IskolaNET
A tudás kapuja

Horváth István

A nyelv csak élve tündököl  

"Úgy szabták rám ezt a nyelvet:
Lelkem csak ezzel felelhet.

Más nyelven is mutathatok
Önmagamra, hogy ím vagyok
De, hogy milyen vagyok s ki
Anyanyelvem mondhatja ki."

 

SZÓFAJOK: 

I. Ige

II. Névszók
        2/ Főnév
        3/ Melléknév
        4/ Számnév
        5/ Névmás

III. Egyéb önálló szófajok
        6/ Határozószó
        7/ Igenév
        8/ Indulatszó

 IV. Nem önálló szófajok (segédszók)
        9/ Igekötő
        10/ Névutó
        11/ Névelő
        12/ Kötőszó
        13/ Módosítószó

 

MONDATRÉSZEK:

I.    Az állítmány

II.   Az alany

III.   A tárgy 

IV.   A határozók 
        1/ A helyhatározó
        2/ Az időhatározó
        3/ A módhatározó
        4/ Az eszközhatározó
        5/ A társhatározó
        6/ Az okhatározó
        7/ A célhatározó

V.    A jelzők 
        1/ A minőségjelző
        2/ A mennyiségjelző
        3/ A birtokos jelző

 

I. Az állítmány

Az állítmány az alanyról megállapít valamit. Megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, mi történik vele.
Kérdései: Mit állítunk? Mit állapítunk meg?
Írásbeli elemzéskor az állítmányt két vonallal húzzuk alá.
Betűjele: Á


II. Az alany 

Az alany az a mondatrész, akiről vagy amiről megállapítunk valamit.
Kérdései: Ki? Mi? Kik? Mik?
Az alanyt egy vonallal húzzuk alá.
Betűjele: A


III. A tárgy

A mondatban a tárgy jelöli meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, vagy ami a cselekvés eredményeképpen létrejön. 
Kérdései: Kit? Mit? Kiket? Miket?
A tárgyat szaggatott vonallal jelöljük.
Betűjele: T

 

IV. A határozók

A határozók leggyakrabban igei állítmányhoz kapcsolódnak. Meghatározzák a cselekvés, történés, létezés különféle körülményeit.
Fajtái:
1/ A helyhatározó
A helyhatározó a cselekvés, történés helyét határozza meg.
Kérdései: Hol? Honnan? Hova? Merre? Meddig? 
2/ Az időhatározó
Az időhatározó a cselekvés, történés idejétb határozza meg.
Kérdései: Mikor? Mióta? Meddig? Mikorra? 
3/ A módhatározó
A módhatározó a cselekvés, történés módját határozza meg.
Kérdései: Hogyan? Miképpen? Mi módon? 
4/ Az eszközhatározó
Azt a határozót, amely a cselekvés eszközét vagy a közreműködőt határozza meg, eszközhatározónak nevezzük.
Kérdései: Mivel? Mi által? Ki által? Kinek vagy minek a segítségével?
5/ A társhatározó
A társhatározó megjelöli, hogy az alany kinek vagy minek a társaságában, kivel vagy mivel együtt végzi a cselekvést.
Kérdései: Kivel? Mivel együtt? 
6/ Az okhatározó
Az okhatározó a cselekvés okát határozza meg.
Kérdései: Miért? Mi okból? Mi miatt? 
7/ A célhatározó
A célhatározó a cselekvés, történés célját határozza meg.
Kérdései: Miért? Mi célból? Mi végett?


V. A jelzők

1/ A minőségjelző
A minőségjelző kifejezi valakinek, valaminek a tulajdonságát, minőségét, vagy a sorban elfoglalt helyét.
Kérdései: Milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik? 
2/ A mennyiségjelző
A mennyiségjelző valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét jelzi.
Kérdései: Hány? Mennyi? 
 3/ A birtokos jelző 
A birtokos jelző  valakinek vagy valaminek a birtokosát, tulajdonosát jelöli meg.
Kérdései: Kinek a? Minek a ?


A MONDATOK:   

I. Tartalom szerint:
    1/ Kijelentő   (.)
    2/ Kérdő         (?)
    3/ Felkiáltó    (!)
    4/ Felszólító   (!)
    5/ Óhajtó        (!) 
II. Minőség szerint:
    1/ Állító
    2/ Tagadó
    3/ Tiltó 
III. Szerkezet szerint:
   A/ Egyszerű mondat
       1/ Tőmondat
       2/ Hiányos mondat
       3/ Bővített mondat
   B/ Összetett mondat
        1/ Szerves összetétel
           a/ alárendelt
           b/ mellérendelt
        2/ Szervetlen 


ÁLLANDÓ SZÓKAPCSOLATOK:

Nyelvünkben sok olyan kifejezés, szókapcsolat, mondat él, amely nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra öröklődik. Ide sorolhatók a találóan és szemléletesen megfogalmazott szólások és közmondások. A legtöbbjük sok száz éves. Változatlan formában ma is használjuk őket, habár eredeti jelentésük elhanyványult.


1/ A szólások

A szólásokat állandósult átvitt értelmű szókapcsolatoknak nevezzük.  Egy szóval is lehet őket helyettesíteni. Pl.:

Kereket old.                                       (megszökik)
Megette a kenyere javát.              (öreg)
A fogához veri a garast.                 (fösvény)
Mindenbe beleüti az orrát.           (kíváncsi)
Leesik az álla.                                     (csodálkozik)
Majd ha fagy!                                      (soha)
Csütörtököt mond.                          (elromlik)
Résen áll.                                             (figyel)
Rázza a rongyot.                               (dicsekszik) 
Karót nyelt.                                         (kevély)
Bal lábbal kelt föl.                             (morcos)
Eltörött a mécses.                             (sír)
Orránál fogva vezet valakit.          (becsapja)


2/ A szóláshasonlatok

Szóláshasonlatokkal akkor találkozhatunk, ha az állandósult szókapcsolat hasonlat alapján jön össze. Pl.: 

Ordít, mint a fába szorult féreg.
Reszket, mint a nyárfalevél.
Ártatlan, mint a ma született bárány.
Olyan, mint egy falat kenyér.
Alszik, mint a bunda.
Sovány, mint a gebe.
Szemtelen, mint a piaci légy.
Kerülgeti, mint macska a forró kását.
Álmos, mint a rest szolga.
Dicséri, mint török a lovát.
Szegény, mint a templom egere.
Ostoba, mint a liba.
Csendes, mint télen a mező.
Bámul, mint borjú az új kapura.
Kertészkedik, mint kecske a káposztás kertben. 
Ritka, mint a fehér holló.
Erős, mint az ökör.


3/ A közmondások

A közmondások  az emberiség évezredes megfigyeléseinek, életszabályainak és erkölcsi ítéleteinek rövid, frappáns kifejezései.Pl.: 

Jobb későn, mint soha.
Ki korán kel, aranyat lel.
Sok kicsi sokra megy. 
Több szem többet lát. 
Jó munkához idő kell. 
Ahány ház, annyi szokás. 
Addig hajlítsd a vesszőt, míg fiatal!
A rest kétszer fárad. 
Legjobb az egyenes út.
Aki nem dolgozik, ne is egyék.
Májusi eső aranyat ér.
Lassan járj, tovább érsz.
Sok kéz hamar kész.


4/ A szállóigék

A szállóige gyakran idézett mondat, és inkább irodalmi, történelmi eredetű. A közmondástól abban különbözik, hogy ismerjük a szerzőjét. Pl.:

    "Evés közben jön meg az étvágy. "                                    (Francois Villon)
    " A tudás hatalom!"                                                                  (Francis Bacon)
    "Szabadság, egyenlőség, testvériség!"                              (Francois Antoine Momoro)
    "Hátra van még a fekete leves!"                                           (II. Szulejmán szultán)
    "Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől."                        (Szirmay Antal)
    "Borítsunk fátyolt a múltra!"                                                 (Deák Ferenc)
    "Szőkék előnyben."                                                                    (Anita Loos)
    "Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel."            (Pierre de Coubertin)
    "Szegények vagyunk, de jól élünk."                                    (Roskovics Ignác) 
    "Legyetek éberek!"                                                                     (Julius Fučík)
    "A művészet sohasem fejez ki mást, csak önmagát."    (Oscar Wilde) 
    "Az idő pénz."                                                                               (Benjamin Franklin)
    "A szerelem vak."                                                                        (Platón)
    "Kéz kezet mos."                                                                          (Epikharmosz)
    "Kígyót melenget a kebelén."                                                 (Aiszóposz) 
    "Borban az igazság."                                                                   (Zénóbiosz) 
    "Légy jó mindhalálig."                                                              (Móricz Zsigmond)
    "Művészet a művészetért."                                                    (Victor Cousin)
    "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!"                (Dante Alighieri) 
    "Édes élet."                                                                                   (Federico Fellini)
    "Gondolkodom, tehát vagyok."                                           (René Descartes)
    "Nem azért élünk, hogy együnk,
      hanem azért eszünk, hogy éljünk."                                  (Szókratész)
    "Ha a hegy nem jön Mohamedhez,
      akkor Mohamed megy a hegyhez."                                 (Naszreddin Hodzsa)

 

 

TALÁLÓS KÉRDÉSEK:

 Nagy méhkas, sűrűn rajzik, ha nap süti, mind elázik. Mi az?            (a havazás)
Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra.                                               (füst)
Melyik tóban nincsen víz?                                                                                (a hintóban) 
Melyik a legidősebb ember?                                                                            (november és december)
Fehér mezőben fekete vetés. Mi az?                                                             (betűk)
Melyik kakas nem kukorékol?                                                                         (a szélkakas)
Melyik várban nincsen katona?                                                                     (a lekvárban)