ÁRNYÉKBAN‎ > ‎

Sütő István

(Sz. 1949, Marosvásárhely - meghalt 1987, Marosvásárhely). Építészeti technikumot végzett, majd magyar szakos tanár lesz. A sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, majd a városi művelődési központnál hivatalnok, később vidéken tanít. Marosvásárhelyre visszatérve, életének utolsó szakaszában alkalmi munkákból, segédmunkából élt. Tragikus körülmények között hunyt el, kirobbanó tehetségű költészete torzóban maradt, versei egy része poszthumusz jelent meg.


UTAZÁSOK ÁLRUHÁÉRT

1

a ditrói dóm két nyuszifüle  a tornyok mögött 
a neogothica catholica s az odaképzelt schumann-rekviem 
mindezt vonatból látod  a székely körvasúton utazol 
előre-hátra az időben  itt a gazdag falu előtt 
a matrózruhás lányka

te vagy a vadász és a vad is te vagy  takarodj üvöltöd 
a kórussal gyerekarccal  és üvöltöd üvöltöd  szent 
pál péter antal győzelme és gyötrelme benne van a  
haragodban  TE IDEGEN VAGY NEM VAGY KATOLIKUS 
nem takarodsz  csodálkozva nézel  a vonatból 
nem látod a szenteket  kifaragták-e őket 
a félhomályt szeletelő kapura

a tízéves piaci árusok nyugalmával meséled  elüldöztek 
forgószelek röpítik angyalfürtjeid  dánék rituálé előtt búslakodnak 
ha van rituálé és ditrói dóm  csak brassai viktor aki 
még kisfiú legyint és tréfál  anyád matrózruhája 
régen amerikába hajózott  és nem ment vele az örökbefogadott 

2

mindenhova elképzelt járművön érkezel  most 
temesvárra is 1933-ban egy iparosbálra  anyád 
varróleány  tehát spanyol fiúnak öltözött 
az iparosotthon odaszökött monarchia  gondolj 
arra a fegyelemre  a volksbund még kedélyes 
szaktársak baráti társasága  nem tűnhet fel egy 
spanyol

miért ne lennél a bál királya  hazudhatod hogy 
pallér vagy (az IS vagy) lám sokszínű szakálladdal 
kacérkodnak a báli fények

milyen táncot lejtenek itt (ott)  sohasem tudtál 
táncolni  milyen újságírókkal táncol anyád 
körülnézel  hetvenháromban ébredsz  a sváb 
fűtő  ő is részeg a hátsó ajtón beenged  miután 
jól berúgtatok  nemzetiségiek mind a ketten 
bár úgy is mondtátok mind  két parajdi cselédlány 
az egyetemista bál fő célpontja  lehet hogy csak 
így emlékszel  ezek tudtak válaszolni neked

3

tekerőpataknál leszállsz  csomagod anyád 
álruhái kénfalán átgyalogolsz találkozás 
a szülőföld második vidékével 
újfalu  nagyapád háza  jövőre lebontják 
anyád dedikált fényképét hozod nagyapádnak

mikor is hetvenegyben  honnan is harminchatból 
a temetőkertben elküldetlen levelek sárgulnak 
ezen a télen nagyapád fejfáját is eltüzelték 
vörös hajú asszonyt mutatnál tenyered közül föllebegni 
lenn a maros éppen kiönt pedig hideg lesz a tél

milyen gyerekes vagy  álruhákba és álemberekbe 
öltözöl  mindenki te vagy  játék vagy félelem 
most már tudod burokban születtél 
 


ANYÓSOM VERSE

 a vejem egy dalia szép szőke férfi volt 
ezelőtt tíz évvel mikor a középiskoláját folytatta 
járt hozzánk a kislányomhoz nagyon sokszor úgy mint 
pajtások  az idő telt  az évek repültek elvégezte az 
egyetemet  becsengetett az ajtón megkérte a leányom ke- 
zét  teli reménységgel oda is ígértük neki de 
úgy történt ahogy reménykedtünk  a remények össze- 
folytak mert jött a kegyetlen alkohol amely összetörte az 
életüket  amelyből két fiúsarjadék nőtt ki akik 
érzik az alkohol hatását  akik fölnőnek 
és nem engedik az apjuknak hogy igyék  s hátha akkor 
a földben nyugalmam lesz 
 


