A tanulók értékelése

Széchenyi István Általános  Iskola, Pedagógiai Program

1.1        Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési formái

1.1.1       Alapelvek

  • A tanulók értékelése a pedagógiai munka egyik legfontosabb része. Az értékelés állandóan jelen van, áthatja az egész iskolai életet, szűken értelmezve pedig a tanulók teljesítményeit méri, ellenőrzi, ezáltal jelzést ad a további tennivalókra. 
  • Az értékelés elsődleges céljai közül legfontosabbnak tartjuk a motiválást, a megerősítést, az önértékelés kialakítását. Az értékelés legtöbbször eszköz, nem cél.
  • Különbséget kell tenni az értékelés és minősítés között.
  • Az iskolai értékelési rendszer kiterjed a tanulók magatartására, szorgalmára, az ismeretek, készségek elsajátítási szintjére, a fejlődésre egy korábbi szinthez képest.
  • Az életkori sajátosságokkal változhat annak módja. A kisiskolás korban a motiváló hatás erősebb, később a követelményekhez való viszonyítás dominál.
  • A tanulók értékelése legyen tárgyilagos, és objektív, következetes és felelősségteljes, folyamatos és rendszeres, szakszerű, sokszínű és ösztönző hatású. Az értékelés tehát visszajelzés arra, mit kell javítanunk, a tanulók fejlesztésében
  • A helyes értékeléshez elengedhetetlenek a célok normatív megfogalmazásai, amit a helyi tanterv a minimum és optimum követelmények formájában tesz meg és amit a nevelők tanmeneteikben tovább konkretizálnak.
  • Az iskolai pedagógia munkában alkalmazzuk mind a diagnosztizáló, vagyis helyzetfeltáró értékelést, amely a tanítás-tanulási folyamat kezdetén képet ad az adott állapotról azzal a céllal, hogy a munkát szakszerűbben tervezzük.
  • A formatív értékelés a tanítási folyamatban motiváló, a folyamatot fejlesztő, a követelményekhez mért helyzetet jelzi, azok egyes részterületeire vonatkozó értékelési módszer.
  • A lezáró, minősítő, vagyis szummatív értékelés egy-egy hosszabb tanulási egység végén végezzük, globálisan próbálunk képet kapni a tanulók teljesítményéről, ezzel minősítünk is. Jellegzetes formái ennek a témazáró, a félévi és év végi bizonyítvány, a vizsga. Az értékelés objektivitása érdekében törekedni kell ezen forma szerepének növelésére.
  • Iskolánk alkalmazza mind a kritérium orientált,( követelményekhez viszonyított) mind a normára irányuló értékelési módokat.( országos, vagy nagyobb területen végzett eredményekhez viszonyított.
  • Törekednünk kell a relativizmus csökkentésére, amely abban jelentkezik, hogy a gyengébb képességű csoportokat hajlamosak vagyunk felértékelni, a jobbakat pedig lefele. Ennek ellenszere a jól kidolgozott mérési és értékelési eszköztár. Törekszünk szakszerű mérési eszközök használatára.
  • Az első négy évfolyamon szöveges értékelést vezetünk be, amelyet külön szabályozunk. A többi (4-8) évfolyamon a numerikus értékelést alkalmazzuk.
  • Kiemelkedő teljesítmények esetén a tanulókat írásbeli dicséretben részesítjük.
  • A nevelők az érdemjegyeken kívül a motiválásra, az értékelés sokszínűsége és folyamatossága jegyében más értékelési rendszert is alkalmazhatnak, ezt azonban az érdemjegyektől és az összegző jellegű jegyektől elkülönülten kell nyilvántartani.
  • A nevelők a saját értékelési rendszerükről kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek, tanulóknak
  • A témazárók és más összegző jegyek piros színnel, a kisebb tanítási egységekre, feladatokra kapott  érdemjegyek kékkel kerülnek be a naplóba, az ellenőrzőbe pedig téma megjelöléssel. (pl. felelet és a tanagyag).
  • Csak az minősítsük, amit megtanítottunk és csak akkor, ha a tanuló rendelkezik az otthoni felkészüléséhez írásos anyaggal.
  • Az ellenőrzők és naplók azonosságát rendszeresen ellenőrizni kell. Ezért az osztályfőnök felelős, a pótlásokat a szaktanár végzi el.
  • A pedagógusoknak törekedniük kell a szakszerűségre, amelynek egyik megvalósítási módja a központilag, tudatosan kialakított tudásszintmérő lapok használata.

1.1.2       A tanulók értékelésének módszerei, helye a pedagógiai folyamatokban

  • A tanulók értékelésének általános módszereit alkalmazzuk, amelyek a különböző tantárgyak sajátosságaihoz alkalmazkodva lehetnek
  • Szóbeli feleletek amelyek célja az előző tanórákon feldolgozattak számonkérése, és osztályzattal történő értékelése,
  • Írásbeli feladatok megoldásának osztályzattal történő értékelése
  • Témazáró dolgozatok, amelyek egy-egy tanulási egység végén adnak összegzést a tanulók követelményekhez képesti tudásszintjéről.
  • Gyakorlati tevékenység és annak eredményeinek értékelése, amely egyes tantárgyaknál az értékelés lényege (rajz, technika, testnevelés) de lehet akár kísérlet, mérés vagy gyakorlati tevékenység egyes műveleteiben elért jártasság értékelése is.
  • Minden évfolyamon tájékoztató és motiváló jelleggel az írásbeli munkák, füzetek értékelésére külalak érdemjegyet adunk, amelyet a tantárgyi osztályzatba nem számítunk be, a naplóba elkülönülten jegyzünk be.

