Rólunk írták‎ > ‎

Résztvevőink

Vargay Adrienn -  klinikai szakpszichológus

Számos aspektus mentén dicsérhetném pszichológus szemmel a KórházSulit, de számomra talán legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy az együttműködésre épít. Ahhoz, hogy működjön,  mindkét oldalon nyitott és elkötelezett fiatalkora van szükség, akik képesek bízni és biztatni, és ami a legfontosabb, képesek egymásért felelősséget vállalni. Egymás tempóját és gondolkodásmódját tanulva tapasztalati úton szereznek tudást, és nem csak tudást, mert a megismerésen keresztül a programban résztvevők kölcsönösen  formálják és gazdagítják egymást. Mindez olyan tapasztalat, ami direkt és indirekt módon  fejleszti a személyiséget, hozzájárul ahhoz, hogy érzelmileg érett, felelősségteljes, empatikus és stabil felnőttekké váljanak.

 

Varga Enikő – kórházpedagógus

A kórházsuli olyan lehetőség, ami megkönnyíti a tanulást a sok terhet viselő, bezártsággal küzdő, beteg gyereknek. Kinyílik a világ: nem csupán ismeretek jutnak el hozzá szórakoztató formában, hanem egészséges kortársak hatékony segítsége, egy csapat, amelynek minden egyes tagja azért dolgozik, hogy ő könnyebben vegye az akadályokat gyógyulása idején. Nem csak pótolja az ismereteket, hanem megerősíti, újabb távlatokat nyitva a fejlődés felé. Mindezt XXI. századi módszerekkel, élménypedagógiai eszközökkel éri el, folyamatosan alkalmazkodva az igényekhez.

 

Anett – otthon gyógyuló diák

A Kórházsuli programnak köszönhetően irodalom tantárgyból segítséget kaptam idei osztályozóvizsgám és a jövő évi érettségihez való felkészülésben. Az eddigi tapasztalataim kétségtelenül pozitívak. Első találkozásunkkor Bíborkával megbeszéltük, hogy mik is a közös céljaink, miben lenne hasznos, ha segítene, milyen legyen az órák menete. Heti rendszerességgel beszélgetünk 1-1 órát Skype-on, elemezzük az aktuális műveket, ezáltal lehetőségem volt más megközelítésből is szemlélni azokat. Maguk az órák közös megegyezés alapján beszéd orientáltak voltak és a legvégén a jegyzeteket megkaptam leírva is. Bíborka minden alkalommal érezhetően fel volt készülve az adott témában, érdekes kérdéseket vetett fel és rávezetett bizonyos dolgokra. Eddigi vizsgáim közül most éreztem magam a legnagyobb biztonságban, a tanáraim is meglepődtek a nyugalmamon és tudásomon. Szerintem a Kórházsuli program egy nagyszerű kezdeményezés és segítség a tartós betegségben szenvedő fiatalok számára.

 

Krisztián – kórházban gyógyuló kisfiú

Az a legjobb az egészben, hogy nem olyan,  mintha tanulnánk, hanem  mintha játszanánk, mindig érdekes és jól  szórakozom alatta. De közben tanulunk, többet is, mint ami a könyvben van. Szóval: szuperek vagytok!!!”

 

Adrienn – egyetemista mentor

A KórházSuli programot számos dolog miatt csodálatosnak és kivételesnek tartom. Egyrészt megtapasztalhatom milyen jó érzés csapatban dolgozni. Mikor mindenkit egy közös cél mozgat: segíteni és kezet nyújtani egy tartósan beteg gyermeknek. 

Kis csapatomban 2 pesti egyetemista lánnyal, Magdi kezelőorvosával és egy kórházpedagógussal tevékenykedek. Egy 14 éves vesebeteg kislányt támogatunk, aki túl van már egy sikertelen transzplantáción és több éve él egy zárt kórházi közegben. Mivel én vagyok a”tabletfuvarozó” így személyes kapcsolatot ápolok a kislánnyal. Heti rendszerességgel meglátogatom, virtuális randit szervezek számára a 2 pesti egyetemista lánnyal, akik a tablet összes előnyét használva tanítják Magdit. Természetesen ezt a tanulást nem úgy kell elképzelni, hogy száraz tananyagokat prezentálnak.  Közös megegyezés alapján először is meg akarjuk ismerni a kislányt, az érdeklődési körét, olyan kreatív, játékos feladatokat tervezünk számára, amely által önfeledten és játszva tanulhat. 

Magdi egy nagyon nyitott, gondoskodó, tiszta szívű kislány, aki mindig bátran vállalja véleményét és érzéseit, kimondja azt, amire éppen az adott helyzetben gondol. Ha iskolába járhatna, biztos vagyok benne, ő lenne az a tanuló, aki az igazságtalanságokkal szembe merne menni, hű ”muskétásként” védelmezné a bajban lévő osztálytársait.

Fiatal felnőttként csak kapkodom a fejem, hogy mennyi mindent megtanít nekem, hogy nyitja fel a szememet a dolgok egyszerű”mibenlétére”. Volt olyan, amikor elsétálunk egyik pavilonból a másikba és azon versenyeztünk, ki az, aki hamarabb rámutat, merre lehet faágon dalolászó madár. Ki az, aki felismeri?! A kórterembe visszatérve pedig plakátot készítettünk a  madárfajok mentéséről, védelméről.

Nagyon hálás vagyok, hogy a KórházSuli programban részt vehetek. Meggyőződésem, hogy a jövőben az egyik legnagyobb hatással bíró alulról jövő kezdeményezéssé növi ki magát. Társadalomformáló szereppel bír, megmutatja milyen létjogosultsága van, hogy a tartósan beteg gyermekek gyógyulási esélyeit javíthassuk, hogy a betegágyban töltött napok ne csak a betegségről szóljanak.

 

Edina – egyetemista korrepetitor

Számomra hatalmas élmény volt, hogy bekerülhettem a KórházSuli szervezetébe és részese lehetek ennek a nagy közösségnek. Danival a munkánk tavasszal kezdődött, és hetente látogattam a kórházban, ahol eleinte matekoztunk, majd miután ennyire érdeklődő volt, vittem neki más tárgyból is feladatokat. Dani már most azon izgult, hogyan fog érettségizni, de még sosem oldott meg szövegértési feladatsort, úgyhogy ezt is kipróbáltuk. Én nagyon szerettem készülni is a közös alkalmakra, izgalmas volt úgy matek feladatokat keresgélni, kitalálni, hogy nem is ez a szakom. A közös óráink is nagyon jól teltek, élveztem, hogy érdeklődő, hogy akar gondolkodni és próbálkozik a feladatokkal megküzdeni. Minden tanárnak ilyen diákot kívánok. Az is szuper volt, hogy szívesen beszélgetett velem más dolgokról is, közvetlen és mégis tisztelettudó fiú.
Úgy gondolom nem ért véget a közös munkánk azzal, hogy megkapta most a bizonyítványt, bízom benne, hogy ősztől folytathatjuk újabb kihívásokkal!