Fűnyírás

Magyarországon a helytelen fűnyírás veszélyezteti leginkább a gyepeket.

A fűnyírás gyerekjátéknak tűnhet, azonban ha nem végzed szakszerűen, könnyen okozhatsz komoly, akár helyrehozhatatlan kárt a gyepen.
A fűnyírás alapvetően határozza meg a gyep külső megjelenését. Ha követed az alábbi, általános irányelveket javulhat a pázsitpopuláció egészsége és tetszetőssége.

Ellenőrizd a fűnyíró pengéjének élességét! 
Az életlen pengével való fűnyírás a levéllemezt maradandóan károsítja a vágás után hamarosan a fű levele megszürkül és a levelek hegye 48 órán belül sárgul, barnul, a vágássérülésektől bojtos lesz, amelynek száradása fehér fátyolszerű látványt idéz elő. Ebben az állapotban a növény szenved, előzzük meg odafigyeléssel! Minden nyírás előtt bizonyosodj meg a kés megfelelő élességéről!

Milyen gyakran vágjunk füvet?
Ezt a növekedés üteme határozza meg. Inkább többször, mint kevesebbszer. Soha ne kelljen a fű hosszának 1/3-ánál többet levágni. Ha túlságosan magasba szökött, inkább két fázisban vágd! Így megelőzheted a fű szártővágását (tarlóvágását), amely a gyepet súlyosan igénybe veszi és csökkenti az életerejét, megújítási képességét. A füvet kellő rendszerességgel nyírd, közel azonos méretűre!
8-10 cm magas füvet már nyírni kell, de az első nyírásnál soha ne vágjuk felénél rövidebbre a fűszálakat! Nyírás után bőséges esőztető öntözés, tápanyagozás szükséges Minél rövidebbre vágjuk gyepünket, annál nagyobb igényt támaszt az ápolási munkákkal kapcsolatban.

Milyen magasan a nyírjuk a gyepet? 
Magyarországon vetett lakókerti gyepek összetétele változó, sokrétű a fűfélék keveredése és az ország klímája is lehetetlenné teszi a 4cm-nél rövidebbre vágott- nem kifejezetten professzionális- gyepek életképességét. Az általunk ajánlott általános vágásmagasság 4-6 cm.
A megfelelő vágási magasság függ a hőmérséklettől is, ami pedig évszak és időjárásfüggő. A nyári hónapokban a füvek ellenállóságát növelhetjük azzal, hogy megemeljük a nyírási magasságot. Nagyobb levélfelülettel rendelkező fű nagyobb árnyékoló hatással is rendelkezik, de a gyökerek is mélyebbre hatolnak. Ezért jobban tűri a szárazságot, és nagyobb tartaléktápanyag-készletet képes tárolni. Bár a tetszetősség okán a legtöbben szeretnének a golfpályákhoz hasonló kismagasságú pázsitot, sajnos ez majdnem lehetetlen. Miért is? Mert a golfpályák füvei nem azok a füvek, amelyek a lakókertben is megtalálhatók. Anyag és ápolási igényük, gyakoriságuk és ez által költségük több mint tízszeres. Visszatérve az eredeti gondolathoz a nyírásnál egy igen erős kompromisszumot kell találnunk a növény tűrőképessége, szemünk kívánsága vagy a felhasználás igénye között. A fűnyírás elhanyagolása, /a túl hosszú fű/ is problémákat okoz. A levelek súly növekedése miatt egymásra borulnak, befülledés illetve rothadás indul meg. Nyáron, ha az átlagosnál többször vágjuk a füvet, különösen, ha van mulcsoló adapter érdemes a nyiradékot (minden harmadik vágásnál) a gyep felületén hagyni, ugyanis az újrahasznosítható hatóanyagok visszakerülhetnek a termőföldbe, egyúttal javítja az alatta növekvő füvek hőháztartását. A mély vágás (tarlóvágás) veszélyesebb a magas vágásnál, ugyanis előbbinél azon felül, hogy drámai módon csökken az asszimiláló felület, ahogyan az alacsony vágás következményeinél említettem, ha a megújuló rügyeket és a tartószárakat is levágják, annak eredményeképpen teljesen, vagy foltszerűen kipusztul a pázsit. A fajták eltérő magasságú és gyakoriságú nyírásigényt mutatnak, aminek ismerete és figyelembe vétele nélkül nem remélhetünk tetszetős pázsitot.

Vigyázat tévhit! 
Nem igaz, hogy nyáron alacsonyra kell vágni a füvet. Aki a pázsitot 3-4 cm-nél rövidebbre vágja, kopasz foltokra, mohosodásra és gyomosodásra számíthat. A vágási magasságot a fű fajtajellege határozza meg. A magyarországi pázsitfüvek túlnyomó többsége nem bírja az alacsony nyírást! Az alacsony nyírás megfosztja a füvet mikroklímájától, amely nyáron árnyékával, nedvesség megtartó képességével védelmezi a kritikus kiszáradástól. Ha nagy hőség és szárazság uralkodik, akkor a 8-12 cm-es füvet 5-6 cm-nél rövidebbre nem ajánlatos vágni. Érdemes vele tisztában lenni: A füveknek április-májusban van a legnagyobb növekedési karakterisztikájuk, nyáron a növekedés lassul, egyes fajtáknál majdnem leáll, aztán augusztus második felétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, de erőteljes növekedés indul el ismét. Szeptember végétől a nyírási igény csökken. A téli idő beköszönte előtt, az utolsó nyírás magasságát érdemes alacsonyra állítani. Egyrészt az enyhe tél még lehet „fűnövesztő”, és akkor járhatunk úgy, hogy Karácsonykor füvet kell nyírunk, vagy ha azt elhanyagoljuk a magas fű egymásra borul a hó alatt, és ideális körülményeket teremt a Hópenész megtelepedésére.

Vigyázat tévhit! 
Nem igaz, hogy a nyesedéket a mulcsoló adapterrel nem rendelkező gépek használata után is, büntetlenül a gyepen "felejthetjük".
A keletkező nyesedéket esetleg egy két napig fekve hagyhatjuk, amennyiben hasznosítani akarjuk, feltétlenül forgassuk, tartósan azonban semmiképp ne hagyjuk a gyepen, mert ez nyári gombabetegséget okozhat ill. az állati kártevők elszaporodását elősegítheti. Ha a gyepen hagyott nyesedék megázik, a kisütő nap "megfőzi" az alatta lévő füvet, amely elpusztul, a gyep meglyukad.

Vigyázat tévhit! 
Nem igaz, hogy a nyírástól minden gyom elpusztul. A nyírástól a füvek között megjelenő gyomok - elsősorban egynyáriak - fokozatosan visszaszorulnak, egy részük elpusztulhat, mivel visszavágva nehezebben hajtanak újra, és magot sem érlelhetnek, de csupán a vágás nem garantál gyommentes állapotot. Egyes gyomnövények terjedése, növekedése és szaporodása gyorsabb, mint a fűféléké, más gyomok például a parlagfű vágási magasságon is virágzik.