Múzeumpedagógia


German Kinga honlapja 


Arra vagyok igazán büszke, hogy több volt hallgatóm évek óta elhivatott múzeumpedagógusként dolgozik! A többiek is tudják, milyen fontos feladat a művészetekben rejlő tartalmak kibontása, interaktív közvetítése a társadalom bármely rétegéhez tartozó személyek számára. :)


egy gondolat:

"Es macht Sinn, sich weithin eigenständig zu machen -heraus aus der selbstgenügsamen Kulturreflektivität, hin zum Selbstbewusstsein des kulturschaffenden Betriebes, wie ein Theater oder Orchester. Das setzt aber auch ein anderes Selbstbewusstsein der Museumsbeschäftigten voraus, weg vom kontemplierenden Wissenschaftler hin zum selbstbewussten Kulturmacher, der mit dem Medium Ausstellung über eine ganz eigene und spezifische Artikulationsform auf dem Markt der Kulturangebote verfügt. Dies müsste aber freilich auch wieder eine völlig andere Ausbildung unseres Museumsnachwuchses nach sich ziehen, als es der "in der Wolle gefärbte" Wissenschaftler mit Praxis-Schnellbleiche heute darstellt: Kompetenz in visueller bzw. Ausstellungskommunikation, künstlerische Fantasie, Gestaltungskompetenz, Dialogbereitschaft, Wissen um die Probleme der Zeit. Wir brauchen Museumsentgrenzungen- und neue Vernetzungen-, die uns von der ausschließlichen "Objektkompetenz" zut "Themenkompetenz" emanzipieren." Harald Siebenmorgen in: Museen neu denken. Perspektiven der Kulturvermittlung und Zielgruppenarbeit. Hg. v. Hartmut John und Anja Dauschek, Bielefeld 2008, 274.


-és egy másik gondolat: "A public focus requires that museums should be ethical. The Ethical Museum is certainly one model that has not yet been systematically developed, conceptually or practically. What issues should an Ethical Museum address? Certainly, more than is addressed by the current ICOM Code of Ethics which is more concerned about the avoidance of museological sins than active responsibility to create good through our museum work. Museums are a way of feeling and thinking, individually and collectively. Their ethics now need to reflect this priority.

Without education, there is no culture. And without ethics, museums, like other cultural institutions, can have no sure purpose." David Anderson in: Museen neu denken. Perspektiven der Kulturvermittlung und Zielgruppenarbeit. Hg. v. Hartmut John und Anja Dauschek, Bielefeld 2008, 98-99.


Archív/Régen volt, de igaz volt:
2012 november 13.  10. Múzeumpedagógiai konferencia a LUMÚ-ban. http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=mai_program&datum=2012-11-13
2011 november 11. mutatjuk be az Esztergomi Keresztény Múzeum számára elkészített metodikai lapokat. Ezek a lapok a múzeumba készülő oktatók felkészülését segítik elő, tippeket adnak az adott alkotások játékos megközelítéséhez. A kiadvány a helyszínen megvásárolható. Az egyes metodikai lapokat a PPKE művészettörténet és múzeológia MA szakos hallgatói fogalmazták meg.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2009 második félévében a PPKE hallgatói German Kinga Múzeumpedagógia II. speciális kollégiumának keretében az Esztergomi Keresztény Múzeum részére tematikus foglalkozásokat dolgoztak ki. A programokról a helyi televízió és sajtó is beszámolt.  A kooperáció második fázisára 2009 június 20.-án kerül sor:

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUMBAN!  

A program letölthető: itt


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Intézetében, az úgynevezett speciális kollégium keretében, 2005 ősze óta két félévre bontott múzeumpedagógiai képzést ajánlok az egyetem hallgatói számára. Jelenleg már a "harmadik generáció" képzése van folyamatban. 

A múzeumpedagógia/ művészetközvetítés megismerése olyan lehetőség, amivel a hallgatók szívesen élnek, hiszen későbbi elhelyezkedési kísérleteik során, gyakorlati képességeket tudnak felmutatni.

A nyilvánosság és a szaktudományosság terei között mozogva, egy jó múzeumpedagógus magabiztosan közvetít alkotás és ember között. Mivel a múzeum intézménye demokratikus jelleggel bír, tehát a lakosság minden korosztálya és csoportja fele nyitott, a múzeumpedagógusnak ismernie kell a muzeális tartalmak célcsoport-orientált közvetítését, ennek metodikáját. Komolyan vesszük -művészettörténészként- az adott műalkotást/okat, de azt is, hogy tartalmaikat a látogató fele érthetővé tegyük. Mindezt nem száraz ismeretterjesztés formájában, hanem úgy, hogy játékos módon akár beállítódásváltást érjünk el a látogatóban. 

