zárak-kulcsok

A zárakról...
 
... kezdődött.... valahol az ókori Egyiptomban...
 
de inkább maradjunk napjainknál (szép történeteket lehet olvasni...  nézzen szét a neten). 
 
 
Csak egyszerűen...  a zárszerkezeteket azért használjuk, hogy illetéktelenektől (jogosulatlanoktól) a területünket, illetve értékeinket megvédjük. A zárszerkezeteket többnyire nyílászárókra szerereljük.
 

A felszerelés módja és működési elvük szerint öt fajta zárszerkezetet ismerünk: rácsavarozható, beeresztő, bevéső, mágneses és függő. 

 

A zárszerkezetek (működési elv szerint): 

  • legegyszerűbb formájuk a retesz és a rigli (melyeket többnyire a nyilászárók belső, védett síkjára szerelik, a külső oldalra szerelt retesz, függő zárakkal kiegészített lehet)
  • kombinált reteszzárak (a retesz elvén működnek, a reteszelést végző elemet különböző mechanikával látják el, mely a retesz a működtetését és rögzítését végzi).
  • mágneses zárak (az elektromágnes erejét használják a nyílászárók rögzítésénél reteszelő –mechanikus- elem beiktatása nélkül)

A kombinált reteszzárak (rögzítési módjuk alapján):

 

  • rácsavarozható zár (a nyílászárók belső lapjára szerelik),
  • beeresztőzár (a nyílászáró belső síkjába bemélyített fészekbe szerelik),
  • bevésőzár (nyílászáróba bevésett üregbe szerelik).

 

A bejárati ajtók esetében a rácsavarozható és a bevésőzár az elterjedt, a beeresztő zárakat többnyire bútorok nyílászáróihoz használják.

 

A rácsavarozható zárak előnyei:

-         mivel a nyílászárók belső lapjára szerelik, ezért nem gyengíti az ajtólapot,

-         bármilyen méretben elkészíthető, mérete nem függ a nyílászáró elem vastagságától,

-         a nyílászáró reteszelése több irányban megoldható,

-         felszerelése viszonylag egyszerű, nem igényli a nyílászáró átalakítását,

-         már kilicsszerkezettel és csapdavassal ellátott kivitelben is készülnek.

 

Hátránya: - „ronda”.

 

A bevésőzárak előnyei :  a nyílászárók többségét bevésőzárakkal szerelik, esztétikusabb kivitelűek, mint a rácsavarozható zárak. Egyéb előnyük nincs.

 

Hátránya: méreteit meghatározza a nyílászáró vastagsága. 

 

 

Bevésőzárak:

 

A bejárati ajtókon főzárként használják a kilincsszerkezettel és csapdavassal ellátott kombinált reteszzárakat, melyek a csapdavassal oldják meg a nyílászáró rögzítését, a csapda a kilincsszerkezettel működtethető, a nyílászáró reteszelését a reteszvas végzi. Léteznek retesszel és csapdavassal, valamint univerzális csapdavassal ellátott zárszerkezetek. Az univerzális csapdával ellátott zárszerkezetek esetében  a reteszvas funkcióját is a csapdavas látja el (a lakótelepi ajtók nagy részét ezzel a zárszerkezettel szerelték).

 

A bevésőzárakhoz tartoznak még a portálzárak, melyek méreteit úgy alakították, hogy a zártszelvényekből készült ajtókba (pld. üvegezett kirakatajtó) is beszerelhető legyen. A 40x40 mm-es zártszelvényekbe már beszerelhető (bevéshető). 

A portálzárak szerkezeti felépítése sokféle lehet: görgős, horgas, csapdás, reteszes, valamint ezek kombinációi.

 

Szintén a bevésőzár a bevéső reteszzár, mely nem tartalmaz csapdavasat, illetve görgőt. A zárszerkezetet a reteszvas reteszeli, kiegészítő zárként használható.

 

Rácsavarozható zárak:

 

A rácsavarozható reteszzárakat kiegészítő zárként használják, ebbe a csoportba tartoznak a „hevederzárak” is.

 

Egyre jobban elterjednek a főzárként használható, csapdavassal és kilincsszerkezettel ellátott rácsavarozható zárak, melyek reteszelhetnek akár három irányban is.

 

Ebbe a kategóriába tartoznak a mágneses zárak, melyek nem nevezhetők reteszzárnak, a zárást az elektromágnes látja el. A mágnes méretezésétől függ a nyílászáró zárási erőssége.

 

 

 

A kombinált reteszzárak (működési elvük alapján):

 

Egyszerű egyrugós zárszerkezetek: 

 

Ezeket a zárakat nevezik még „alakos kulcsos” vagy „profilkulcsos” zárszerkezeteknek is. A zárban a reteszvas és a ház között egy rugós emelőlap helyezkedik el. A zárszerkezet házán egy kulcslyuk található, mely különböző alakban van kivágva. A zárszerkezetbe sajátkulcsként csak az a kulcs helyezhető be, melynek a tolla olyan alakú, mint a kulcslyuk. A zárba a kulcsot behelyezve a forgatás hatására, az emelőlapot a kulcs tolla megemeli, és a reteszvasat elmozdítja. Kulcs nélkül az emelőlap a reteszt, fix helyzetben tartja.   

 

Több zárólapos zárszerkezetek:

 

Ezekben a zárszerkezetekben az emelőlap szerepét több egymás mellé helyezett zárólap látja el. A zárakat nevezik még „fogazott kulcsos” zárszerkezeteknek.

 

 

 

Lálity működési elvű zárszerkezetek: (folyamatban)

 
 
Comments