Pedagógiai program 2.rész

Széchenyi Itván Általános Iskola, Érd                                

1.        A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei<

Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös, nevelési  felelősség, a kölcsönös támogatás, amely a kölcsönös bizalmon alapul (optimális esetben), akkor eredményes, ha a családi és iskolai nevelés egységben van, ennek eredményeképpen hozzájárul a gyermek fejlődéséhez.

A szülők részéről az iskola várja a fentiek szellemében az aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, az őszinte véleménynyilvánítást, az együttműködő magatartást, a nevelési problémák megoldásában az együttműködést, a családi és iskolai nevelésben jelentkező problémák közös legyőzését, a segítő hozzáállást, a szponzori segítségnyújtást.

Az iskola a gyermekek neveléséhez az alábbi segítséget nyújtja: nyílt napok, nyílt órák szervezése. Rendszeres és folyamatos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről. Változatos, színes iskolai életet, változatos tanórán kívüli és szabadidős programokat. Rendszeresen szülői értekezleteket, fogadóórákat, pályaválasztási segítséget, a problémák megoldására iskolai törekvéseket. A szülőkkel az osztályfőnök tartja a legszorosabb kapcsolatot, ezért az osztályfőnökök számára a következő feladatokat állítjuk a fentiekben megfogalmazottak megvalósítására.

  • Kezelje pedagógiai partnerként a családot
  • Ismerje meg a családokat, a gyermek helyzetét a családban, nyújtson segítséget a nevelésben
  • Tájékoztassa a szülőt a gyermekekkel kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, előmeneteléről, magatartásáról.
  • Törekedjen bevonni a szülőket az iskolai nevelési  és más célok megvalósításába, azok segítésébe
  • Kezelje kiemelten a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek családját.    

 

A közös munka és kapcsolatok keretei

·         Az osztályok szülői szervezetei, annak választmánya, a szülői szervezet iskolai választmánya, szülői értekezletek, iskolai választmányi értekezletek, iskolaszék, iskolaszék ülései, fogadóórák, nyílt napok munkaterv szerint, szülők számára szervezett  iskolai rendezvények (szüreti bál, karácsonyi koncert, kulturális bemutató, osztályrendezvények, más iskolai rendezvények  (Mi Mit Tudunk néven), társadalmi munkák.

·         A továbbfejlesztés lehetőségei

Törekedni kell a szülők minél nagyobb számú bevonására a fenti alkalmakra. Több osztályszintű rendezvényt kell szervezni, ahol a szülők is részt vehetnek ( kirándulás, sport és más délutánok)

A szülőket be lehet vonni a diákönkormányzat munkájába, például az értékelési bizottságokba.

A minőségbiztosítási munkálatok elvégzésébe és a kérdőíves elégedettségi vizsgálatok közreadásával fokozni érdekeltségüket. A szülői értekezletek és más értekezletek színvonalának állandó emelése hozzájárulhat aktivitásuk növekedéséhez. A szülők számára évente háromszor készített tájékoztatók eljuttatása minden szülőhöz. 

2.       A tanórán kívüli foglakozások szervezésének alapelvei

 A tanórán kívüli foglalkozások az iskolai nevelés-oktatás szerves részét képezik. Céljuk a tanulói, szülői igények kielégítése a változatos tevékenységeket illetően. Jelentős szerepet kell kapniuk a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén is. Iskolánk kiemelten kezeli ezeket, törekszik állandó bővítésükre és színvonaluk emelésére.

Iskolánkban az alábbi kötött tanórán kívüli foglalkozások működnek: napközi, sportkörök, felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások), művészeti foglalkozások

A kötetlen foglalkozásokról a nevelőtestület évente dönt a szülői, tanulói igények, a pedagógusi személyi feltételek, anyagi lehetőségek figyelembevételével.

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:

·         Felzárkózató foglalkozások a lemaradók számára 1-8. évfolyamig, osztályonként heti kettő óra.

·         Művészeti foglalkozások (szakkörök) 1-8. évfolyamig, évfolyamonként  heti 2 órában,

·          Erdei iskolai program évente meghatározott körben, a szülők és osztály megállapodása alapján

·         Tehetséggondozó, tantárgyi jellegű szakkörök 1-8 évfolyamig heti 2 óra osztályonként,

·         egyéb tehetséggondozó szakkörök, énekkar, rajz, tánc, kézműves. Heti 1 óra osztályonként

·         Felvételi előkészítő foglalkozások nyolcadikosok számára matematika, magyar nyelv tantárgyakból rendszeresen, más tantárgyakból az érdeklődés szerint. Heti két óra 8. évfolyamban

·         Sportkörök a labdarúgás, a kosárlabda, röplabda, asztalitenisz sportágakban, tömegsport foglalkozások heti 1 órában. Háziversenyek rendszere a diákönkormányzattal közösen.

·         Versenyekre felkészítő foglalkozások, időszakonként a versenytől függő tematikával és időben.

·         Versenyek rendszere – háziversenyek, városi és körzeti versenyeken való aktív részvétel mind tantárgyi, mind komplex, mind az életvitel, és kulturális jellegűeken

·         Hagyományos iskolai programok: Széchenyi-nap, Széchenyi-hét, Föld napja, Madarak, fák napja, Karácsonyi koncert, Mi Mit tudunk, Ki Mit Tud, takarító napok. Diáknap, iskolai vetélkedők, bemutatók sokrétű nevelési területek (egészséges életmód, helyi hagyományok, közlekedés, műveltség) területén. Ezekre heti 0,5 óra közösségi tevékenység.

