Szakszervezet vs. közalkalmazotti tanács

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

A SZAKSZERVEZET ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGKÖREIRŐL


 

SZAKSZERVEZET

KÖZALKALMAZOTTI

TANÁCS (KÉPVISELŐ)

Munkahelyeken (intézményekben)

A szervezkedés (működés) joga

A munkavállalók alkotmányban biztosított joga, hogy szo­ciális, gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, vé­delme érdeké­ben érdekképviseleti szerveze­tet, szakszerve­zetet alakítsanak.

A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeteken belül szerve­ket működtessen, tele­pülési, területi, ágazati és or­szágos szerve­zeteket (szövetségeket) alakítson, valamint nemzetközi szövet­séghez csatlakozzon (Alkotmány 70/C. §, Mt. 14-19. §).

Kollektívszerződés-kötés joga

A szakszervezet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), valamint a Munka tör­vénykönyve (1992. évi XXII. törvény, Mt) vonatkozó részei alapján jogosult kollek­tív szerződést (KSZ) kötni.

Az Mt., a Kjt. és a 138/1992. (X. 8.) sz. kormányrendelet a köz­alkalmazottak jogviszonyával összefüggő számos fontos kérdést a kollektív szerződés szabályo­zási körébe utal. A KSZ hatálya azokra is kiterjed, akik nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezet(ek)nek.

Együttműködési, tájékoztatási jog

Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szak­szerve­zetek­kel együttmű­ködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékeny­ségü­ket az ehhez szükséges információk biztosítá­sával elősegí­teni, valamint észrevé­teleikre, javaslataikra vonatkozó részletes állás­pontjukat és ennek indokait har­minc napon belül velük közölni.

A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szak­szervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkál­tatói intézkedések  tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakí­tására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerű­sítésére vonatkozó elképzeléseket.

A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra az Mt. 66. § irányadó azzal, hogy a ti­zenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani.

A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájé­koztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszo­nyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kap­csolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének in­dokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a mun­káltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkál­tatóval közölni, továbbá ezzel ös­szefüggésben konzultá­ciót kezdeményezni. [Mt. 21., 22. § (1) bekezdés.]

Ellenőrzési jog

A szakszervezet jogosult  ellenőrizni  a munkakörülményekre vonatkozó sza­bályok megtartását. Ennek keretében a mun­kaviszonyra vonat­kozó szabályok végrehajtásáról  az  érin­tett  szervtől  tájékozta­tást kérhet, és a szükséges felvilágo­sítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mu­lasztá­sokra a végrehajtá­sért felelős szervek figyelmét fel­hívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket a kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredmé­nyéről az eljárást lefolytató szerv a szakszer­vezetet tájékoztatni köteles. [Mt. 22. § (2)-(3) bekezdés.]

Kifogásolási (vétó-) jog

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállaló­kat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvet­lenül érintő jogellenes munkálta­tói intézke­dés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszer­zéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani.

Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással (felmentéssel), a munkáltatónál képviselettel ren­delkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.

Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogás­sal kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három mun­kanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet ered­ményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszer-

·     RÉSZVÉTELI JOGOKAT gyako­rol az adott munkáltató­nál foglalkoztatott közalkal­mazottak közössége nevében az alábbiak szerint (Kjt. 16. §).

·     EGYÜTTDÖNTÉSI JOG a kol­lektív szerző­désben meg­határo­zott jóléti célú pénzesz­közök fel­használására, illetve az ilyen jel­legű intézmények és ingatlanok hasznosítására.

·     VÉLEMÉNYEZÉSI JOG a mun­káltató döntése előtt:

a)   a munkáltató gazdálkodásá­ból származó bevétel felhasználá­sának tervezetéről;

b)   a munkáltató belső szabályza­tának terve­zeté­ről;

c)  a közalkalmazottak na­gyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés ter­vezeté­ről;

d)  a korengedményes nyugdíja­zásra és a megvál­tozott mun­kaképességű közal­kalmazottak rehabili­tációjára vonatkozó el­kép­zelésekről;

e)  a közalkalmazottak képzésé­vel össze­függő ter­vekről;

f)  a munkáltató munkarendjé­nek kialakí-tásá­ról és az éves sza­badságolási tervről.

