Tömböl-családfák

Ajánlom ezt az anyagot kedves répcelaki barátnémnak, a Tömböly-leszármazott Halászné Böbének, aki nélkül - ahogy mondani szokták, de ez így is   van - mindez nem jött volna létre. Az ő család- és helytörténeti, történelmi és egyháztörténeti ismeretei vitték előre ezt a kutatást és személyesítették meg a puszta adatokat.

Az Excel-táblázat (MS Excel 2003) a nyugat-dunántúli, elsősorban csánigi eredetű evangélikus Tömböl-családok eddig felderített családfa-adatait tartalmazza, 12 munkalapon. Az anyakönyvekben a csánigi és a káldi ágak egy nemzedéknyi különbséggel jelennek meg az 1720-as, ill. az 1750-es években, a kapcsolat nem tisztázott. Más forrásból van információ arról, hogy az 1720-as években a Tömbölök már jelen voltak Káldon. A más városokban, falvakban élő Tömbölökről általában kimutatható a csánigi, vagy káldi eredet. Ez alól eddig egyetlen kivétel van: egy 1740 körül született Tömböl Ferenc, aki Szarvason nősült és élte le életét, nem voltak környékbeli családi kapcsolatai; nem tudjuk, honnan származik (bár Csánigon volt egy 1740.03.17-én született Ferenc, akinek nem ismerjük sorsát). Neve az eredeti írásmódról Tembellé változott, valószínűsíthetően a helyi nagy létszámú tót, szintén evangélikus közösség hatására, ahogyan azt a RadixFórum egyik bejegyzésében olvashatjuk, és amely közösségnek abban az időben a híres Tessedik Sámuel volt a lelkésze.

Az első írásos említés egy 1633-ban kelt csánigi evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel: Tömböl György és Bertalan a Kisfaludy uraság esküdtjeiként vesznek részt az eljárásban. Tömböl Bertalant 50 éves colonusként (= önállóan gazdálkodó földművelő, később egyenértékű a jobbággyal) jegyzik fel. (A Bertalan keresztnév később nem fordul elő a családokban.) A csánigi családi szájhagyomány két Tömböl-családról tud, akik Baranyából a török elől menekülve telepedtek le Csánigon.

Bár az anyakönyvek bizonyítják, hogy az 1760-as években több Tömböl is élt Csánigon, az 1767-es úrbéri tabellában (felmérésben) - ami a jobbágyokra vonatkozik -  nem szerepelnek Tömbölök. Ennek másolata és egy értelmező leírás a Csánig történetéről szóló lapon található. (Mária Terézia 1767-ben az úrbéri rendelettel egységesen szabályozta a jobbágyterheket.)  A későbbiekben ugyanakkor nevük mellett szerepel a jobbágy megnevezés, ami arra utalhat, hogy korábbi szabad státuszukat valószínűleg urasági kényszer hatására elvesztették. Az 1828-as összeírás szerint négy Tömböl-háztartás volt Csánigon, ebből három családfő keresztneve István, a negyedik Pál. Ez nem jelenti az összes családok számát, hiszen egy házban több család is lakhatott, lakott. (Az összeírásban a három közül valamelyik Tömböl István esküdtként szerepel.)
Az 1848-as áprilisi törvényekben szereplő, de ténylegesen 1853-tól lezajlott jobbágyfelszabadítást követően polgárgazdák lettek, már jelentősnek mondható földterülettel, csak 1-2 család volt, akik zsellérek maradtak (nem rendelkeztek saját kezelésben lévő földterülettel, néha saját házzal sem, az utóbbiak a házatlan, másnál lakó zsellérek).
Érdemes megfigyelni, hogy volt olyan család (ld. Csánig I.), ahol szinte minden nemzedékben egy-egy fiút taníttattak (tanító, lelkész, vagy gazdatiszt lett belőlük), tehát értéke volt a tanulásnak és igényük volt a társadalmi felemelkedésre.

Külön említést érdemel, hogy a Tömbölök az ismert kezdetektől az evangélikus vallás hívei, amelyet  - legalábbis a Csánigon és környékén élők - napjainkig megtartottak. A káldi Tömbölök 1725-ben uraságukkal együtt evangélikusok maradtak, holott a káldiak túlnyomó többsége rekatolizált. (Az ellenreformáció idejében, a XVII. század elején, közepén a protestánsoknak sok üldöztetésben és bántalmazásban volt részük, amelyek aztán a gyászévtizedben, 1671-81 között csúcsosodtak ki, de később is, II. József 1781-es türelmi rendeletéig folyamatos volt hátrányos megkülönböztetésük. Ezen csak az könnyíthetett, ha a helyi földesúr is protestáns vallású maradt a felkínált előnyök ellenére, vagy nem foglalkozott jobbágyai vallási nézeteivel, mint ahogy azt a zalaistvándi Festetich uraságról feljegyezték.)

A csánigi Tömbölök közül Tömböl Pál (1766 Csánig - 1829 Zalaistvánd) Sopronban és Trencsénben tanult, evangélikus tanítóból (Nemescsón 10 évig iskolamester és kántor volt, Nemes-Dömölkön 2 évig tanított) lelkésszé lett, szolgálatát Nagyvázsonyban, majd több mint 20 évig Zalaistvándon teljesítette.
Terézia lánya és a felső-büki Cséry István gazdatiszt házasságából született unokája Cséry Lajos (1821.12.18. Nagyfalud-puszta), aki jogi végzettséget szerzett. Nagybirtokos volt, 12 évig a képviselőház tagja is, az ő nevéhez fűződik a főváros közelében (ma Pestlőrinc) a Cséry-telep (mintagazdaság és tehenészet) létrehozása 1872-ben, majd az 1890-es években a főváros  - sok szempontból ma is korszerűnek mondható - hulladékkezelési módszerének kidolgozása és megvalósítása.
Tömböl József  (1818 Csánig - 1910 Nagysimonyi) evangélikus "oskolatanító" volt, akinek kisbaboti és nagysimonyi tevékenységéről tudunk. Nagysimonyiban 43 évig tanított. (Karolina lánya az 1848-49-es szabadságharcban megsebesült Hajnal Sámuel fiához, Károlyhoz ment feleségül. Hajnal Sámuelről úgy tudják, hogy Görgey Artúr futára volt, Kossuth Lajos még a szabadságharc alatt jelentős földadománnyal jutalmazta.)
Tömböly Péter
(1857 Csánig -1939 Bp.) okleveles gazdatiszt, a Királyi Természettudományi Társaság rendes tagja, részt vett a Somogy Megyei Múzeum létrehozásának előkészületeiben.
Dr. Tömböly János (1914 Csánig -1996 Orosháza) tanár és tudós volt. Elõször 1941 szeptemberében kezdett Orosházán tanítani az akkori Evangélikus Gimnáziumban, majd pedig az államosítással a Táncsics Mihály Állami Általános Gimnáziumban dolgozott egészen 1957-ig, amikor Kistelekre kérte az áthelyezését. Másodízben 1964-tõl lett újra az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanára és könyvtárosa, ahonnan 1991-ben ment nyugdíjba.  Nevéhez fűzõdik a könyvtár katalogizálása. Az 1990-es években egyházmegyei felügyelő is volt. A gimnázium Ifjúsági könyvtárát róla nevezték el. Történelmi munkája: Vas vármegye jobbágygazdálkodása az 1828. évi összeírás alapján.
Tömböl László (1957 Pápa) mérnök, 2009.01.16-tól 2010.06.05-ig a Magyar Honvédség vezérkari főnöke volt, vezérezredesi rendfokozattal. (Az ő ága nem szerepel az itteni családfákban.)

A Tömböl / Tömböly névváltozatokról: az 1633-as forrásban a név Tömbölként íródik, 1727-es anyakönyvi adatban szerepel Tömböly is, azaz úgy tűnik, a két változat folyamatosan jelen van. Az 1760-as években több esetben a Tömbö változat is előfordul az anyakönyvben.
Nyelvtörténeti forrásból ismert, hogy már az ómagyar korban is létezett a j hang két formája: a j és az l, ami jésített l.
A későbbiekben az l csak a magánhangzó elõtt és az abszolút szóvégen palatalizálódott (jésedett)  ly-ná, mássalhangzó elõtt megmaradt l-nek. Értelmezésem szerint a Tömbölnek írt változatot j-vel ejtették, amely aztán az írásban ly-ná változott. Az ly használata a XIV. századtól vált általánossá. Ahol nem váltottak ly-ra az írásban, a megmaradt l végződést már nem ejtették j-nek, hanem l-lé változott. Ez lehet talán a Tömböl / Tömböly változatok kulcsa.
(Értelemszerűen itt csak a Tömböl-Tömböly névvel összekapcsolható l-ly változásokkal foglalkoztam, ennek története jóval nagyobb.)

Közrejátszhatott a nyelvjárás is: Vas-megyében az ly-nal írt szavakat l-lel ejtik (Mihály-Mihál, ilyen-illen, kályha-kálha, stb.). Az anyakönyvekben jól látható, hogy a neveket hangzás alapján jegyezték fel, gyakran megváltoztatva az eredeti nevet. Számomra erősíti az előzőekben leírtakat, hogy a XX. századhoz közeledve ismét a Tömböly névváltozat fordul elő a csánigi családokban, tehát nevüket a jésített formában használták.

Mindenesetre ma a névnek mindkét változata létezik önállóan, és szerintem a Tömböl változat a régiesebb, amit a mai kiejtési szabályok szerint l-lel ejtünk, azaz elvesztette eredeti hangzását.
(A RadixFórum egyik bejegyzése szerint a II. világháború után megtörtént, hogy az ly y-ját félreértelmezés alapján, talán nemesi -y-nak  vélve, egy hivatalnok törölte az illető családjának nevéből, holott az ejtés sosem volt Tömböli.)

Remélem, hogy az adatokat a Tömbölök / Tömbölyök fel tudják használni családtörténetükhöz. Nagyon örülnék, ha további adatokkal kiegészítenék a meglévőket, és kérem, hogy ha hibát, tévedést vesznek észre, jelezzék.

Hári Edit, a honlap készítője, a Gömböcz-család révén amatőr Csánig-kutató
(elérhetőségem: edit.hari@gmail.com )
                                                                                                

ą
Edit Hári,
Nov 15, 2009, 2:24 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Jun 1, 2010, 3:46 AM
ą
Edit Hári,
Oct 24, 2009, 12:30 AM
ą
Edit Hári,
Oct 25, 2009, 4:12 AM
Ĉ
Edit Hári,
Jun 27, 2011, 2:03 AM
ą
Edit Hári,
Nov 26, 2009, 3:17 AM
ą
Edit Hári,
Nov 28, 2009, 3:18 AM
ĉ
Edit Hári,
Nov 15, 2009, 2:19 AM
Comments