·         Iskolagaléria kiállításainak szervezése évente meghatározott tematikával és időpontokban.

·         A tanulmányi kirándulások minden évben az osztályok elhatározása szerint a nevelési lehetőségek kihasználásával. A napok számát évente a munkaterv rögzíti.

·         Múzeumlátogatások, színház, kiállítások, bemutatók, rendezvények látogatása fontos feladat. Alsó tagozat: évi 4 alkalom, felső tagozat havi egy alkalom.

1.       Az iskola képzési rendje<

1.1          A képzés szakaszai, azok szakmai követelményei, elérendő pedagógiai célok.

1.1.1          Alsó tagozat (1-4.évfolyam) a kerettanterv alapján

Célunk a családi és óvodai nevelés eredményeire támaszkodva bevezetni a gyermekeket az iskolai életbe. Fontos feladat az eredendő különbségek csökkentése.

 Legfontosabb módszereink a játékosság, mozgás, a motiváció, a természetes érdeklődés kihasználása a készségek, képességek fejlesztésére, az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztésére.

Kiemelt feladatok:

  • Az írás, olvasás, kommunikáció készségeinek, jártasságainak megalapozása
  • Az iskolai közösségi létformába szoktatás, helyes magatartás kialakítása
  • Az iskolai házirendhez igazodó szokások gyakoroltatása, kialakítása (tisztaság, étkezés, önfegyelem stb.) ezzel a szocializációs folyamat elősegítése
  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, mozgásigény, mozgáskultúra, koordináció, az egészséges életmód alapvető ismereteinek elsajátítása, az önismeret, önértékelés, a társas kapcsolatok iránti igény kielégítése
  • Az elemi műveltségbeli alapok megteremtése az önállóság, önálló ismeretszerzés igényének kialakítása
  • A tanítás tanulás folyamatában alapvető az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás előtérbe helyezése a mechanikus műveletekhez képest, a művészeti készségek kiemelt fejlesztése, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük nyomon követése és a személyre szóló, fejlesztő értékelés.

1.1.2            Felső tagozat

A második szakasz szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját. Ezen a szakaszon belül az ötödik, hatodik évfolyamon az iskolai nevelés- oktatás kiindulópontja az, hogy a tanulók gondolkodása még kötődik az érzékelés útján szerezhető tapasztalatokhoz. Hetedik és nyolcaik évfolyamban előtérbe kerül az elvont fogalmi gondolkodás.

Iskolánk ebben az életkorban is figyelembe veszi a tanulók különbségeit, számukra a tanórai oktatásszervezéssel, a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai tevékenységrendszerrel igyekszik adekvát tevékenységet biztosítani

Fejlesztjük azokat a képességeket, készségeket, jártasságokat amelyek a közösségi léthez szükségesek, az önismeretet, együttműködési készségeket, akaratát, értékes erkölcsi tulajdonságokra nevel, mint becsületesség, megbízhatóság, szavahihetőség.

A szocializációban kialakítja a demokratikus gondolkodást, normarendszert, megismerteti a tanulókat a jogok és kötelességek rendszerével,  helyes viszonyt alakít ki az élő, élettelen természettel, az épített környezettel.

A különböző tantárgyak segítségével fejleszti a nemzeti azonosságtudatott, az Európához tartozás tudatát, ugyanakkor nagy figyelmet szentelünk az emberiség előtt álló nagy problémák megoldására.

Kiemelt fejlesztési területek:

  • Az iskolai közösségi létforma szokásainak rögzülése  helyes magatartás állandó gyakoroltatása
  • Az iskolai házirendhez igazodó szokások alkalmazása  (tisztaság, étkezés, önfegyelem stb.) ezzel a szocializációs folyamat elősegítése. A mindennapi életvitellel kapcsolatos ismeretek nyújtása, állampolgári ismeretek nyújtása,
  • A test és a lélek harmonikus fejlesztése, mozgásigény, mozgáskultúra, koordináció, az egészséges életmód alapvető ismereteinek fejlesztése, az önismeret, önértékelés, a társas kapcsolatok iránti igény kielégítése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, társas kapcsolatokban, barátságban, csoportban.
  • Az alapműveltségi alapok megteremtése az önállóság, önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, gyakorlatközpontú, életközeli tudás alkalmazása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában gyakorolják. Fontos feladat a tanulás tanulása, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.
  • A tanítás tanulás folyamatában alapvető az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás előtérbe helyezése a mechanikus műveletekhez képest, a művészeti készségek kiemelt fejlesztése, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük nyomon követése és a személyre szóló, fejlesztő értékelés. Előtérbe kerül a deduktív módszer az ismeretszerzésben, növekszik az aktivitásra, tevékenységre alapuló módok aránya. Törekedni kell a modern tanulásszervezési eljárások alkalmazására, amelyekkel nő a tanulók aktivitása, kíváncsisága, együttműködésre épülő tanulási kedve, minden téren felkészít a középiskolai tanulmányikra és életre.

1.2          Az iskolában folyó képzési irányok

  • Matematika emeltszintű képzés 5-8. évfolyamon

Kiemelt célja az átlagosnál magasabb szintű matematikai képzés mind tartalmának szélességében, mind mélységében.