ZÖLD KIRÁLY

a zöld király kártyában szőke férfi 
hadd látom én az életben mire ment 
forgatta-e szerencse kénye-kedve 
ott lenn a mélyben s volt-e odafenn

van-e már háza fia felesége 
a szobákban csend s ha fúj az esti szél 
a székek ha bent az alkonyatban ülnek 
az ablaknál áll és ugyan még mit remél

a külváros szól fölvergődve versig 
ha dünnyögve és búsan mégis verset morog 
miféle ablaknál honnan hova látni 
követ sárt és halált köhög fel a torok

a külváros szól lumpenek proletárok 
körhinta pördül zajos egyveleg 
indulók hajtják trombitaszóra körbe 
és hullnak hullnak róla egyre az emberek

gajdolják hogy nem ilyen lovat akartak 
és megbillen a hinta falova 
boros kedvvel megrúgják csépelik 
én istenem vidd őket valahova

mert száll a hinta örökké körbe-körbe 
lassan már az sem szólal hittel aki érti 
az ablaknál míg merül az alkonyatba 
a zöld király kártyában szőke férfi 
 


MESTERSÉGEM CÍMERE

1

a ládahordás volt első hivatásod 
egy konzervgyárban fagyott szárnyasok 
között  és hamvas őszibarackok főttek 
a cukros lében darázs-szerelmet megkísértőn 
mérföldes csizmában ott sürögtél a 
borsóhántó gépek között  a munkabaleset 
ott volt testközelben  gulliver óráját 
tisztogattad az egykori hangya-vállalatnál 
amelynek székháza svájci villa volt 
ott tanultad az új nevét kaláka 
a mezőségi parasztember esti mese helyett 
mondta ti-a trebuit calaca  hát kellett 
neked kaláka  tíz órán keresztül 
a ládák bábel-tornya  több nyelven 
szitkozódtál  egy szitok egy láda 
ők bírták tovább  és ecetes bort 
kortyolgattatok  a lányok több okból 
sem véreztek  a sült galamb ott vált 
kézzelfoghatóvá és megtanultad hogy 
mindent konzervál a félelem

2

aztán három évig rajzolni tanultál 
gipsz mózest és gipsz sarlót kalapácsot 
gótikus templomok rozettáját  és festeni 
moldvai kolostorokat  voroneti kék 
gyűlt a szemeidbe  és az elárvult 
besztercei templom  híveit legéppuskázták 
kísértett álmaidban  le corbusier és 
frank wright elpazaroltan  de csak 
az utolsó éjszakai busz állomását 
tervezted meg amit a busz magával vitt 
mint valamikor a gáztartályokat  hiába 
szaladsz utána hiába szívod a kipufogógázat 
nem hat meg senkit  freskókat terveztél 
ott virított rajtuk a nyári víkendtelep 
vili bácsival az alkoholizmus tanárával 
és barátom elképzelt lovasszobrával  aztán 
valahogy elhervadt benned a tervezőhajlam 
mint ősszel a bulevárd a tulipán vendéglő 
körül  csupán a számokat rajzolod ügyesebb 
kézzel  1982  május 12

3

mit írtál meg amikor újságíró voltál 
miről rántottad le a leplet  mit 
tettél a megmaradásért  kérdezték 
barátaid  most ők újságírók  visszakérdezni 
nincs kedved tágítják önszorgalomból 
az adott szó határait  a nyomdával 
ismerkedtél  az ólommal amint a betűvel 
célba talál vagy az értelem mellé lő 
javítottad az aktivisták önszorgalmú 
cikkeit  a házi feladatokat és kívülről 
tanultad a híreket amint a telexen 
végigcsordultak  lubickoltál a szirupban 
önkéntes zászlóvivő voltál  a zászlón 
azt írta újságíró vagyok hogy tiszteltek 
a rokonaid  még apósod is kezet rázott 
veled  és ez így ment közel hat hónapig 
aztán fordult a kocka  a fél szerkesztőség 
repült amiből az volt a haszon hogy 
összebarátkoztatok és szidtátok az időket 
o tempora o mores  hát ennyi maradt o tempora 
o mores