1.1.3       A tanulók minősítése szöveges értékeléssel

  • A törvény szerint a 2004-2005-ben az első évfolyamon kezdődően, felmenő rendszerben, a negyedik évfolyam első félévéig kötelezően szöveges minősítést alkalmazunk.
  • A tanév közben akár írásbeli, akár szóbeli teljesítmények minősítésére továbbra is alkalmazzuk egyrészt a nevelői önállóság jegyében a sajátos értékelő jeleket, szimbólumokat, később pedig a jeles, jó, közepes, gyenge minősítéseket.
  • A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. A szöveges értékeléshez értékelő lapokat alkalmazunk, amelyek alapelveit a szöveges értékelési részen helyezünk el.  Ezeket a lapokat juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén pedig az Oktatási Minisztérium által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat is használjuk.
  • Az értékelés számos módon kifejezhető:Ÿ metakommunikációs jelzésekkelŸ szóbeli vagy írásbeli véleménnyelŸ pontozássalŸ százalékértékkelŸ szimbólumokkalŸ tárgyakkalŸ a felsoroltak kombinációvalŸ stb.

1.2        A szöveges értékelés elvei

Az alsó tagozaton - a negyedik osztály félévével bezárólag - tanítóink szöveges értékelést készítenek a tanulók tudásszintjéről, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról

 

Az szöveges értékelés módjai:

 

·       Havonta a haladási naplóba minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.

·       Félévente a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés.

o       Ezt az értékelő lapot a szülők a félév zárása után megkapják.

·       Év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. A nyílt értékeléshez mondatbankot használhatnak. Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló:

§         Kiválóan megfelelt

§         Jól megfelelt

§         Megfelelt

§         ………… tantárgyakból dicséretet érdemel

§         ………… tantárgyakból felzárkóztatásra szorul.

 

o       Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

 

 

1.2.1       A tanulással kapcsolatos tanulói viszonyulás értékelése általában:  


Ÿ a munkavégzés rendezettsége         Ÿ

a munkafegyelem       Ÿ

 a felszerelés

Ÿ a házi feladat megléte         

Ÿ az odafigyelés és összpontosítás    

Ÿ az önállóság           

Ÿ a segítségkérés és adás      

 Ÿ az együttműködés                

Ÿ az érdeklődés        

Ÿ az aktivitás

Ÿ a munkatempó      

Ÿ a hatékonyság stb.


 

Az értékelés kategóriái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt , megfelelt, felzárkóztatásra szorul

 

1.2.2        A „felzárkóztatásra szorul” értékelés

A szülő bevonásával fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatást kell adni arról, milyen segítséget nyújt az iskola, s miben tud segíteni a szülő. A tanuló számára fejlesztési tervet kell készíteni és biztosítani felzárkózását. A fejlesztési terveket az iskola nyilvántartja.

1.2.3         A szöveges értékelés konvertálása numerikus értékeléssé (irányadó)

Iskolánk                                      Átváltási                             Kapott

százalékai                                    százalékok                          osztályzat
85-100%                                    85-100%                                5
70- 84%                                     70- 84%                                 4
45- 69%                                     45- 69%                                 3
 35 – 44%                                   35- 44%                                 2
                                                     0- 34%                                 1

1.2.4       A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal

·        A tanév végi minősítő osztályzat jeles akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév közben kapott érdemjegyeinek átlaga is ezt tükrözi.

·        A minősítés kitűnő akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei, tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken egyéb megmérettetésekben bizonyította tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik (nem kizáró ok ha nem kizárólag ötösökkel rendelkezik)

·        Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok átlaga nem éri el a 4,5-öt.

·        Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel képes.

·        Elégséges (2) ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan.

·        Elégtelen (1) ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a minimumot nem tudja.

 

1.2.5       Vizsgák, mérések

Iskolánkban az emeltszintű csoportok tanulói a hetedik évfolyam végén vizsgát tesznek. Célunk a felvételihez rutint szerezni, a tananyagot rendszerezni, motiváló hatással növelni a teljesítményt. A vizsga feladatait, módszerét, értékelési szempontjait az adott munkaközösség állítja össze.

Az iskolai mérések rendszerét a minőségirányítási program tartalmazza

Testnevelésből az országosan alkalmazott szempontok szerint végezzük a méréseket.

A mérések módszereiben célunk az országosan létrehozandó központi standardok alapján történő mérések mind rendszeresebb használata, a mérések rendszeres elemzése.