Matematika emeltszintű képzés bevezetése 3. évfolyamtól 2002-től.

  • Emeltszintű idegen nyelvi képzés angol és német nyelvből.

Kiemelt célja az átlagosnál magasabb képzés biztosítása a tehetségesek számára

Mindkét emeltszintű forma az ötödik évfolyamon az addigi osztályközösségek átszervezésével valósul meg. Gyakorlatilag csoportokban folyik, mindhárom párhuzamos évfolyamonkénti osztályunk fele emelt szintű, a másik fele a normál tanterv szerint tanul.

  • Fejlesztőcsoport

Kiemelt célja a tanulási, enyhe részképességű tanulók szétválasztása a normál osztályközösségtől a magyar órákon, egyénre szabott módszerekkel felzárkóztatni őket a kortárscsoport követelményeinek teljesítésére.

  • Iskolai élethez szoktató program

Az iskolával már tanulói jogviszonyban levő, de még iskolába nem járó tanulók számára szervezzük évente a beiratkozás után, önkéntes alapon.

  • Művészeti program tanórán kívüli formában.

Elsőtől nyolcadik évfolyamig heti rendszerességgel, szisztematikusan felépített terv alapján ezen a téren tehetséges tanulók számára komplex művészeti tevékenységet biztosítunk, melyben dominál a grafikus jellegű tevékenység, de a dráma, zene, más képzőművészeti technikák is beépülnek.

  • Aktív média pedagógia

A felső tagozatban szakköri formában iskolatévé adások készítése gyermek szerkesztőséggel, saját szabályzat alapján,  melynek célja a személyiség tevékenységközpontú sokoldalú fejlesztése, az iskolai élet színesítése, a közéletiség fejlesztése.

Az erdei iskolai program rendszeres gyakorlása évente, az életkori sajátosságoknak megfelelő módon és tematikával, kihasználva a tevékenységközpontú nevelési alkalmak minden lehetőségét a tantervben megfogalmazott célok megvalósítására.

  • Átfogó, a névadó jegyében szervezett tevékenységrendszer, különböző nevelési területeken, ( a névadó napja osztályközösségi programokkal, Széchenyi-hét, környezetvédelmi, egészségnevelési, műveltségi, sport, rendezvényekkel, emlékfutások szervezése évente háromszor a különböző megemlékezések jegyében, parlagfű-gyűjtés, érdligeti takarítónap, fáklyás felvonulás, iskolai takarítónapok stb. évente meghatározott program szerint. 

 

1.3          Az alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozásokra való bejutás elvei, feltételei

Matematika és angol emeltszint:

Az 5-8. évfolyamon szervezett emeltszintű csoportok működnek. A csoportok az adott osztály felét teszik ki. A csoportképzés a három párhuzamos osztály, valamint az iskolánkba máshonnan érkező tanulók besorolásán alapul. A három párhuzamos osztályunk mindegyikének a fele emeltszintű oktatásban részesül, osztályonként vagy matematika, vagy angol, vagy német tantárgyakból. Ez a rendszer az osztályok átszervezésével jár együtt. Éppen ezért a szülők egyetértését be kell szerezni évről évre e forma megvalósításához. A tanulókat az elért osztályzataik és adott tantárgyból nyújtott teljesítményük alapján soroljuk – szülői kérés esetén – emelt szintű csoportba.

Fejlesztőcsoport

A fejlesztőcsoportba való bejutás az óvodai szakvélemény, a nevelési tanácsadó javaslata alapján, a beiratkozás utáni elbeszélgetés, a szülő kérése és alsó tagozatos nevelők véleménye alapján lehetséges, amelyek közül döntő a szülő akarata.

 

A művészeti program

A jelentkezés önkéntes, a csoport évfolyam jellegű, a három párhuzamos osztályból jelentkezhetnek. Túljelentkezés esetén elbeszélgetés alapján az igazgató dönt. A csoport maximális létszáma 20 fő.

 

1.4           Az osztályba sorolás rendje

Iskolánkban két alkalommal kerül sor osztályba sorolásra.

 Először az első osztályban az óvodából érkezőket hagyományosan három osztályba soroljuk. Intézményünk hagyományos alapelve az, hogy egységes összetételű osztályokat hozunk létre, tehát minden osztályba lehetőleg egyforma számú jó átlagos képességű tanuló kerüljön. Ezt az előzetes óvodai vélemények, valamint a szervezett elbeszélgetés alapján tesszük. Kivételesen – nevelési szempontok alapján eleget teszünk szülői kéréseknek is.

Az ötödik évfolyamon az emeltszintű csoportokba a tanulókat az adott tantárgyból mutatott teljesítményük alapján soroljuk. A normál csoportok átalakításának mechanikus szempontja az általuk tanult idegen nyelv. Az iskola törekszik az alsós osztályközösség lehetőség szerinti megőrzése.

1.5          Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező órák valamint a nem tanórai foglalkozások besorolásának rendje

A nem kötelező tanórai foglalkozásokat az intézmény vezetője a szabályoknak megfelelő időben közzé teszi, a szülők a kiküldött vagy igényelt jelentkezési lapon jelezhetik gyermekükkel közösen eldöntött szándékukat. A bejutásról az intézmény vezetője dönt.

 

2.       A tanulói jogviszony, átjárhatóság

2.1.1          Belépés első osztályba

A Széchenyi István Általános iskola a körzetéhez tartozó minden értelmileg ép, biológiailag is fejlett gyermeket felvesz.