4

és amikor aktivista voltál és őriztétek 
a páholyt előadásokon  a másik a stukkert 
rád bízta nyilván szabálytalanságot követett el 
de te már ismerted a TT-pisztolyt  és azonkívül is 
megbízható voltál  álltál mint a filmeken kissé 
szétvetett lábbal  a derék hajóskapitánya a 
kultúrát őrzi  s az őrizett kultúra ott 
tobzódott a színpadon  milyen is voltál 
túlbuzgó  mert egy aktivista túlbuzgó kell hogy legyen 
ellenőrizted a meghívókat  és tekintélyed volt 
senki sem mert meghívó nélkül megjelenni 
ez volt a legfelelősebb állásod  azóta is 
csodálkozol  csipkeded magad pedig már 
félig fölébredtél

5

és tanár e kráter ütötte vidéken 
ahol a visszhang arc nélkül bolyong 
motorizált tanár egy nagy vörös busszal 
ó ingázó madonnák ki szólna rólatok 
ha nem sorstársatok  ki emlékezne meg 
a naponta szembejövő borvíz-vidékről 
amely más költők számára exportcikk 
ki szólna az iskoláról e termesz-hangyabolyról 
ki szólna málnásról és bodokról és 
ilyen-olyan falváról mint aki naponta 
eljár az erdő kapui előtt ahol gyászlobogó 
van kitűzve

mint zuhanni kész repülőgép olyan ez a 
vidék  mint süllyedni kész hajó olyan ez a 
vidék a kiskirályok elmenekültek róla 
a szó érdes távíró-hangjai kényszer-kapitányokat 
ütnek szíven hol vannak a május elsejei 
fölvonulások  hol vannak az indulók 
érdek nélküli dallamai


Három visszavett fénykép

I

pillanatfelvétel     a fej jobbra dől
a főváros peremnegyedében     nem tudja kérem
mikor repül a kismadár     igazi arcát     arcait
látja     öt lej az ára      fekete posztóval
bélelt deszkabódé     mint kivégzéskor     rejtett
géppel lesték     azon a nyáron láttad a melleit
ő is tizenöt éves volt előrehajolt és
az arcán selyem-mosoly     pedig tudod hogy
kacagott     igaz összezárt szájjal

II

útlevélkép     a falhoz állítva     virágos mező
a ruhán nefelejcsek     mész és nefelejcsek
ez a sápadtság jó lesz alapszínnek     te is
mehettél volna      de éppen apádat temették
a te fényképed diákkönyv és hivatalos iratok
őrzik     a hű leszek mosoly     az ajándék-könyvek
a szent tűzözön      európa elrablása      azon a nyáron
megkörnyékezett az alkohol      a temetésen mondják
szavahihetőén sírtál      a mosoly     a fal      az arc
oda-vissza visszhang

III

a menyasszonyi képen     talán vőlegényi is
ketten együtt     te félrehajtott fejjel
alacsonyka a friss feleség     túl nagy
az orrod egy ilyen képhez     az ő kezében
fehér rózsák     kopott ruhád most átvasalva
röhög a hallgatóság     csiklandoz
mennyi barátod elveszett azóta
s az a két mosoly     habár festve volt


Fotográfia

a család mögött tizenkét törpe áll 
zajonganak     le is út fel is út 
színes ruhában ajtót kaput csapkodnak 
s ott állnak a család mögött

néha válaszolnak
sokszínű sapkájuk a káprázat maga
malmoznak ujjaikkaí
a család mögött
tizenkét tizenkét törpe

óriási fejjel bólogatunk
ó bólogatok     mindenki így dicsér
és bólogatunk     halálos tizenkét törpe


Comments