A múzeumpedagógus is azzal az emberképpel operál, amelyik azt állítja, hogy az ember szellemi lényként nyitott a világra, értékekre irányul és értelmet ad a világnak. 

A látogató egy jól felépített foglalkozás után önmagát és társait is jobban megismeri, a gyakran kiállításra járó gyermek, fiatal pedig "észrevétlenül", személyiségének önállósulásának útján, fontos lépéseket tesz meg.

G. K.

 

A PPKE több hallgatója jelenleg a LUMÚ időszakos kiállításain mediátorként spontán tárlatvezetéssel és képmagyarázatokkal szolgál a látogatóknak.




A PPKE hallgatói tárlatvezetéseket és tematikus foglalkozásokat tartottak Szadán, a lüktetés c. kiállításon:

 http://luktetes.eu.kz/


 

 
 
 
 

-------------------------------------------------------------------------------------
A KISCELLI MÚZEUM BUDAPEST és a PPKE Művészettörténeti tanszékének közös programja (2006-2011):

“Ismerjük meg a Kiscellit!”

Múzeumpedagógiai foglalkozások a Kiscelli Múzeumban

Tisztelt Iskolaigazgatók, Rajz-, Történelem- és Irodalomtanárok! Kedves Kollégák! Az óbudai Kiscelli Múzeum és a PPKE Művészettörténet tanszéke közreműködésében létrejött - kifejezetten iskolai tanulók számára összeállított - szórakoztatva oktató foglalkozássorozatot szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani.

A játékos, párbeszédre építő tematikus foglalkozásokat az egyetem korszerű múzeumpedagógiai ismeretekkel rendelkező hallgatói vezetik, akik témáikat tanáruk, German Kinga szakmai felügyelete mellett dolgozták ki.

A részt vevő diákok sokat tudhatnak meg Budapest XVIII-XIX. századi történelméről, a korabeli és a kortárs művészetről, a műalkotásokban rejlő titkokról. Az ismeretterjesztő részeken túl, a tematikus foglakozások része a játék, a kreatív alkotás valamint saját művek létrehozása is. A foglalkozások mindegyike szorosan kapcsolódik a múzeum kiállításaihoz.

Ajánlott korosztály: 8-14 évesek (a foglalkozást más korosztályok igényeihez is tudjuk igazítani).

Foglalkozások időtartama: min. 1,5 óra, általában 2 óra.

Egy csoport minimális létszáma: 5 fő

A foglalkozásokon való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges!

Jelentkezésüket szeretettel várjuk az alábbi elérhetőségeken:

Pálinkás Szilvia

közönségkapcsolati munkatárs:radanovits@mail.btm.hu

Tel.: 388-7817

        430-1076 


Tematikus foglalkozások:

A Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtárának és az Újkori Várostörténeti Gyűjteményének várostörténeti kiállításaihoz kapcsolódó tematikus foglalkozások

1.) A historizmus- Élet a palotákban

Időutazásra invitállak a XIX. század második felére! Ismerd meg hogyan éltek ekkor az emberek Magyarországon főként Budapesten, hogyan öltözködtek, milyen zenét hallgattak, mit olvastak, milyen volt a lakásuk, mit dolgoztak, hova jártak szórakozni, egyszóval milyen is volt akkor élni?

A foglalkozás második felében, kreatív játékok segítségével mélyítjük el a tanultakat, melynek keretében a gyerekek saját maguk készíthetnek korhű használati tárgyakat, ruházati kiegészítőket, s igény szerint lehetőség nyílik szerepjátékra.

Az akkori Magyarország kultúrtörténeti keresztmetszetét mutatjuk be izgalmas módon. 

 A foglalkozás során a következő alkotásokkal foglalkozunk:

Andrássy Gyula Palotája – Elfogadó terem, 1890

Adolph Ernauth: Az Edelsheim-Gyulai villa, 1876

Neorokokó ülőgarnitúra a budai Andrássy- palotából (I. Fő u. 11), 1880; Molnár József: Calvin tér, 1885

Scholz Róbert: Az Operaház, 1880

A 1,5 - 2 órás foglalkozást Zombory Anikó vezeti.

 

2.) A céhek rejtett kincsei – Avagy feltárulnak a titokzatos CÉHLÁDÁK…

A Kiscelli Múzeum állandó kiállításán szereplő, kulccsal záródó, díszes kivitelű ládák a céh-társulások „hites és sérthetetlen” egységét szimbolizálták. A nyitott láda tanúja volt a céh gyűléseinek, mesterek beiktatásának, vitás ügyek tárgyalásának.

Milyen titkot rejthettek e különös ládák, hogy oly nagy gondot fordítottak rájuk évszázadokon keresztül? Kerekedjünk vándorútra a lelkes legényekkel, óvakodjunk a céhláda előtt illetlenül viselkedőkre kirótt büntetéstől-, őrizzük együtt a Láda titkait!

