Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium)





Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium)






                  nőstény

                    hím































































































Adult hím méret




















































Szemállás, előtest/csáprágó aránya (adult hím)


























Párban


































Lakó háló





































Sérült hím

































Párban



























































































































Bevezetés



E pókfaj sok “város legenda” tárgya, sajnos
egyes médiák is téves információkat terjesztenek róla.
E cikk azért készült, hogy ezeket eloszlassa, és, hogy bemutassa ezt a különleges, gyönyörű pókot.






Jelenleg érvényes név: Cheiracanthium punctorium (Villers, 1789)


Szinonímák: Aranea punctoria (Villers, 1789)

Aranea nutrix (Walckenaer, 1802)

Clubiona nutrix (Walckenaer, 1805)

Drassus maxillosus (Wider, 1834)   

Clubiona nutrix (Walckenaer, 1837)

Cheiracanthium nutrix (C. L. Koch, 1839)

Anyphaena nutrix (Simon, 1864)

Cheiracanthium italicum (Canestrini & Pavesi, 1868)

Cheiracanthium italicum (Canestrini & Pavesi, 1870)

Cheiracanthium nutrix Menge, (1873)

Cheiracanthium punctorium (Simon, 1878)

Cheiracanthium punctorium (Becker, 1896)   

Cheiracanthium punctorium (Chyzer & Kulczynski, 1897)

Cheiracanthium punctorium (Simon, 1897)  

Cheiracanthium nutrix (Bösenberg, 1902)

Cheiracanthium punctorium (Simon, 1932)  

Cheiracanthium punctorium (Reimoser, 1937)  

Cheiracanthium punctorium (Tullgren, 1946)

Cheiracanthium punctorium (Czajka, 1954)

Cheiracanthium punctorium (Azheganova, 1968)  

Cheiracanthium punctorium (Tyschchenko, 1971)

Cheiracanthium punctorium (Miller, 1971)

Cheiracanthium punctorium (Sterghiu, 1985)

Cheiracanthium punctorium (Heimer & Nentwig, 1991)

Cheiracanthium punctorium (Roberts, 1995)

Cheiracanthium punctorium (Mcheidze, 1997)    

Cheiracanthium punctorium (Bellmann, 1997)

Cheiracanthium punctorium (Roberts, 1998)   

Cheiracanthium punctorium (Esyunin & Efimik, 1998)   

Cheiracanthium punctorium (Thaler, 2005)    

Cheiracanthium punctorium (Almquist, 2006)


Taxonomia

Ország:         Állatok (Animalia)
Alország:       Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Törzs:            Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs:         Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály:         Pókszabásúak (Arachnida)
Alosztály:      Micrura
Alosztályág:  Megoperculata
Rend:     Pókok (Araneae)
Alrend:      Főpókok (Araneomorphae, Labidognatha)
Család:      Dajkapókok (Miturgidae)
Nemzetség:   Cheiracanthium
Faj:         punctorium



Hazánkban 11 Cheiracanthium faj él:


Cheiracanthium angulitarse Simon, 1878

Cheiracanthium effossum Herman, 1879

Cheiracanthium elegans Thorell, 1875

Cheiracanthium erraticum (Walckenaer, 1802)

Cheiracanthium mildei L. Koch, 1864

Cheiracanthium montanum L. Koch, 1878

Cheiracanthium oncognathum Thorell, 1871

Cheiracanthium pennyi O. P.-Cambridge, 1873

Cheiracanthium punctorium (Villers, 1789)

Cheiracanthium rupestre Herman, 1879

Cheiracanthium virescens (Sundevall, 1833)

 



Élőhely


Európa nagy részén elterjedt, gyakori faj (skandináv területeken már ritkának számít), hazánkban elterjedt.
Mezőkön, réteken, szántóföldeken gyakori, de a kertvárosokban, sőt nagyvárosokban is megjelenik. Szereti a kaszálatlan területeket, magasfüves, vizenyős réteket.