A körzetén kívüli tanulók felvételéről évente a jelentkezők számától függően, az iskola feltételeinek figyelembevételével az igazgató dönt.

2.1.2          Érkezés más évfolyamra

Az iskola a körzetéhez tartozókat felveszi, a körzeten kívüliek esetében az igazgató dönt, az előző pont alapján, azzal a további feltétellel, hogy köteles beszerezni az érintett osztályfőnök egyetértését is.

 

3.       Az iskolai élet munkarendje

3.1           Általános munkarend

Nyitva tartás: reggel 7-18. óráig. Reggeli ügyelet az alsóban 7. órától, a felsőben 7.15-től. A délelőtti tanítás 8 órától kezdődik, a tanórák 45 percesek éppen úgy, mint a tanórán kívüliek. A délutáni tanórán kívüli foglalkozások 14 és 18 óra között szervezhetők. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítástól függően kezdődnek, 17. óráig tartanak. Az iskolai élet részletes szabályait a házirend és az azt kiegészítő szabály gyűjtemény tartalmazza.

Az iskola hetes órarenddel dolgozik.  A délutáni foglalkozások rendjét az igazgatóhelyettesek által kidolgozott beosztás rögzíti, amely része az éves munkatervnek. 

 

4.       Az iskola hagyományai

4.1          Az iskola oktatásszervezési hagyományai

Fejlesztő csoport (1991)

Orientációs (emeltszintű csoportok) (1995)

A tánc oktatása (1996)

Mezőgazdasági ismeretek és egészségtan oktatása (1993)

Erdei iskolai program (1992)

Média szakkör, iskolatévé működtetésére.

 

4.2          Tanórán kívüli programok

Tantárgyi, kézműves, sport, művészeti, kulturális, közösségi tevékenységek széles rendszere

Művészeti napközi, iskolagaléria, szövés, fafaragás, kulturális és táncbemutatók, széles szakköri választék

 

4.3          Aktív iskolai tevékenységrendszer

Iskolaújság, diákönkormányzat éves programja, Széchenyi-hagyományrendszer tevékenységrendszere, Suli-TV működtetése, iskolagaléria, farsang, kihívás napja, karácsonyi koncert, Széchenyi-nap, kulturális bemutatók, karácsonyi koncert, bemutató szülők számára, hasznos-anyag gyűjtések, érdligeti takarító nap, vetélkedők, suli-bulik, az iskola területének felosztás szerinti gondozása, fák, növények osztályonkénti ápolása, saját alapítású Széchenyi-kosárlabda kupa, emlékfutások

 

4.4          Osztályközösségek hagyományai

Mikulás, Aradi Vértanúk, mozi, színház, anyák napi köszöntés szülői értekezleteken, tanulmányi kirándulás, terem takarítás és dekorálás, osztály emlékkönyv vezetése, részvétel osztályonként a diák-önkormányzati versenyeken. Törekedni kell új    

 

4.5           A közösségünk jelképei

Iskolazászló, induló, jelvény, Széchenyi-dombormű, jubileumi emlékmű (honfoglalás), történelmi kopjafa (1848), történelmi évfordulók ünnepek emlékműve.

1.       A tankönyvek kiválasztásának elvei

A helyi tanterveink kiválasztásának fontos feltétele a tankönyvek kiválasztása.

A tankönyvek kiválasztása akkor felel meg programunknak, ha azok igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, amelyek előtérbe helyezik a problémamegoldást, feladataik a valós élettel kapcsolatosak, formai jegyeikben alkalmasak az érdeklődés felkeltésére, a forma egyensúlyban van a tartalommal, a tartalmuk segíti a megértést, logikus, tanulható és alkalmazható.

A tankönyvek kiválasztásának joga a pedagógusé, ebben egyetértést az iskolaszék gyakorol.

A tankönyvek kiválasztásában az alábbi szabályokat kell betartani:

A következetesség és folytonosság jegyében egy-egy tanítási ciklusban ajánlatos ugyanazt a tankönyvcsaládot alkalmazni.

A tankönyvek feleljenek meg a helyi tantervben foglaltaknak

Az azonos évfolyamon használjuk ugyanazokat a tankönyveket.

A szülők anyagi helyzetére tekintettel figyelembe kell venni a tankönyvek árát is, törekedni kell az olcsóbb megoldási lehetőségekre

2.       Az iskolahasználók részvétele az iskolai közéletben

2.1          Tanulói részvétel, diákönkormányzat

Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, az oktatási törvény előírásai, az iskolai SZMSZ, a tanulói házirend által szabályozott lehetőségeken belül és formában joguk van az iskolai életet alakítani. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság, vélemény kifejezési és más állampolgári technikák gyakorlásának a színtere.

A diákönkormányzat saját szabályai szerint dolgozik (SZMSZ)

Különleges rendezvénye az Igazlátó nap, amelynek célja a panaszok, problémák, javaslatok szervezett összegyűjtése, kinyilvánítása, megoldása. (diákparlament)

A diákönkormányzat széleskörű tevékenységrendszert szervez, összefonódva és kiegészítve az iskolai nevelési céljait, azok gyakorlására tevékenységet biztosít.

Legfontosabb feladatai: a demokrácia gyakorlása, önkiszolgáló tevékenység, hagyományápolás, környezetvédelem, sport, kultúra, szabadidő szervezése.

