Szülőknek‎ > ‎

BODNÁR GÁBOR CSERKÉSZHÁZ

A garfieldi cserkészház megvételére, ill. ünnepélyes felavatására 1969 március 23-án került sor. A római katolikus plébános és a református lelkész áldása után, nagyszámú, a helyi cserkészek örömében osztozkodni kívánó közönség lépte át elsõ ízben, s sokan közülük késõbb még számos alkalommal, a garfieldi cserkészház küszöbét.

Mint minden háztulajdonos tapasztalta, a "beköltözésnek" elõzményei voltak. Minthogy a helyi két csapat, a 6-os Gábor Áron és a 38-as Rozgonnyi Cicelle, rendelkezésére álló $3,000 összeg még a letétet sem fedezte, a központi Szövetség jóvoltából és utánajárásával, az Amerikai Magyar Református Egyesület $12,000 kölcsönt bocsájtott rendelkezésükre. A hivatalosan megkövetelt személyes jótállást Bodnár Gábor, Keresztes Béla és dr. Némethy György vállalták. Ez összeg mellett, önzetlen egyéni megajánlásokból (beleértve a New brunswicki és philadelphiai csapatok ajándékát), tevõdött össze az átírás lebonyolításához szükséges összeg.

A következõ cél: a volt Lengyel sport-klubházból cserkészeink részére otthont varázsolni! Az alagsor zuhanyozói helyére konyha került. A lépcsõk, bejáratok, falak, mind renoválásra szorultak. A ház elejére egy új elõtér, vagyis bejárat épült. E mammut vállalkozás felelõsségét ekkor is, majd az 1990-es fenti nagyterem ujjáalakítása alkalmával is Keresztes Béla bá’ vállalta.

A cserkészszülõkre, ill. a Fenntartó Testületre egy új feladat várt: pénzt teremteni a kölcsön törlesztésére, további javításokra és a mindenkori számlák kifizetésére.

Az évek során, a cserkészház teljes metamorfózison ment át: a három mellékhelyiség felújítása, a konyha felújítása, az alagsor "ebédlõvé" alakítása, amely harmincnégy év után is a népszerü õszi, farsangi, mikulás és anyáknapi ebédek színhelye. (A piknik jellegü apáknapi ebédet hagyományosan a gyepes udvaron rendezzük). 1990-ben a fenti terem, amely kizárólag a cserkészeink rendelkezésére áll, teljes felújításon ment át, beleértve új tetõgerendákat, új ablakokat, új padlót, stb. Ezt megelõzõen új tetõ került a házra, majd új járda a ház elé. A sokak, s fõleg egyesek erõfeszítése, cserkészetünk s magyarságunk jövõjében való befektetése meghozta a gyümölcsöt. Kúltúresték, impozáns müsorok, eminens magyarok elõadásai, beszámolói tették gazdaggá cserkészházunk rendezvényeit. Vendégeink közé sorolhatjuk Balczó Andrást, Czine Mihályt, Jancsó Adriennt, László Gyulát, Püspöki Nagy Pétert, Duray Miklóst, stb. 1974-ben Mindszenty József hercegprímás úr meglátogatta és megáldotta cserkészotthonunkat. Közénk telepedett s elbeszélgetett cserkészeinkkel.

Szövetségünk és a Körzet számos gyülést, felvételi vizsgát, díszvacsorát, vendégfogadást tartott a garfieldi cserkészházban.

Gábor bá’ halála után, 1997-ben a Fenntartó Testület kérvényezte, hogy a "névtelen" garfieldi cserkészház a Bodnár Gábor Cserkészház nevet kapja. Gábor bá’ közel ötven évig garfieldból kormányozta és vezette vaskézzel, de apai szeretettel a külföldi magyar cserkészetet. Mint jó humora közismert volt, egy alkalomml egyik vendégnek feltette a kérdést a cserkészház udvarán. –Mi szükséges ahhoz, hogy valaki ügyvezetõ elnök lehessen? Az, hogy az illetõ garfieldi cserkész, a felesége neve pedig Ágnes legyen!-

A cserkészházat cserkészeink érdekében kellett megvalósítani. Szép, tágas teremnek s füves udvarnak lettek a birtokosai. Ahogy létszámban növekedett a csapat, úgy terjeszkedtek. Jelenleg az alagsor s a fenti telefonszoba is örsi gyülések székhelye. Az ici-pici raktár s a mellékhelyiségek szolgálnak titkos örsi megbeszélésekre.

Ha nagyon hallgatózunk, a falak sok, vidám cserkészrendezésnek adnak viszhangot: szüreti mulatságok, középkori jelmezbál, cserkészfoglalkozások utáni ping-pong ill. magyar mesefilm vetítés, kiscserkészek bábszinház zsúrjai. Amellett, hogy fúrnak-faragnak, rover cserkészeink már a konyha titkaiba is behatoltak. Lekvárt fõztek, amit a karácsonyi vásáron el is adtak. Regöseink, többek között, népi hagyománnyal foglalkoznak: népitáncot, balladákat tanulnak s a nemzeti ünnepélyeken képviselik a csapatot.

Cserkészeink a cserkészházunk szíve-lelke. A ház gazdája, fenntartója, ápolója, gondnoka, háziasszonya pedig a Fenntartó Testület. A ház fenntartásához bevált szükséges pénzforrás az évi öt ebéd megrendezése. Ez is sok munkát, telefonálást, felkészülést igényel, fõleg a lelkes cserkészmamák részérõl. Ugyanakkor sok, finom vasárnapi ebédet és kellemes délutánt nyújtott sok magyar számára.

Rendszeres vendégeink közül többen elköltöztek az örök hazába. Hagyatékaikban nem felejtkeztek meg cserkészházunkról. Nevüket kis emléktáblák örzik – mi sem felejtjük el õket!