A kiállított tárgyakhoz kapcsolódó foglalkozás célja a XVIII-XIX. századi céhek – mesterek, legények, inasok – életének megismerése, élő társasjáték és saját mesterremek készítése.

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Céhládák (XVIII-XIX. sz.); Pappirnik József: Céhlevél a budai kádár céh számára (1790 körül); A pesti német kertész céh zászlója (1843); Andreas Bleyer: Állóóra (1780-as évek); Talpas üvegpohár (1850 körül) (Cégérek)

A 2 órás foglalkozást Kerekes Margit vezeti.

 

3.) Nyomdák és újságok Budapesten

A kiállítás bemutatja a újságkészítés egyes lépéseit, megfigyelhetünk régi nyomda-gépeket, könyv-kötészeti préseket, betű-készleteket. Az egyik nyomdagép valószínűleg nagy szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadság-harcban is!

Megnézzük a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlapot vagy a  Pesti Napló azon számát, melybe Deák Ferenc is írt cikket.

Felfedezzük azt is, hogyan készült az újságok akkori képes anyaga, hiszen többek között Morelli Gusztáv Feszty-körképről készített rézmetszetének nyomólapja is látható a kiállításon.A tárlat megtekintése közben meg-ismerkedhetünk a különböző nyomda-technikákkal és az újságkészítés fortélyaival.Kitérünk történelmi, irodalmi, nyomda-technikai érdekességekre is.

Programzáróként pedig mi is nyomtatni fogunk és nem csak gépekkel!!!

 A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Columbia-sajtó a Landerer nyomdából (1839)

Typograph Sorszedő- és öntőgép (1910)

Litográfiai sajtó (1890 körül); Öntőüst (1870)

Szedőszekrény, betűszekrény (1890)

A 2 órás foglalkozást Zombory Anikó vezeti.

4.) A historizmus madártávlatból - Építészet, enteriőrművészet, kultúrális élet Budapesten, a XIX. század végén

Steindl Imre, Operaház, a budapesti Városháza, Wagner, Liszt Ferenc, Arany János… Nevek, épületek, fogalmak, amelyekkel egy elsős gimnazista már találkozhatott ének, rajz, irodalom vagy történelem órán. A más-más környezetben hallott és tanult személyek, építészeti alkotások most együtt, egymáshoz rendelve kerülhetnek nagyító alá.

A közel másfél órás program során a gyerekekkel közösen alkotjuk meg a XIX. század végének tablóját, aminek segítségével megtapasztalhatják, a történelem könyvek fekete-fehér betűi mögött milyen színes városi élet, lendület, zenei és építészeti felvirágzás rejlik.

A rendhagyó óra végén a fiatalabb gimnazisták, vagy felsős általános iskolások elkészíthetik saját életüknek montázsát is. Így saját kezükkel helyezhetik egymás mellé két, egymástól egyébként messze eső korszakok apró életképekből álló madártávlati képeit.

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Steindl Imre: A pesti új Városháza (1871);

Andrássy Gyula palotájának: Elfogadó terem (1890);

Neorokokó ülőgarnitúra a budai Andrássy-palotából (1880); Scholz Róbert: Az Operaház (1880).

A 1,5 órás foglalkozást Déri Eszter vezeti. (Előzetes egyeztetés után a program korosztályhoz alakítható.)


5.) Hullámvonalak és szivárvány-színek – A szecesszió világa

A foglalkozás célja a szecessziós formavilág gazdagságának közös felfedezése és az adott korszak világába való beillesztése a képzőművészet, az irodalom és a történelem segítségével. Kötetlen beszélgetés során - mely során alapvetően a gyerekek ismereteire alapozunk - ismerjük meg a szecesszió világát. 

A foglalkozás során betekintést nyerhetünk a kor polgári életvitelébe, és választ kaphatunk arra, hogy milyen szerep jutott a nőknek, milyen lehetett a kor fiataljainak élete...

A következő alkotásokat figyeljük meg:

Kandalló, 1910 körül; Kaspó, Zsolnay Gyár, 1910-es évek; Táncrendek, 1910 körül; Legyező, 1900 körül

A 1,5 órás foglalkozást Somogyi Zsófia vezeti.