2.2           A szülői részvétel

Munkánk eredményességének előfeltétele a szülői házzal való jó kapcsolattartás. A szülők gondjainak, problémáinak megoldása, partnerként való kezelése a szülők velünk való együttműködésének előfeltétele. Az iskola feladata fórumot teremteni a vélemények, javaslatok kifejezésére.

A közös munka és kapcsolatok keretei: az osztályok szülői közössége, családlátogatások, a szülői közösség iskolai választmánya, osztály és közös iskolai rendezvények, iskolaszék, nyílt napok, fogadóórák. A legfontosabb részvételi jogok: munkaterv véleményezése, értékelés véleményezése, egyetértés a tankönyvek áraiban, döntés az ötödikes emeltszint megvalósításáról, tanfolyamok térítéseiről, minden olyan kérdésben vélemény kikérése, amely az iskolai életet érinti.

                              

 3.       A program garanciái, megvalósításának feltételei és  ellenőrzése, minősítésének normái

Minden program annyit ér, amennyi belőle megvalósul.  A megvalósítás mértéke a pedagógusok összehangolt, felelősségteljes munkáján alapul. Az elsődleges garancia a munkáját magas színvonalon végző pedagógus, akit a szülői, tanulói közvélemény elismer.

Személyi feltételek javítását a helyi tantervhez igazodó továbbképzésekkel biztosítjuk. Fontos feladat a modulokhoz szükséges képzettség megszerzése. Mivel ezek nem teszik lehetővé új álláshely létesítését, ezért a jelenlegi pedagógusok kiegészítő képzésével próbáljuk megoldani (tánc és dráma, emberismeret, etika, hon és népismeret stb.)  A pedagógusi munka színvonalát a programban foglalt értékelési, minőségbiztosítási feladatok elvégzése tovább növeli.

A tárgyi feltételek megteremtését a városi program és az iskola számára biztosított fenntartói anyagi források biztosítják.

 

3.1          A tudással kapcsolatos normák meghatározásának lehetőségei:

 

·         Az érdi Széchenyi Iskola pedagógiai programjában az ismeretek, a gondolkodás, a képességek és készségek fejlesztése szerepel célként. Ennek meghatározója a továbbtanulás biztosítása, tehát a középiskolai elvárások. Ezek igazán nem fogalmazódnak meg, de nem állnak ellentétben az általános követelményekkel. 

·         A tudás normája a követelmény, és a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Ezt tovább konkretizálva, az életkori sajátosságok és a tudás elemzését figyelembe véve a normák:

·         Alsó tagozatban a norma az affektív és kognitív tényezők egyenrangúságán alapul. A tanuló szeressenek iskolába járni, szeressék a tantárgyakat, a tudás ellenőrzésében pedig a gondolkodási képességek, készségek ellenőrzése domináljon. Cél a jó minősítés, amely kritériumai az alábbiakban szerepelnek. 

·         Az általános normákat a következőkben lehetne összefoglalni. Külső norma: a tanulóink objektív eszközökkel mért és összehasonlított tudásteljesítménye haladja meg az országos, kis, közepes települések átlagát. Belső normák: A tantárgyak szintjén: annak a tantárgynak az eredményét lehet jónak minősíteni, az iskolai tantárgyak összesített átlagát eléri, vagy azt meghaladja és a szülői elégedettségvizsgálat eredménye a tantárgyat az ötfokozatú skálán legalább jónak (70 %-osnak) minősíti.

·         Normaként határozzuk meg az osztályzatok és mérési eredmények közelítését, úgy, hogy ezek jelentősen és indokolatlanul ne térjenek el.  Normaként szerepel az is, hogy a tanulók rendszeres, az iskolai pályafutás alatti mérési eredményeiben fejlődésnek kell látszani.

·         A nevelők által adott év végi osztályzatok alapján számított átlagok normájaként viszonylatokat lehet meghatározni: akkor kezd közelíteni a reális fele, ha az osztály minden tantárgyából számított átlagtól nem tér el 0,4 tizeddel az adott tantárgy átlaga, és az átlagok szóródása egy osztályon belül 0.5-nél nem nagyobb (adott osztályon belül a leggyengébb átlagú és legmagasabb átlagú tantárgy százalékban kifejezett különbsége)

A fentiek elemzése képet ad a tanulók egyéni tudásáról, a nevelők személy szerinti eredményeiről, az osztályok közös teljesítményeiről és az iskola állapotáról is.

 

3.1.1          A neveltségi szint normái

A nevelés eredményét i nehéz megfogalmazni. Eredménynek tekintjük az iskolai tevékenységrendszerben a nevelési alkalmak és színterek szervezett lehetőségeinek számát, mert a hatásmechanizmus miatt a tanulók túlnyomó többségének neveltségi minősége javul. Az eredmények nem minden esetben mérhetőek, de tapasztalati úton megállapíthatók. Normát, amely számszerű lenne, itt nem igazán tudunk felállítani. A norma lehet az is, hogy nevelési folyamatok és eredmények, jelenségek tendencia jellegének megfelelően, azok ne romoljanak. Természetesen lehetőség van egyéni mérésekre is, ezek viszont túl munkaigényesek, meghaladnák képességeinket. (életút- módszer, időmérleg elemzés). Lehetőség adódik olyan módszerek alkalmazására, amelyek viszonylag egyszerűen elvégezhetők. A tanulói fogalmazások, kérdőívek, szociometria, bizonyos elemi kísérletekre is nyílhat lehetőség.

