Fogalom

2009. - A diszkalkulia fogalmi térképe – Farkasné Gönczi Rita

A diszkalkulia fogalmát körüljáró fogalmi térkép az interdiszciplináris eredményeket foglalja össze.


2007. - Farkasné Gönczi Rita

A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek)‏.


2004 - Betegségek Nemzetközi Osztályozása

A BNO rendszerén belül a diszkalkulia a mentális és viselkedési zavarok alfejezetben, az aritmetikai készségek zavara (Dyscalculia) (F81.2) egységben szerepel a következő meghatározással: Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, illetve később érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk. Fejlődési: Acalculia; Aritmetikai zavar (számtani műveletek végzésének a zavara); Gerstmann-syndroma, kivéve: Acalculia k.m.n (R48.8); Aritmetikai nehézségek: Olvasási és helyesírási zavarral társulva (F81.3); Nem megfelelő oktatás miatt alakult ki (Z55.8)


1999. - Mesterházi Zsuzsa

Diszkalkuliának tekintjük azokat a matematika tanulási nehézségeket, amelyek különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkoznak meg.


1992. - Gordon

A diszkalkulia speciális tanulási zavar, melynek következtében az egyénnek tetemes elmaradása van az életkora alapján elvárható matematikai jártasság megszerzésében.


1989. - Dékány Judit

A diszkalkulia olyan szint alatti teljesítmény, ahol az egyén matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad. Ez lehet a motorikus, a perceptív funkciók területén létrejött károsodás következménye, nem egyszer magyarázható a rövidtávú emlékezet vagy a figyelem súlyos zavarával.


1974. - Ladislav Kosč

A diszkalkulia az agy strukturális károsodásának következménye; az agy azon részeinek genetikai- vagy veleszületett károsodása, melyek a matematikai képességek kifejlődésének anatómiai- fiziológiai alapját képezik; az általános mentális képességekben eltérés nincs.


1962. –Kirk Bateman

A tanulási zavar olyan rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd-, illetve olvasási-, írási-, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális, illetve viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Tehát nem értelmi fogyatékosság.


Diszkalkulia csoportosítása


 Matematika tanulási zavar = diszkalkulia Matematika tanulási nehézség
 Elsődleges diszkalkulia 

Fejlődési vagy szerzett diszkalkulia

(Normál IQ, agyi anomália, 1-2 éves elmaradás a mentális kor és a matematikai kor között)

Pszeudodiszkalkulia

(körülmények hatására kialakuló diszkalkulia, mely a körülmények javulásának hatására elmúlik.)

Acalculia

(A matematikai funkciók teljes hiánya és zavar)
 

Diszkalkulia a megjelenési formája szerint:

  • Verbális diszkalkulia
  • Szenzoros-verbális diszkalkulia
  • Motoros-verbális diszkalkulia
  • Praktognosztikai diszkalkulia
  • Apraxia diszkalkulia
  • Lexikai diszkalkulia
  • Numerikus diszkalkulia
 
 Másodlagos diszkalkulia
 

Másodlagos diszkalkulia

(más sérülés következtében kialakuló vagy ahhoz tartozó diszkalkulia. Pl.: értelmi fogyatékosság, látássérülés)

Parakalkulia

(idegi ellenállás a matematikával szemben)
 

Másodlagos akalkulia

(mentális retardáció következtében kialakuló diszkalkulia)
 



Ċ
Rita Gönczi,
2012. febr. 25. 9:08
Ċ
Rita Gönczi,
2010. szept. 26. 23:45
Ċ
Rita Gönczi,
2010. jan. 6. 23:22
ĉ
Rita Gönczi,
2012. febr. 25. 9:07
Ċ
Rita Gönczi,
2013. márc. 26. 0:23
Comments