 

6.) Pöttyök, formák, irka-firkák -Napjaink festészete

Az 50-es évektől hangsúlyosan háttérbe szorult a hagyományos értelemben vett klasszikus szabályok szerinti festészet. Helyébe a tudatos végiggondolást helyettesítő, ösztönös állapotban való alkotás láza lépett. A festő belső ritmusra hagyatkozva csorgatta, csapta, vágta, kente, kaparta a festéket. Az önkifejezés eszköze többé már nem mindig a tárgyi világ. Az emberi gondolatokat közlő színes ábrák mégis, ismétlődő, meghatározott rend szerint alakultak. A foglalkozás első felében a képek bemutatása után egy játékos festési gyorsakció következik. Ezután a formák és színek fontosságát, rejtett szimbolikáját fednénk fel, beszélgetésre helyezve a hangsúlyt. A diákok próbára tehetik tehetségüket, kreativitásukat és egy közös, nagy festményt hozhatnak létre. Nem kizáró tényező, ha valaki nem tud ilyesmit festeni, hiszen itt mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mit fest, hiszen itt nincs más csak festékek, formák, pöttyök, foltok, irkafirkák.

(Kötelező mindenkinek játszóruha!)

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Veszelszky Béla: Tájkép (1962); Korniss Dezső: Kalligráfia (1959); Hencze Tamás: Vörös jel (1988)

Tót Endre: Festett újságlap (1966)

A foglalkozást Pálinkás Szilvia vezeti.

 

7.) Tájkép a 20. században- avagy barangolás a színek világában

Lehetnek-e érzelmeinknek színei? Ennek a kérdésnek megválaszolására hívjuk segítségül a Kiscelli Múzeum három csodálatos festményét, melyek a 20. században készültek. A modern tájképfestészetben már nem pontos részletességgel megfestett, « leutánzott » természeti tájakra bukkanunk, hiszen a festők átértelmezték a látottakat.

Fedezzük fel együtt a szokatlanul színes tájak színeit! Keressük meg a festményeken használt színek ránk gyakorolt hatásait! Beszélgessünk együtt festményekről, érzelmekről, feladatlapok és rajzfilmfigurák segítségével, próbáljuk meg saját érzéseinket a festő színeivel kifejezni rajzolással és szerepjátszással az eredeti alkotások társaságában!

 

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Mattis Teutsch János: Kompozició. Lélek- virágok (1910 vége); Kmetty János: Városliget (1912);

Gadányi Jenő : Tájkép (1931)

A 2 órás foglalkozást Joó Julianna vezeti.

 

8.) Az életképek a történelem tanító- mesterei, avagy mit ad hozzá egy kora 20. századi kép a mához?

Csak a múlton lehet töprengeni. Ami van az volt is, és ami lesz az nem más, mint egy elfelejtett esztendő” /Dzsungel könyve-Dés-Geszti/

Egy korszak (20. század), egy műfaj (zsánerkép), mégis négy teljesen különböző festmény. A városi  és a falusi élet eltérő megfogalmazása, a színek, formák lenyűgöző kavalkádjába öntve, a magány és a közösségi lét témáival fűszerezve: mindez rejtett tanulsága azoknak a képeknek, melyeket közösen fogunk megfigyelni. Honnan jövünk? Hol vagyunk? S merre tartunk? Bizonyosan mindenki elmerengett már régi fotók felett, találgatva, vajon régen milyen is volt…

Festőink szemével nézve a múltra, ki-derítjük, hogy dolgoztak, hogyan öltözködtek és hogyan szórakoztak a déd-nagyszüleinkkel, nagyszüleinkkel egyidős emberek. Zenés, fényképes, régi tárgyakat megérintős, érdekes foglalkozással várunk Rátok!

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Csók István: Krumplitisztogatók (1889); Szobotka Imre: Piac (1924-26); Szőnyi István: Vasárnap délután (1934); Márffy Önön: Vacsorázó társaság (1930).

A 1,5-2 órás foglalkozást Kerekes Margit vezeti.

9.) Arcképek, emberképek

A művészetben ábrázolt arcok mindig egy-egy megismételhetetlen embert mutatnak be az utókornak.

A foglalkozáson olyan festői csúcsteljesítményeket ismerünk meg, mint Rippl – Rónai kettős-portréja, amelyben a művész valamennyi tapasztalatát egyesítette. Erre és az összes emberábrázolásra igaz: a test és az anyag romlandóságának ellentmond a jellemek állandósága. Keressük meg az arc mögötti embert!

Közösen elemezzük a festményeket,  magukról a festményekről olvassuk le a különböző érzelmeket. Elkészítjük a festő vázlatát, érzelem-címet adunk a műveknek. Egymás arcát is lerajzoljuk (pl.fólián át).

A foglalkozás során a következő alkotásokat mutatjuk be:

Czóbel Béla: Munkásember (1903)

Rippl-Rónai József: Fivéreim (1912)

Kondor Béla: Pilinszky János arcképe

Vajda Lajos: Ikon (Leányikon) (1936)

A 2 órás foglalkozást Imre Zsófia vezeti.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

2006: Bécsben, a Belvedereben, a PPKE hallgatói középkori világi táncokat tanulnak: