Ecet készítés‎ > ‎

Ecet fajták



Zamatos ecet

Ezen ecet igen hasznos szer, mint megóvó a járványos betegségek ellen Ürmöt, rozmarint, zsályát, borsos mentát, és rutát veszünk, mindenikből 3 latot, aztán levendulavirágot, kalmuszt, fahéjat, szegfűt és szerecsendiót, mindenikből ½ latot. Ezen keveréket 6 font legjobb borecettel enyhe melegen állni hagyjuk. Ezzel kezünket, arcunkat, halántékunkat szorgalmasan megmossuk és szánkat kiöblítjük vele.

Serecet

Romlott sert forralunk fel, s ha kihűlt, hogy a komló keserűségét elvegyük (ami még a forrást is akadályozza), izzó szenet dobunk bele, melyet tüstént kiszedünk, vagy izzó vasat hűtünk ki benne. Jól átsavanyított kenyérhéjat teszünk egy edénybe, melyet jó ecettel előbb kiöblítettünk, s átsavanyítottunk. Ezt reá öntjük, s az edényt enyhe meleg helyre tesszük, naponként néhányszor felrázzuk míg az ecet eléggé megsavanyodott. Ha elég savanyú és csípős, üveg vagy cseréppalackba húzzuk le, amelyet jól bedugózva a pincébe elteszünk. Egy részét az ecetággyal meleg helyen állni hagyjuk. Ha most ismét annyi forralt sert, vagy esővizet öntünk reá, amennyi ecetet lehúztun, kimeríthetetlen ecetforrásunk lesz.

Citromecet

Szép és vékony héjú citromnak sárga héját igen vékonyan lehámozzuk, s apró kockákra vágjuk. Aztán a fehér és igen szívós héjat hámozzuk le. A citromot szeletekre vágjuk, magvát kiszedjük. Most a citromot és annak sárga héját egy üvegpalackba tesszük, borecetet öntünk reá, s bedugva egy ideig a napra, vagy meleg kemencébe állítjuk. Ezen ecet sok ételnek kellemes ízt ad.

Málnaecet

2 lat málnát kissé összenyomunk, s egy palackban 4 font jól felfőzött ecettel összevegyítjük. Ha az ecet már szép veres és kellemes málnaszagú, a folyadékot vigyázva leöntjük róla - anélkül, hogy kinyomnánk- hagyjuk leülepedni, s itatóspapíron megszűrjük. Kis palackokat töltünk meg vele, erősen lekötjük, s a pincébe homokba tesszük.

Malátaecet

Fél véka árpát áztatunk meg vízben. Ha abban felszáll, a padra öntjük, a fenekére rázzuk, befödjük, míg csírázni kezd. Szétterítjük, ismét megszárítjuk, s durván megdaráljuk. A darát néhány óráig langymeleg vízben áztatjuk, aztán forró vízben jól elkavarjuk, majd egy óráig főzzük. Ennyi malátára 57 itce vizet számítunk. Főzés után a folyadékot egy tiszta szitán, vagy vásznon átszűrjük egy edénybe, amelynek aljára előbb szalmát tettünk. Ha felényi meleg mint a tej, egy hordócskába, vagy teknőbe tesszük, 1 itce élesztővel vegyítjük, azután egy meleg helyen befedve állani hagyjuk. Itt nemsokára bekövetkezik a forrás. Ha már többé nem emelkedik és semmi sustorgás nem hallható, a felül lévő élesztőt leszedjük. A kiforrott folyadékot egy csapon át (mely a hordó feneke felett egy-két hüvelyknyire van alkalmazva) úgy húzzuk le, hogy csak a tiszta ecet follyék ki, az élesztő és más zavaros részek nélkül. Azon hordót, amelybe lehúzzuk, előbb ecettel ki kell öblíteni.

A savanyú forrást ecetágy, ecetbe áztatott kenyérhéj által, vagy a mazsola szárárai által lehet siettetni.

A hordónak csak 7/8-ad részét szabad a lehúzott folyadékkal megtölteni, s nyitott aknával télen a fűtött kemence közelében, nyáron a háznak napnak leginkább kitett oldalán tatjuk. 5-6 hét múlva a keverék jó erős ecetté változott át.




Almaborecet

¼ kanta bort ¼ almaborral vegyítünk, s 6 lat fekete kenyeret adunk hozzá. A keveréket egy meleg helyen állani hagyjuk, s azután megszűrjük.


Gyümölcsecet


A rothadt gyümölcsnek kinyomott nedve tiszta és édes, de rothadt az íze. Miután ezen rothadt íz a megsavanyodás után eltűnik, de tisztasága és édessége megmarad, a rothadt gyümölcsből szép és jó ecetet lehet készíteni. Ezen ecetre rothadt almát, vagy rothadt körtét használunk, melyet ősztől fogva egész télen át a pincében nyitva álló vízmentes hordóban gyűjtünk. A rothadt gyümölcsön kívül mindenféle gyümölcshulladékot és héjat beledobunk ezen hordóba. Tavasszal, vagy amikor időnk van reá, kinyomjuk az összegyűjtött gyümölcsöt, s levét egy tiszta edénybe tesszük, amelyben 2-4 napig hagyjuk állani, hogy a sűrű tisztátalan rész felül összegyűljön, s le lehessen szedni. Azután ezen levet egy ecetes hordóba tesszük, s mérsékelt melegségű szobába állítjuk. Így néhány hét múltán jó erős ecetet nyerünk.


Borecet


Ezt különféle módon lehet készíteni:

  • Borecet romlott borból: ezt éppúgy készítjük, mint az ecetet romlott serből, csakhogy izzó parázst nem vetünk belé.

  • Borecet éretlen szőlőből: az éretlenül leszakított szőlő kinyomjuk, s a levét egy lábasban a tűzre állítjuk, s fél óráig főzzük, mialatt szorgalmasan lehabozzuk. Azután palackokba töltjük, s néhány napig a napra állítjuk, hogy forrásba jöjjön. Azután egy másik tiszta palackba töltjük, bedugjuk, s a pincébe tesszük. Ezen ecet különösen vagdalékokhoz igen jó.


Hogy a romlott borecetet ismét jóvá tegyük


Fél cseber ilyen ecetre 4-5 még nem egészen érett, csak most puhulni kezdő szőlőfürtöt veszünk. Ráöntjük az ecete és felkavarjuk. Azután a szőlőt egy vászonzsákocskába tesszük, bekötjük és azon hordóba akasztjuk, melyben a borecet van. Az ecet 8-10 nap múlva ismét jó és erős lesz. A romlott ecet rendesen zavaros, azáltal segítünk rajta, hogy vízben feloldott vizahólyagot öntünk bele.


Hogy az ecetet a megromlástól megóvjuk


Üvegpalackokba töltjük, de csak nyakáig. Ezen palackokat vízzel telt üstbe állítjuk úgy, hogy a víz külsőleg hasonló képen ne érjen feljebb, mint az ecet a palackban, azután a vizet félóráig főzvén, kihűtjük. A palackokat kivesszük, teletöltjük, bedugjuk és pincébe állítjuk. Ezen ecet napról-napra jobb lesz.





Comments