Gerlóczy Sári honlapja 

 

SZÖVEGEK


Mérei Ferenc kiállítás-megnyitója

(1972. szemtember 30.)

 

Tisztelt látogatók!

Kedves Barátaim!


A köveknél is keményebb valósághoz, az önismeret drámai történéseihez közelít bennünket Gerlóczy Sári. Megszelídíti az anyagot. A zsákvászon, a vezeklő-ruha durva anyaga itt áttetszővé válik. A szenvedő és szenvedélyes arcok kirajzolódnak az anyagon, amelyből valamikor a halálra ítéltek fejére húzott zsákos csuklyák is készültek, mintha arra utalnának, hogy aki mindezt elszenvedte, felidézte és újra átélte, egyben penitenciát is gyakorol valóságos és képzelt bűnökért. 

Gerlóczy Sári fetészete - élményfestészet. Mintha a benyomáshoz tapadó vágy vagy sérelem szövődne tovább a képzeletbenés kerekedne történetté. Mintha a festő, amikor érzelmeinek megfelelőit keresi a világban, nem tárgyakat, dolgokat, még csak nem is embereket, hanem ábrázolható kerek történeteket látna meg. Mintha élményeit úgy őrizné és dolgozná fel, hogy azoknak természetes egységei egész helyzetek, egész történések. Ez lehetett valamikor a freskó-festő élményfeldolgozási módja is: a szentek történetének egy-egy epizódjában saját konkrét benyomását, érzelmét kelthette életre. 

Gerlóczy Sári képein műveltségünknek olyan alaptörténetei jelennek meg, amelyek az egykori freskó-készítők bibliai és históriai motívumainak a funkcióját töltik be. 

A glagolita felirat néhány képen az élő nyelvek holt ábécéjével utal a képjeleink hermetikus, eleven jelentésére, arra, hogy itt minden mondanivaló többrétegű, s mintha a mélylélektan nagy kalandját élnénk meg, úgy hatolhatunk le elfeledett rétegekbe, a múlt eleven emocionális emlékeiért. 

Az egyik képről Aljosa Karamazov tekint ránk, akit sztarece kiküld a világba, hogy lásson, és nagy szenvedélyek közepette is megpróbáljon angyal maradni. 

Egy másik képen a firenzei költő találkozik szerelmével, akit gyermekként ismer meg, s egyszer még angyalkéntis viszontlát, s ez a beteljesületlen nagy szerelem élteti a művet. 

Gerlóczy képeinek nagy része mintha angyalok földi sorsáról is szólna; testetlen asszonyok tekintenek ránk: szájuk, szemhéjuk, szemük, néha kezük hordozza a körülményektől független angyali örömöknek, a testetlen erotikának a feszültségét. 

A képeken, amelyek első korszakából, még a gyerek-festőtől származnak, tágra nyílt szemek tekintenek ránk: a kíváncsiságnak, a rémületnek, a csodálkozásnak, a keresésnek a kifejezésével, mint minden olyan magatartásnak a képi jelei, amely a nyitott szemmel függ össze. 

Új alkotó korszakát viszont a lehunyt szemek jellemzik: vágynak, örömnek, szenvedésnek, annak a bizonyos testetlen erotikának a légköre - a csukott szemmel összefüggő minden emberi helyzetnek a sűrített jelentésével. 

Gerlóczy Sári festményei a metakommunikáció nyelvén beszélnek a lélek dolgairól: a nyitott szem, a leeresztett szemhéj, a zárt vagy kinyílt száj, a felhúzott váll, a megnyúlt nyak, a keresztbefont kar az érzelmek jelbeszéde, ahogyan a teljesülésüktől független, a csupán az átélés örömét nyújtó vágyak beszélnek.

Egy kis kép, az "Út a korallfához", mintha Gerlóczy Sári festői korszakának az összefoglaló magyarázata lenne, s egyben eligazítást ad ahhoz, hogy ennek az időszaknak a képei folyamatos, összefüggő történetet, talán életrajzi történetet alkotnak. A freskók jelbeszédében idéz fel ez a kis kép vállalkozásokat - pokoljárást, labirintust -, amelyekben biztos kísérővel indul valaki kiszámíthatatlan kalandba: a megismerésnek, az önismeretnek a kalandjába. 

Nem a pokol tüze fogja elnyelni, nem is a mennyország fénye várja őket. A purgatórium nehéz ösvényein kapaszkodnak. S ennek a hosszú útnak az önismereti epizódjait számos festmény mutatja ugyanezekből az évekből: hol légszomjjal küzdve, hol az idő múlását várva, hol a kútba leereszkedve, bénító nehézségek között, a múlt súlyos terhével vándorol a vezeklő, rejtett arcú kalauzával az oldalán, a katarzis felé. 

Az anyagnak és a szenvedélyeknek a megszelídítése, a vágynak és a megismerésnek mint örömforrásnak az elismerése - ezt az üzenetet olvastam ki a kiállítás képeiből.


A kiállítást megnyitom.