·     TÁJÉKOZTATÁSI JOG

A munkáltató legalább félévente köteles tájé­koztatni a közalkalmazotti tanácsot a rész­munkaidős és a határozott időre szóló foglal­koztatás helyzetének alakulásáról. [Kjt. 16. § (3)]

·     KONZULTÁCIÓHOZ VALÓ JOG CSO­PORTOS LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS ESETÉN

Ha a munkáltató csoportos létszámcsök­kentés végrehajtását tervezi, a döntést meg­előzően legalább 15 nappal köteles a közal­kalmazotti tanáccsal, közalkalmazotti tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavál­lalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni, és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. Ez a kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetében a munkáltató felszá­molóját, illetve végelszámolóját terheli. A konzultációt megelőzően legalább hét nap­pal a munkáltató köteles írásban közölni

a)  a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait,

b)  foglalkoztatási csoportok szerinti megosz­tásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve

c) a Kt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatá­rozott időszakban foglalkoztatott munka­vállalók létszámát.

A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képvise­lőivel írásban közölni

a)  a létszámcsökkentés végrehajtásának terve­zett időtartamát és időbeni ütemezé­sét,

b)  a kiválasztás szempontjait, valamint


 

SZAKSZERVEZET

KÖZALKALMAZOTTI

TANÁCS (KÉPVISELŐ)

Munkahelyeken (intézményekben)

vezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tár­gyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. (Mt. 23. §)

Munkahelyi nyilvánosság igénybevételének joga

A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szak­szervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhíváso­kat, valamint tevékenységével kap­csolatos adato­kat a munkálta­tónál szokásos vagy más megfelelő módon közzéte­gye.

A szakszervezet joga, hogy a munkaidő után, illetve mun­kaidő­ben, a munkáltató­val történt megállapodás szerint, a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevé­kenysége cél­jából használhassa (Mt. 24. §).

Tájékoztatási jog a munkáltató jogutódlása esetén

Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást meg­előzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendel­kező szakszervezetet a jogutódlás

a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,

b) okáról,

c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a mun­kavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.

A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következ­mények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre.

A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkál­tatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód mun­káltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta.

A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő - e § szerinti - kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik.

Ha a munkáltató eljárása során megsérti a szakszervezet jogait, a szakszerve­zet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat. (Mt. 85/B. §)

Tájékoztatási, konzultációs kötelezettség a munkáltató átadása esetében

[Kjt. 25/A. § (1)-(2) bek.]

Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szer­vezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalma­zotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nap­pal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képvi­selőt) az átadás

a) időpontjáról,

b) okáról,

c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

Az esélyegyenlőségi terv elfogadása [Mt. 70/A. § (1) bek.]

Az esélyegyenlőségi tervet (2003. évi CXXV. törvény) a munkáltató és a szak­szervezet együttesen fogadja el.

Sztrájkjog

A munkabeszüntetés joga az 1989. évi VII. törvény által szabá­lyozott keretek között valamennyi munkavállalót (közalkalma­zottat) megilleti. Tehát nem szak­szervezeti jogosítvány. Ám a sztrájk szervezésében, az egyeztető tár­gyalások eredményes lebonyolításában, a törvényes keretek megtartásában a szakszer­vezet­nek megkülönböztetett sze­repe van. A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk joga.

c)  a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szer­ződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját.

A konzultációnak - a megállapodás érdekében - ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés

a)  elkerülésének lehetséges módjára, eszközére,

b) elveire,

c)  következményeinek enyhítését célzó eszkö-zökre, valamint

d)  az érintett munkavállalók számának csökken-tésére.

Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak.

A munkáltató és a munkavállalók képviselői között a konzultáció során kötött megálla­podásba ütköző felmentés jogellenes [Mt. 94/F. § (1)]. Ha a munkáltató eljárása során megsérti a közalkalmazotti tanács vagy a szakszervezet Mt. 94/B. §-ban meghatározott jogait, a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bí­rósághoz fordulhat. A bíróság nyolc napon belül nem peres eljárásban dönt. [Mt. 94/F. § (2)]

·     A MUNKAVÁLLALÓK TÁJÉKOZTA-TÁSÁHOZ VALÓ JOG

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehető­ségét, hogy a közalkalmazotti tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívá­so­kat, valamint a tevékenységével kapcso­latos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse. [Mt. 62. § (1)]

·     A KÖZALKALMAZOTTI SZA­BÁLYZAT MEGALKOTÁSÁ­NAK JOGA

A  munkáltatóval együttesen a KT megal­kotja a közalkalma­zotti szabályzatot, amely az alábbiakra térhet ki:

-   a fent felsorolt jogok gyakor­lásának mód­jára, rendszeressé­gére;

-   a KT és a munkáltató kapcso­latrendszerét érintő egyes kér­dések részleteire;

-   a közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem sza­bályozhat.

·     A KT választásával és műkö­désé­vel kapcso­latos legfőbb szabályo­kat az Mt. 43-70. §-ai rögzítik, a KT-választással kapcsolatos egyes kérdéseket pedig a 175/1998. (X. 30.) sz. kormányrendelet szabá­lyozza.

·     A működéssel kapcsolat­ban kiemeljük a következőket:

-    a munkáltató biztosítja a KT vá­lasztásának és működésé­nek in­dokolt költségeit;

-    A közalkalmazotti tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A ti­zenöt napos határidőt a tervezetnek az el­nökhöz, illetve a közalkalmazotti tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani. [Mt. 66. § (1)-(2)]

-    A KT jogosítványait sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapí­tása iránt a közalkalmazotti tanács bíró­sághoz

 

SZAKSZERVEZET

KÖZALKALMAZOTTI

TANÁCS (KÉPVISELŐ)

Munka­helye­ken (intéz­mé­nyekben)

Munkaidő-kedvezmény igénybevételének joga

A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval mun­kaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A mun­kaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A kedvezményeket több tisztségviselő is igénybe veheti, sőt, egy részét az önkormányzati szintű érdekegyeztetésben részt vevő tisztségviselő számára is össze lehet adni. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.

A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt idő­tartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a mun­káltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszerve­zet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenysé­gével összefüggő célra használhatja fel. (Mt. 25. §). A szakszervezetek tiszt­ségviselőit (Mt. 25. §) megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus köte­lező órájának arányos csökkentésével kell kiadni. (Kt.v. 1. sz. melléklet Har­madik rész II/11.) A számításhoz a következő módszert ajánljuk: három tagonként (2 óra x kötelező óraszám) : (4,33 hét x 40 óra heti munkaidő). Így kiszámítható, hogy az adott intézményben a tényleges szakszervezeti taglétszám alapján mennyi is a heti kötelező óraszámból kiadandó munkaidő-kedvezmény. Például az általános és középiskolai tanárok esetében (2 x 20) : (4,33 x 40) = 0,2309 óra hetente. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,2309 = 2,078, azaz heti 2 óra munkaidő-kedvezmény a kötelező órából. Óvodapedagógus esetében (2 x 32) : (4,33 x 40) = 0,3695 óra kedvezmény jár a kötelező óraszámból. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,3695 = 3,325, azaz heti 3 óra a kötelező órából. Nem pedagógus esetében ez heti fél óra, havi 2 óra. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,5 = 4,5 óra hetenként a teljes munkaidőből.

A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelemhez való joga

A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a válasz­tott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt mun­kanapot elérő kiküldetéséhez, az Mt. 150. § (1) bekezdésén ala­puló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munka­helyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszo­nyának a munkáltató által fel­mentéssel történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben fegyelmi eljárás elrendelése előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a változó munka­helyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásá­ról a meg­felelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a mun­káltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájé­koztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet vélemé­nyét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

A tisztségviselővel szemben elrendelt fegyelmi eljárás esetén ezt azzal az eltérés­sel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni.

A munkajogi védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hóna­pon át betöltötte.

Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szak­szerve­zeti szerv nem határozható meg, a jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyako­rolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti.

A munkajogi védelem a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselőt. (Mt. 28. §).

 

     fordulhat. A bíróság nemperes el­járásban, tizenöt napon belül határoz. (Mt. 67. §)

-   A közalkalmazotti tanács jogosultságainak gyakorlásá­val összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. [Mt. 68. § (1)]

-   A közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kér­het, amely a munka­vállalók munkavi­szonnyal összefüggő gazda­sági és szociá­lis érdekeivel, valamint az egyenlő bá­násmód követelményének megtartásával kapcsola­tos. A mun­káltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. [Mt. 68. § (2)]

-   A közalkalmazotti tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adato­kat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyezte­tése, il­letve a munkavállalók személyiségi jogai­nak megsértése nélkül hozhatja nyilvános­ságra. (Mt. 69. §)

-   A közalkalmazotti tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártat­lan magatartásra köte­les. Ennek értelmé­ben  sztrájkot  nem  szervezhet,  illetve  a sztrájkot nem támogathatja és nem akadá­lyoz­hatja. A közalkalmazotti tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. (Mt. 70. §)

·     MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNY

A közalkalmazotti tanács tagját havi munka­ideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt szá­zalékának megfelelő munkaidő-ked­vezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távol­léti díj jár. [Mt. 62. § (2)] A közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét [Mt. 62. § (2)] megillető munka­idő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökken­tésével kell kiadni. (Kt. 1. sz. mell. Harmadik rész II/11.)

·     MUNKAJOGI VÉDELEM

A közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi vé­delmére a választott szakszervezeti tisztség­viselőre vonatkozó szabályokat kell megfele­lően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot a közalkalmazotti ta­nács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelmet a közalkalmazotti kép­viselő tekintetében azzal az eltéréssel kell al­kalmazni, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szak­szervezeti szervet megillető jogosultságot – ha a közalkalmazotti kép­viselő nem szakszervezeti tisztségviselő – a munka­vállalók közössége gyakorolja.

Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő tizenöt napon belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvé­nyes, ha ezen a vá­lasztásra jogosult munkavál­lalók több mint fele részt vett. A szavazásra egyebekben a megválasztásra vo­natkozó sza­bályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvényte­len­ségét az egyetértés megadásának kell tekinteni.

A munkavállalók előzetes értesítéséről a mun­kálta­tónak megfelelően gondoskodnia kell. (Mt. 62/A. §)

Önkormányzatoknál

Egyeztetési jog

A területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkor­mányzat az érintett meg­felelő szintű, adott körben repre­zentatív szakszer­vezettel az önkormányzati érdek­egyeztető fórumban egyeztet [Kjt. 6. § (1) bekezdés b) pont].

Kötelező véleménykérés joga

Az önkormányzat döntése előtt az érintett megfelelő szintű, adott körben repre­zentatív szakszervezetekkel vélemé­nyezteti

NINCS JOGOSÍTVÁNYA!

(A KT jogosultsága kizárólag csak az intézmé­nyen belüli ügyekre ter­jed ki!)

 

SZAKSZERVEZET

KÖZALKALMAZOTTI

TANÁCS (KÉPVISELŐ)

Önkor­mány­zatoknál

- a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer pénzügyi fe­dezetéül szolgáló költségvetés,

- a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés terve­zetét [Kjt. 6. § (3) bek.].

A tervezeteket, az azokról történő döntés előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szak­szervezeteknek.

MEGJEGYZÉS: A munkahelyi (intézményi) szinten felsorolt szakszervezeti jogo­sítványok értelem szerint vonatkoztathatók a települési szinten is, hiszen az ön­kormányzat mint intézményfenntartó munkáltatói állami feladatokat lát el!

Kötelező tárgyalás joga

A csoportos létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez. [Kjt. 38. § (4) bek.]

NINCS JOGOSÍTVÁNYA!

(A KT jogosultsága kizárólag csak az intézmé­nyen belüli ügyekre ter­jed ki!)

Ágazati minisz­ternél

Egyeztetési jog

A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelen­tőségű kérdésekben az ágazati miniszter – az országos önkormányzati érdek-kép­viseleti szervezetek bevonásával – az érintett meg­felelő szintű szakszerve­zetekkel, az ágazati sajátos­ságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórum­ban egyez­tet [Kjt. 6. § (1) bekezdés a) pontja].

Kötelező véleménykérés joga

A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti

a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő dönté­sek tervezetét,

b) az ágazatra (alágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közal­kalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat. [Kjt. 6. § (2) bek.]

Kötelező tárgyalás joga

A csoportos létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez. [Kjt. 38. § (4) bek.]

NINCS JOGOSÍTVÁNYA!

Kormánynál

Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT)

Intézményes keretet teremt a Kjt. hatálya alá tartozó intézményi körben a közalkalmazottak összességét érintő munkaügyi kérdésekben az országos, ágazatközi szintű szociális párbeszéd működéséhez, valamint a jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogok érvényesítéséhez.

A KOMT tagjai (oldalai) a kormány megbízott képviselői (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Mi-niszterelnöki Hivatal, Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok), a közalkalmazottakat képviselő országos szakszervezeti szövetségek képviselői (SZEF 6 hely, ÉSZT 3 hely, MSZOSZ 1 hely, LIGA 1 hely), valamint a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői 1-1 hellyel. A KOMT tehát a szociális párbeszéd tripartit (háromoldalú) intézménye. Az oldalakat tájékozódási, véleményezési, javaslattételi és döntési jog illeti meg, amelyek területeit és gyakorlásának módját a KOMT alapszabálya rögzíti. A KOMT-ban született megállapodás, állásfoglalás - az oldalak döntése alapján - a Magyar Közlönyben jelenik meg.

Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)

Az OKÉT intézményes keretet teremt a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő jövedelempolitikai, bérpolitikai, munkaügyi, foglalkoztatási kérdésekben az országos szintű szociális párbeszéd működéséhez, megállapodások megkötéséhez, valamint segíti az érdek-képviseleti szervezetek jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogának érvényesítését. Az OKÉT háromoldalú (tripartit) fórum. Kormányzati oldal: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi-nisztérium, Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, esetenként az érintett más minisztériumok. Szakszervezeti oldal: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF - 5 hely), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT - 2 hely), Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (1 hely), állandó meghívottak: MSZOSZ (1 hely), LIGA (1 hely). Önkormányzati oldal: hat országos önkormányzati szövetség 1-1 hellyel.

NINCS JOGOSÍTVÁNYA!

 

Comments