Oktatási jogok, kérdések, válaszok
Felvetődő lehetséges problémák, válaszok                 Főoldalra vissza
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSA

Az oldal tartalma:

1. Az emelt szintre történő kiválasztás

2. A tankönyvek használata a tanórán

 

1. EMELTSZINT (OKTATÁSI JOGOK BIZTOSA)

Egy szülő arról kért állásfoglalást, hogy jogszerű-e az a kiválasztási módszer, amelynek alkalmazásával gyermeke iskolájában a tanulók bekerülnek az emelt szintű angol nyelvoktatásban részesülők közé. E kiválasztási módszer lényege, hogy az iskola a diákok egész éves teljesítményét, valamint egy év végén íratott felmérő dolgozat eredményét figyelembe véve határozza meg az angol nyelvi tagozatba bekerülő tanulók körét. A közoktatási törvény 8/A. § (1) bekezdése szerint a kerettanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát. A törvény 45. § (2) bekezdése értelmében az iskola pedagógiai programot és ennek részeként a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programjának keretén belül a helyi tanterv meghatározza az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az iskola helyi tantervébe a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások körében - a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével kialakított tanulócsoportok részére - eltérő tananyagot feldolgozó, eltérő követelményeket támasztó tanórai foglalkozás, emelt szintű oktatás építhető be. A fenti rendelkezések alapján tehát az iskolának lehetősége van arra, hogy pedagógiai programjának részeként elkészített helyi tantervébe bizonyos tantárgyakból emelt szintű oktatást építsen be. Amennyiben az iskola minden érintett tanuló részére biztosítja angol nyelvből a kerettantervben előírt, kötelező óraszámot, az ezt meghaladó, magasabb óraszámban megvalósított, emelt szintű angol nyelvoktatást nem kell minden érdeklődő tanuló számára hozzáférhetővé tennie. Amennyiben pedig nem megoldható az, hogy minden érdeklődő tanuló részesüljön az emelt szintű oktatásban, az iskolának ki kell választania azokat a diákokat, akik felkészültségüknek, esetleges továbbtanulási szándékaiknak megfelelően bekerülhetnek a magasabb követelményeket támasztó csoportokba. A kiválasztás során az iskolának arra kell tekintettel lennie, hogy az ennek során alkalmazott módszer ne eredményezze a tanulók hátrányos megkülönböztetését, azaz ne sértse a diszkrimináció tilalmának alkotmányos követelményét. A közoktatási törvény 4. § (7) bekezdése értelmében a közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy a nem alapjogokat érintő, bármely más szempont szerinti megkülönböztetés is alkotmányellenes, ha az az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A megkülönböztetés akkor sérti az emberi méltósághoz való jogot, ha önkényes, azaz indokolatlan, vagyis nincs ésszerű oka. Az ilyen esetben ugyanis bizonyosan nem kezelték az érintetteket egyenlő méltóságú személyként, és nem értékelték mindegyikük szempontjait hasonló figyelemmel és méltányossággal. Következésképpen valamely alapjognak nem minősülő jog vagy helyzet tekintetében alkotmányellenes a megkülönböztetés, ha az önkényes. Álláspontunk szerint az emelt szintű angol nyelvoktatásban részesülő tanulók körének meghatározásánál az egész évi teljesítmény, valamint az év végi felmérő dolgozat eredményének figyelembevétele mint kiválasztási módszer nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos követelményét. Jelen esetben a tanulók megkülönböztetése nem önkényes, annak ésszerű oka van, hiszen feltételezhető, hogy az éves teljesítménynek, illetőleg a felmérő dolgozatok eredményének figyelembe vételével kiválasztott, legfelkészültebb diákok lesznek képesek arra, hogy az emelt szintű oktatásban támasztott, magasabb követelményeket teljesítsék. (K-OJOG-618/2003.)

2.

A nyomtatott tananyag hiánya folytán kialakult helyzet jogsértő. Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak. Az, hogy a tananyaghoz való hozzáférés elvileg - az osztálytársak jegyzeteinek kölcsönkérésével - lehetséges, nem biztosítja minden tanuló számára egyformán a tananyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Fontos észrevenni ugyanis azt a tényt, hogy a diákokat jogszabályok nem, csupán erkölcsi normák kötelezhetik arra, hogy megmutassák, kölcsönadják jegyzeteiket. Tehát ahhoz, hogy a jogszerű hiányzás ne vezessen hátrányos helyzethez, és ne keletkeztesse egyben a hátrányos megkülönböztetés veszélyét, illetve, hogy a számonkérés során azonos mércék szerint lehessen elbírálni a tanulókat, az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. A nyomtatott tananyag ezért nélkülözhetetlen eszköze az iskolai nevelésnek-oktatásnak.