 

1.2.6       A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

Magatartáson értjük a tanuló:

·                    iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

·                    önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

·                    hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

·                    házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

·                    a közösség érdekében végzett tevékenységét,

·                    viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

 

Példás magatartású az a tanuló, aki

·                    A közösségért sokat tesz, aktív, kezdeményező, részt vesz a közösségi programokban

·                    A házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz

·                    Pozitív hatást gyakorol a közösségre

·                    A felnőttekhez, társakhoz, a tárgyi környezethez kultúráltan viszonyul

Jó magatartású az a tanuló, aki

·                    Figyelembe veszi a közösség érdekeit és részt vesz annak tevékenységében

·                    A házirend és iskolai viselkedés szabályait többnyire betartja

·                    A közösségi munkában lehet számítani rá

Változó magatartású az a tanuló, aki

·                    Az iskola házirendjét többszörösen megsérti

·                    A közösségi munkában közepes szinten vesz részt

·                    Kifogásolható magatartása miatt fegyelmező intézkedésben részesült

Rossz magatartású az a tanuló, aki

·                    Fegyelmezetlen magatartásának következményei az egész közösségét sújtják, magatartása rossz példát jelent (öltözködés, durvaság, rongálás, gorombaság, hangoskodás, tanórák zavarása stb. lásd házirend.

·                    A közösségi élet iránt közömbös, a közösséget hátráltatja

·                    Tanáraival, társaival tiszteletlen

·                    Többször igazolatlanul mulaszt

·                    A súlyos cselekményekért kapott fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre

1.2.7       A szorgalom értékelése

Szorgalmon értjük a tanuló:

·        tanulmányi munkához való viszonyát,

·        munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

·        önálló feladatai elvégzésének minőségét,

·        rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

·         aktivitását.

                                                                                                                      

Példás szorgalmú az a tanuló, aki

·        Kötelességét kifogástalanul teljesíti, céltudatosan törekszik jobb eredmények elérésére

·        Képességeihez mérten iskolai tanórai munkáját és otthoni feladatait legjobban ellátja

·        Munkájában kitartó és a tőle elvárható legjobb eredményre törekszik

·        Pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni.

·        A tanítási órákon aktív, egyenletesen jó tanulmányi eredményt ér el.

Jó a szorgalma annak, aki

·        Képességeihez mérten jól dolgozik, de többre nem törekszik és ez lehetséges lenne

·        Iskolai munkáját és házi feladatait maradéktalanul levégzi, de ezek ezekben előfordulnak hiányosságok

·        Képes lenne jobb teljesítményre nagyobb akaraterővel és szorgalommal

·        Változó a szorgalom, akkor, ha

·        A munkavégzés nem egyenletes, benne hullámzás figyelhető meg, jó és hanyag munkák váltogatják egymást

·        Képességein alul teljesít, ami saját akarati tulajdonságainak eredménye

·        Esetenként nem készül az órára

·        Házi feladatait gyakran nem készíti el

Hanyag szorgalmú aki

·        Rendszeresen elmulasztja kötelességeit,

·        Képességei alatt mélyen teljesít

·        Munkái gondatlanok, hanyagok,

·        Munkája megbízhatatlan

·        Megbukott

1.2.8       A tanulók jutalmazása és elmarasztalása

·                    A tanulók elismerési formái szóban vagy írásban:  a szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói elismerés, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret és díjak, kitüntetések odaítélése.

 

·                    Az elismerés iskolai hagyományai

·                    A tanév végén a kitűnő és jeles tanulók jutalomkönyvet, oklevelet kapnak. A nyolc évig folyamatosan kitűnő eredményt elérő tanulók díszoklevélben részesülnek. Az egyes részterületeken elért eredményekért elismerésére oklevél, könyvjutalom szolgál. Egyes tantárgyakból dicséret adható a kiemelkedő, folyamatos tanórai munkáért, versenyeredményekért. A nevelőtestületi dicséretet több tantárgyból elért eredményekért ítéljük oda a félévi és év végi osztályozáskor.

·                    Az egész iskolai időszak alatt végzett kiemelkedő, az iskolán is túlmutató eredményekért, amely példamutató emberi magatartással is párosult - a nevelőtestület Széchenyi-díjat adományoz. A különböző részterületeken (sport, művészet, kultúra stb. )  végzett kiemelkedő munkáért a Széchenyi-emlékplakett kitüntetést ítéljük oda. A diákönkormányzatban végzett kiemelkedő munkáért, az iskola és osztályközösségért végzett kiemelkedő munka díja a Pro Societate plakett. A diákönkormányzat évente a közösségeket értékeli, az értékelés eredményeként a legjobb osztály jutalma a vándor maci. (felső tagozat)

 

·                    Az elmarasztalás alapelvei

·                    Az elmarasztalás kiszabásakor mérlegelni kell a dicséretek számát és fontos alapelv a fokozatosság. Indokolt esetben nem szükséges betartani a fokozatosságot. A jutalmazásokat és az elmarasztalásokat figyelembe kell venni a magatartás értékelésében. A dicséreteket és elmarasztalásokat minden esetben a az ellenőrzőbe és a naplókba is be szükséges vezetni.

·                    Az elmarasztalás formái:

·                    Szóban vagy írásban szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás, nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás keretében