Végigtekintve a nevelés területeit, sok esetben tapasztaljuk, hogy mérésére alkalmasak a tudásszintmérő tesztek, hiszen például a kognitív képességek fejlesztése az értelmi nevelésnek is része. A tanulási motívumok mérésére (ambíció, kötődés, igényszint, és más elemek) a kérdőíves módszer használható. Fontos feladat a tanulók tantárgyakhoz való viszonyának ellenőrzése is.

3.2           A program és az iskola eredményességének további mutatói

Tanulmányi statisztikák, beiskolázási mutatók, versenyeredmények, bukási statisztikák, szülői, tanulói elégedettségvizsgálatok, a diákönkormányzat értékelési rendszere, az iskolai rendezvények tartalmi és formai színvonala, a mérési eredmények, a fenntartó elégedettsége.

Az iskolai önértékelés dokumentumai: az év végi beszámolók, elemzések, értekezletek jegyzőkönyvei, munkaközösségi, egyéni és iskolai szinten

1.1        Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési formái

1.1.1       Alapelvek

  • A tanulók értékelése a pedagógiai munka egyik legfontosabb része. Az értékelés állandóan jelen van, áthatja az egész iskolai életet, szűken értelmezve pedig a tanulók teljesítményeit méri, ellenőrzi, ezáltal jelzést ad a további tennivalókra. 
  • Az értékelés elsődleges céljai közül legfontosabbnak tartjuk a motiválást, a megerősítést, az önértékelés kialakítását. Az értékelés legtöbbször eszköz, nem cél.
  • Különbséget kell tenni az értékelés és minősítés között.
  • Az iskolai értékelési rendszer kiterjed a tanulók magatartására, szorgalmára, az ismeretek, készségek elsajátítási szintjére, a fejlődésre egy korábbi szinthez képest.
  • Az életkori sajátosságokkal változhat annak módja. A kisiskolás korban a motiváló hatás erősebb, később a követelményekhez való viszonyítás dominál.
  • A tanulók értékelése legyen tárgyilagos, és objektív, következetes és felelősségteljes, folyamatos és rendszeres, szakszerű, sokszínű és ösztönző hatású. Az értékelés tehát visszajelzés arra, mit kell javítanunk, a tanulók fejlesztésében
  • A helyes értékeléshez elengedhetetlenek a célok normatív megfogalmazásai, amit a helyi tanterv a minimum és optimum követelmények formájában tesz, meg és amit a nevelők tanmeneteikben tovább konkretizálnak.
  • Az iskolai pedagógia munkában alkalmazzuk mind a diagnosztizáló, vagyis helyzetfeltáró értékelést, amely a tanítás-tanulási folyamat kezdetén képet ad az adott állapotról azzal a céllal, hogy a munkát szakszerűbben tervezzük.
  • A formatív értékelés a tanítási folyamatban motiváló, a folyamatot fejlesztő, a követelményekhez mért helyzetet jelzi, azok egyes részterületeire vonatkozó értékelési módszer.
  • A lezáró, minősítő, vagyis szummatív értékelés egy-egy hosszabb tanulási egység végén végezzük, globálisan próbálunk képet kapni a tanulók teljesítményéről, ezzel minősítünk is. Jellegzetes formái ennek a témazáró, a félévi és év végi bizonyítvány, a vizsga. Az értékelés objektivitása érdekében törekedni kell ezen forma szerepének növelésére.
  • Iskolánk alkalmazza mind a kritérium orientált,( követelményekhez viszonyított) mind a normára irányuló értékelési módokat.( országos, vagy nagyobb területen végzett eredményekhez viszonyított.
  • Törekednünk kell a relativizmus csökkentésére, amely abban jelentkezik, hogy a gyengébb képességű csoportokat hajlamosak vagyunk felértékelni, a jobbakat pedig lefele. Ennek ellenszere a jól kidolgozott mérési és értékelési eszköztár. Törekszünk szakszerű mérési eszközök használatára.
  • Az első négy évfolyamon szöveges értékelést vezetünk be, amelyet külön szabályozunk. A többi (4-8) évfolyamon a numerikus értékelést alkalmazzuk.
  • Kiemelkedő teljesítmények esetén a tanulókat írásbeli dicséretben részesítjük.
  • A nevelők az érdemjegyeken kívül a motiválásra, az értékelés sokszínűsége és folyamatossága jegyében más értékelési rendszert is alkalmazhatnak, ezt azonban az érdemjegyektől és az összegző jellegű jegyektől elkülönülten kell nyilvántartani.
  • A nevelők a saját értékelési rendszerükről kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek, tanulóknak
  • A témazárók és más összegző jegyek piros színnel, a kisebb tanítási egységekre, feladatokra kapott  érdemjegyek kékkel kerülnek be a naplóba, az ellenőrzőbe pedig téma megjelöléssel. (pl. felelet és a tanagyag).
  • Csak az minősítsük, amit megtanítottunk és csak akkor, ha a tanuló rendelkezik az otthoni felkészüléséhez írásos anyaggal.
  • Az ellenőrzők és naplók azonosságát rendszeresen ellenőrizni kell. Ezért az osztályfőnök felelős, a pótlásokat a szaktanár végzi el.
  • A pedagógusoknak törekedniük kell a szakszerűségre, amelynek egyik megvalósítási módja a központilag, tudatosan kialakított tudásszintmérő lapok használata.

1.1.2       A tanulók értékelésének módszerei, helye a pedagógiai folyamatokban

  • A tanulók értékelésének általános módszereit alkalmazzuk, amelyek a különböző tantárgyak sajátosságaihoz alkalmazkodva lehetnek
  • Szóbeli feleletek amelyek célja az előző tanórákon feldolgozattak számonkérése, és osztályzattal történő értékelése,
  • Írásbeli feladatok megoldásának osztályzattal történő értékelése
  • Témazáró dolgozatok, amelyek egy-egy tanulási egység végén adnak összegzést a tanulók követelményekhez képesti tudásszintjéről.
  • Gyakorlati tevékenység és annak eredményeinek értékelése, amely egyes tantárgyaknál az értékelés lényege (rajz, technika, testnevelés) de lehet akár kísérlet, mérés vagy gyakorlati tevékenység egyes műveleteiben elért jártasság értékelése is.

 

  • Minden évfolyamon tájékoztató és motiváló jelleggel az írásbeli munkák, füzetek értékelésére külalak érdemjegyet adunk, amelyet a tantárgyi osztályzatba nem számítunk be, a naplóba elkülönülten jegyzünk be.

1.1.3       A tanulók minősítése szöveges értékeléssel

  • A törvény szerint a 2004-2005-ben az első évfolyamon kezdődően, felmenő rendszerben, a negyedik évfolyam első félévéig kötelezően szöveges minősítést alkalmazunk.
  • A tanév közben akár írásbeli, akár szóbeli teljesítmények minősítésére továbbra is alkalmazzuk egyrészt a nevelői önállóság jegyében a sajátos értékelő jeleket, szimbólumokat, később pedig a jeles, jó, közepes, gyenge minősítéseket.
  • A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. A szöveges értékeléshez értékelő lapokat alkalmazunk, amelyek alapelveit a szöveges értékelési részen helyezünk el.  Ezeket a lapokat juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén pedig az Oktatási Minisztérium által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat is használjuk.
  • Az értékelés számos módon kifejezhető:Ÿ metakommunikációs jelzésekkelŸ szóbeli vagy írásbeli véleménnyelŸ pontozássalŸ százalékértékkelŸ szimbólumokkalŸ tárgyakkalŸ a felsoroltak kombinációvalŸ stb.

1.2        A szöveges értékelés elvei

Az alsó tagozaton - a negyedik osztály félévével bezárólag - tanítóink szöveges értékelést készítenek a tanulók tudásszintjéről, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról

 

Az szöveges értékelés módjai:

 

·       Havonta a haladási naplóba minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.

·       Félévente a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés.

o       Ezt az értékelő lapot a szülők a félév zárása után megkapják.

·       Év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló:

§         Kiválóan megfelelt

§         Jól megfelelt

§         Megfelelt

§         ………… tantárgyakból dicséretet érdemel

§         ………… tantárgyakból felzárkóztatásra szorul.

 

o       Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

 

 

1.2.1       A tanulással kapcsolatos tanulói viszonyulás értékelése általában:  


 

Ÿ a munkavégzés rendezettsége         Ÿ

a munkafegyelem       Ÿ

 a felszerelés

Ÿ a házi feladat megléte         

Ÿ az odafigyelés és összpontosítás    

Ÿ az önállóság           

Ÿ a segítségkérés és adás       Ÿ

az együttműködés      Ÿ az érdeklődés           

Ÿ az érdeklődés        

Ÿ az aktivitás

Ÿ a munkatempó        Ÿ

a hatékonyság stb.


 

 

Az értékelés kategóriái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt , megfelelt, felzárkóztatásra szorul

 

1.2.2        A „felzárkóztatásra szorul” értékelés

A szülő bevonásával fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatást kell adni arról, milyen segítséget nyújt az iskola, s miben tud segíteni a szülő. A tanuló számára fejlesztési tervet kell készíteni és biztosítani felzárkózását.

1.2.3         A szöveges értékelés konvertálása numerikus értékeléssé (irányadó)

Iskolánk                                      Átváltási                             Kapott

százalékai                                    százalékok                          osztályzat
85-100%                                    85-100%                                5
70- 84%                                     70- 84%                                 4
45- 69%                                     45- 69%                                 3
 35 – 44%                                   35- 44%                                 2
                                                     0- 34%                                 1

1.2.4       A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal

·        A tanév végi minősítő osztályzat jeles akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév közben kapott érdemjegyeinek átlaga ezt tükrözi.

·        A minősítés kitűnő akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei, tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken egyéb megmérettetésekben bizonyította tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik (nem kizáró ok ha nem kizárólag ötösökkel rendelkezik)

·        Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok átlaga nem éri el a 4,5-öt.

·        Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel képes.

·        Elégséges (2) ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan.

·        Elégtelen (1) ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a minimumot nem tudja.

 

1.2.5       Vizsgák, mérések

Iskolánkban az emeltszintű csoportok tanulói a hetedik évfolyam végén vizsgát tesznek. Célunk a felvételihez rutint szerezni, a tananyagot rendszerezni, motiváló hatással növelni a teljesítményt. A vizsga feladatait, módszerét, értékelési szempontjait az adott munkaközösség állítja össze.

Az iskolai mérések rendszerét a minőségirányítási program tartalmazza

Testnevelésből az országosan alkalmazott szempontok szerint végezzük a méréseket.

A mérések módszereiben célunk az országosan létrehozandó központi standardok alapján történő mérések mind rendszeresebb használata, a mérések rendszeres elemzése.

 

1.2.6       A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

Magatartáson értjük a tanuló:

·                    iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

·                    önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

·                    hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

·                    házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

·                    a közösség érdekében végzett tevékenységét,

·                    viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

 

Példás magatartású az a tanuló, aki

·                    A közösségért sokat tesz, aktív, kezdeményező, részt vesz a közösségi programokban

·                    A házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz

·                    Pozitív hatást gyakorol a közösségre

·                    A felnőttekhez, társakhoz, a tárgyi környezethez kultúráltan viszonyul

Jó magatartású az a tanuló, aki

·                    Figyelembe veszi a közösség érdekeit és részt vesz annak tevékenységében

·                    A házirend és iskolai viselkedés szabályait többnyire betartja

·                    A közösségi munkában lehet számítani rá

Változó magatartású az a tanuló, aki

·                    Az iskola házirendjét többszörösen megsérti

·                    A közösségi munkában közepes szinten vesz részt

·                    Kifogásolható magatartása miatt fegyelmező intézkedésben részesült

Rossz magatartású az a tanuló, aki

·                    Fegyelmezetlen magatartásának következményei az egész közösségét sújtják, magatartása rossz példát jelent (öltözködés, durvaság, rongálás, gorombaság, hangoskodás, tanórák zavarása stb. lásd házirend.

·                    A közösségi élet iránt közömbös, a közösséget hátráltatja

·                    Tanáraival, társaival tiszteletlen

·                    Többször igazolatlanul mulaszt

·                    A súlyos cselekményekért kapott fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre

1.2.7       A szorgalom értékelése

Szorgalmon értjük a tanuló:

·        tanulmányi munkához való viszonyát,

·        munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

·        önálló feladatai elvégzésének minőségét,

·        rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

·         aktivitását.

                                                                                                                      

Példás szorgalmú az a tanuló, aki

·        Kötelességét kifogástalanul teljesíti, céltudatosan törekszik jobb eredmények elérésére

·        Képességeihez mérten iskolai tanórai munkáját és otthoni feladatait legjobban ellátja

·        Munkájában kitartó és a tőle elvárható legjobb eredményre törekszik

·        Pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni.

·        A tanítási órákon aktív, egyenletesen jó tanulmányi eredményt ér el.

Jó a szorgalma annak, aki

·        Képességeihez mérten jól dolgozik, de többre nem törekszik és ez lehetséges lenne

·        Iskolai munkáját és házi feladatait maradéktalanul levégzi, de ezek ezekben előfordulnak hiányosságok

·        Képes lenne jobb teljesítményre nagyobb akaraterővel és szorgalommal

·        Változó a szorgalom, akkor, ha

·        A munkavégzés nem egyenletes, benne hullámzás figyelhető meg, jó és hanyag munkák váltogatják egymást

·        Képességein alul teljesít, ami saját akarati tulajdonságainak eredménye

·        Esetenként nem készül az órára

·        Házi feladatait gyakran nem készíti el

Hanyag szorgalmú aki

·        Rendszeresen elmulasztja kötelességeit,

·        Képességei alatt mélyen teljesít

·        Munkái gondatlanok, hanyagok,

·        Munkája megbízhatatlan

·        Megbukott

1.2.8       A tanulók jutalmazása és elmarasztalása

·                    A tanulók elismerési formái szóban vagy írásban:  a szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói elismerés, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret és díjak, kitüntetések odaítélése.

 

·                    Az elismerés iskolai hagyományai

·                    A tanév végén a kitűnő és jeles tanulók jutalomkönyvet, oklevelet kapnak. A nyolc évig folyamatosan kitűnő eredményt elérő tanulók díszoklevélben részesülnek. Az egyes részterületeken elért eredményekért elismerésére oklevél, könyvjutalom szolgál. Egyes tantárgyakból dicséret adható a kiemelkedő, folyamatos tanórai munkáért, versenyeredményekért. A nevelőtestületi dicséretet több tantárgyból elért eredményekért ítéljük oda a félévi és év végi osztályozáskor.

·                    Az egész iskolai időszak alatt végzett kiemelkedő, az iskolán is túlmutató eredményekért, amely példamutató emberi magatartással is párosult - a nevelőtestület Széchenyi-díjat adományoz. A különböző részterületeken (sport, művészet, kultúra stb. )  végzett kiemelkedő munkáért a Széchenyi-emlékplakett kitüntetést ítéljük oda. A diákönkormányzatban végzett kiemelkedő munkáért, az iskola és osztályközösségért végzett kiemelkedő munka díja a Pro Societate plakett. A diákönkormányzat évente a közösségeket értékeli, az értékelés eredményeként a legjobb osztály jutalma a vándor maci. (felső tagozat)

 

·                    Az elmarasztalás alapelvei

·                    Az elmarasztalás kiszabásakor mérlegelni kell a dicséretek számát és fontos alapelv a fokozatosság. Indokolt esetben nem szükséges betartani a fokozatosságot. A jutalmazásokat és az elmarasztalásokat figyelembe kell venni a magatartás értékelésében. A dicséreteket és elmarasztalásokat minden esetben a az ellenőrzőbe és a naplókba is be szükséges vezetni.

·                    Az elmarasztalás formái:

·                    Szóban vagy írásban szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás, nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás keretében