Kinézete



Nagy termetű pók, az adult1 nőstények testmérete eléri az 1.5-2cm-t, lábaival a 4-6cm-t is.
Az sudult hím teste kisebb, saját adatok szerint 1, maximum 1,5cm.
Lábai viszont lényegesen hosszabbak, így lábakkal együtt akár 6,5-7cm is lehet.



A nőstény csáprágói is hatalmasak, hossza eléri az előtest 75százalékát is, a hímé viszont még ettől is nagyobb, meghaladja az előtest teljes méretét is! Nagyon változékony
színezetű faj, az előtest általában vörös-vörösesbarna az utótest élénk citromsárga, zöldes sávval amely az előtesttől kezdődik és az utótest 3/4.ig ér. A lábak színezete az előtestéveel azonos, a csáprágó alapíze szintén, míg a csipőkarom fekete; ugyanez a színezet áll a hímek tapogatólábára is (itt a bulbus2 a fekete). Ez a színezet
általánosnak nevezhető, ettől gyakran eltérnek a különböző biotópokon élő egyedek. Jellemzően elmondható,
hogy a szárazabb területeken élő egyedek világosabbak, a környezet színétől függően akár fehér egyedek is fellelhetőek, míg a nedvesebb (zöld) területeken a fentebb leírt színezetet mutatják. Nyolc darab szemük két sorban helyezkedik el a fejrész elején, a két pár középső szem nagyobb és szabályos kerek.







Életmódja

Gyakorisága ellenére e gyönyörű faj ritkán kerül szem elé mert, éjszakai életmódot folytat. Nappal lezárt lakóhálójában pihen, éjjel aktívan vadászik. Fűszálakon rohangálva keresi táplálékát amely ízeltlábúakból áll. A szemek állása és mérete valószínűsíti a jó látást (bár ez egy éjjeli életmódot folytató fajnál meglepő). Lakóhálóját könnyen felismerhetjük, fűfélék kalászát, végeit szövi össze, kissé harangra emlékeztető formában.

 




Ritkábban leveleket "sodor össze és végüket lezárja sűrű fehér szövedékkel. A faj egyik érdekessége, hogy gyakran együtt él a subadult nőstény az adult hímmel. Ebben az esetben a lakóhálót két részre bonthatjuk, a bejárathoz távolabbi "kamrában" a nőstény, míg a közelebbiben a hím él. A hímek aktívabban védik a háló bejáratát, illetve a nőstényt. A hímek aránytalanul nagy csáprágójának is valószínűleg a többi hím távoltarásában van szerepe. Erre utal az is hogy, gyakran találni sérült csáprágójú illetve az első két pár lábán sérült hímeket a lakókamra bejáratánál.





A hím párzás után elpusztul. A nőstény kokon rakás után már nem hagyja el a lakóhálót, a kicsik kirajzásáig őrzi őket (innen amagyar név "dajkapók") majd ő is elpusztul.




Marás

Ez a téma az, melyet túlmisztifikál a média illetve egyes internetes források.Egyrészt, életmódjából kifolyólag nagyon ritka a marás, maximum ha valaki elővigyázatlanul nyit fel egy hálót, illetve ha véletlenül belenyúl. Magyarországon hivatalos (publikált) marás nem történt. Mérge erősnek mondható (hazai viszonylatban), de SOHA SEMILYEN MARADANDÓ KÁROSODÁST NEM OKOZOTT IDEHAZA (és tudtommal sehol sem) e faj marása! Külföldi szakirodalmak szerint mérge émelygést, hőemelkedést, lázat okozhat, illetve helyi, a marás környékére kiterjedő időleges (pár órás) zsibbadást, bénulást. Marása kétségtelenül kellemetlen, fájdalmas, adott esetben orvosi kezelést igényelhet3, de NEM HALÁLOS, ÉS MARADANDÓ KÁROSODÁST SEM OKOZ!

Lábjegyzet


1. ivarérett
2. Ivarhólyag, a tapogatóláb megvastagodott utolsó íze
3. Allergiás rohamot bármely ízeltlábú mérge kiválthat, azonban ennek valószínűsége minimális!



 
Képek

Landy-Gyebnár Mónika
Karl Csaba


Karl Csaba (LGM)

























Comments