál bővítési kísérletek nyomait találjátok, amik nem egyszer sikeresek is.

Ezt elkerülhetitek, ha az odú nyílását fémlemezből alakítjátok ki, és felcsavarozzátok az előlapra. Én nem szoktam élni ezzel a lehetőséggel.

Odúk anyaga:


Az odúkat célszerű fából készíteni, erre a gyalulatlan a megfelelőbb, anyaga legyen mondjuk fenyő (mert ehhez férünk legkönnyebben hozzá). Vastagsága 2-2,5 cm körül a legalkalmasabb. Lehetőség szerint a felhasznált deszka legyen csomómentes.

Odúk kihelyezése:


A kihelyezésnél ügyeljünk arra, hogy minél nyugodtabb körülményeket biztosítsunk a benne költő madár számára.

  • Röpnyílása lehetőleg déli, keleti állású legyen, semmiképpen ne az uralkodó szélirányba nézzen.
  • Röpnyílása előtt legyen szabad a "röppálya", sűrű növényzet ne takarja azt, ne gátolja mozgásában madarunkat.
  • Közvetlen napsütés ne érje a tetejét, szerencsésebb, ha lomb árnyékolja.
  • Ragadozók által nehezen hozzáférhető legyen, különösen ügyeljünk a macskamentességre.

Fára történő kihelyezéskor ügyelj arra, hogy a fában kárt ne tegyetek - gondolok leginkább arra, hogy ne úgy szögeljétek fel az odút, vagy drótos, huzalos rögzítés esetén vegyétek figyelembe, hogy a fa növekedését, ez a rögzítő elem semmiképp ne gátolja.


Hát igen, ez itt egy réz fékcső. Elég erős, hogy megtartsa
 az odút, de a fa növekedését nem gátolja.

Amúgy is lazára van csak "tekerve". Eddig nem volt 
olyan szél, ami leverte volna...

Legtöbbször egy szemes végű facsavart tekerek az odú tetejébe, majd azon keresztül valamilyen vastagabb, de merev anyaggal, dróttal rögzítem egy faághoz.



Az odúk védelme:


Ha azt szeretnénk, hogy az odú pár évnél többet is kibírjon, akkor külső felületét védhetjük is. Hiszen az időjárás nem kíméli, eső, fagy, UV sugárzás károsítja. Lehetséges lenolaj kencével kezelni, vagy valamilyen páccal, de a lazúrfesték is megfelelő - legalábbis nem hallottam ellene szóló érveket. Én valamiféle "bio beállítottságból" nem szoktam kezelni a külső felületeket, csak az esetleges repedéseket eltömíteni. Így kb. 5 évet bírnak ki, kezelve akár 10-15 évet is. Beázás ellen védhetjük az odú tetejét ráragasztott kátránypapírral, ennek esős években nagyon komoly jelentősége van. Ne feledjük, hogy az erősen beázott, felvizesedett odú a fészekalj pusztulását is okozhatja. Célszerű az odú fenékdeszkájára pár kisebb átmérőjű furatot készíteni, hogy az esetlegesen mégis bejutó víz ne álljon meg benne. Ha nem pontos az odú oldalelemeinek a vágása, összeillesztéskor hézagok maradhatnak, ezt én el szoktam tömíteni valamilyen fához való ragasztóval, de ha pontosan dolgozol, erre nem lesz szükség. Lényeg az, hogy az odú belseje védett legyen és belül ne forduljon elő "vegyi anyag". Ha ezek szerint jártál el, akkor igazi lakosztályt készítettél a várt vendégeknek...

Az alábbi képen egy tömítőanyaggal - itt éppen parkettafugával - kezelt madárodú látható. Ha rákattintasz, kicsit nagyobb méretben is megnézheted.



Ha már a lakást eleget védtük, gondoljunk egy pillanatra a lakók védelmére is. Soha ne becsüljük le a macskát, nagyon ügyes ragadozó. Az épület falára, nagy magasságban elhelyezett odút viszont ő sem tudja megközelíteni. Nem kedveli a sűrű fenyőfára szerelt fészkelőhelyek becserkészését sem. Ha szükséges, kötözzünk a fa törzsére mindenféle tövises gallyból készített kusza összeállítást, az majd meggondolásra készteti. Szórakozásból is vadászik, de ha jól tartjuk étellel, akkor nem annyira lelkes. Idegen cicákat remekül távoltarthatunk egy saját kutyával, aki mellesleg rendkívül kevés veszélyt jelent madaraink számára.

Időben vegyük észre, ha darazsak szállják meg a kihelyezett odút. Velem előfordult, hogy csak későn vettem észre, így madarak nem is költöztek oda abban a szezonban. A darázsfészek eltávolítása nem kis óvatosságot igényel, aki nem biztos magában, az kérje egy tapasztaltabb kertbarát segítségét ebben.

Az odúk gondozása:


Magam minden odú tetejét leszerelhetőre készítem, hogy a költési szezon végén lehetővé tegyem azok kitakarítását. Tapasztalataim szerint a többször költő madarak nem szívesen használják az előző költéssel "szennyezett" odút, de szükség törvényt bont... Láttam már, hogy a mezei veréb "rápakolt" az előző fészekre. Az alábbi képen egy zsanérral szerelt - részben lenyíló oldalfalú D odút láthattok.



Tisztítás után rakhatunk az aljára faforgácsot, tőzeget, ezt szívesen fogadják a madarak, de ha ezt nem tesszük, legfeljebb ők hordják tele a fészket mindenféle növényi származékkal.

Jó ötlet a téli időszakra visszaszerelni az odút, így az etetőre járó madarak már előre felmérhetik fészkelési lehetőségeiket. Esetleg, különösen zord idő esetén, meghúzhatják magukat benne, de ezt én még nem tapasztaltam.

Ha nem odú...


Gondolhatunk persze, a nem odúlakó madarakra is. Ha lehetőségünk van egy kisebb-nagyobb kert beültetésére, megválaszthatjuk úgy a növényeket, hogy az esztétikum és a haszon mellett fészkelőhelyet, búvóhelyet, eleséget, esetleg mindhármat nyújtsanak vendégeinknek.

Legyen erre egy egyszerű példa az orgona. Ennek metszésével kialakíthatunk olyan elágazásokat, amik kiválóan alkalmasak egy fészek megtartására. Ezt lásd a képen: