Főoldal‎ > ‎

Hulladékgazdálkodás

 
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodás helye a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében 

– a TEÁOR-ban

A nemzetgazdaság a gazdasági élet egésze, a termelés, elosztás, forgalmazás, fogyasztás egysége és összessége. Más megfogalmazás szerint a nemzetgazdasági ágak összessége.

A nemzetgazdasági ágak a nemzetgazdaság alapvető, elkülönült részei, amelyek a termelőerők fejlődése, a társadalmi munkamegosztás során alakultak ki. Két fő csoportjuk az anyagi termelés ágai, valamint a nem anyagi ágak.

A ─ MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT

B  BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS

C ─ FELDOLGOZÓIPAR

D  VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS

E ─ VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS

F   ÉPÍTŐIPAR

G  KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

H  SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

I  SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

J  INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ

K  PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

L  INGATLANÜGYLETEK

M ─ SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

N  ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG

O  KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

P ─ OKTATÁS

Q  HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

R  MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABADIDŐ

S  EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

T  HÁZTARTÁS MUNKAADÓI TEVÉKENYSÉGE; TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSE SAJÁT FOGYASZTÁSRA

 

E ─ VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS

  •  36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
    •  360 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
      •  3600 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
  •  37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
    •  370 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
      •  3700 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
  •  38 Hulladékgazdálkodás
    •  381 Hulladékgyűjtés
      •  3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése
      •  3812 Veszélyes hulladék gyűjtése
    •  382 Hulladékkezelés, -ártalmatlanítás
      •  3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
      •  3822 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
    •  383 Hulladékanyag hasznosítása
      •  3831 Használt eszköz bontása
      •  3832 Hulladék újrahasznosítása
  •  39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
    •  390 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
      •  3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

Tantárgyi program:

Környezetvédelemről általában. A környezetvédelmi ipar. A hulladékgazdálkodás alapfogalmai. A hulladékgazdálkodási hierarchiák: pl.: csökkentés - újrahasználat - hasznosítás – elhelyezés.  A hulladékgazdálkodás alapelvei: a megelőzés elve, az elővigyázatosság ~, a gyártói felelősség ~, a megosztott felelősség ~, az elvárható felelős gondosság ~, az elérhető legjobb eljárás ~, a szennyező fizet ~, a közelség ~, a regionalitás ~, a példamutatás ~, a költséghatékonyság ~. Hulladékkezelési tevékenységek: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A hulladékgazdálkodás jogszabályai.

A hulladékkezelés során alkalmazott alapműveletek és készülékek: aprítás-darabosítás, osztályozás-fajtázás (szilárd szemcsehalmazok elválasztása), gáz-szilárd rendszerek szétválasztása (gáztisztítás, porleválasztás), gáz-folyadék rendszerek szétválasztása, folyadék-szilárd rendszerek szétválasztása, folyadék-folyadék rendszerek szétválasztása, desztilláció, extrakció, abszorpció-deszorpció, adszorpció-deszorpció, kristályosítás, membránelválasztó eljárások, hőátadási (kalorikus) műveletek, reagáltatási műveletek (reaktorok). Hulladékfajták (termelési, települési, háztartási; veszélyes, nem veszélyes; szilárd, folyékony; fém-, papír-, üveg, műanyag-, gumi-, textilhulladék).

A veszélyességi jellemzők jegyzéke (tűzveszélyes, irritáló vagy izgató, ártalmas, maró, mérgező, karcinogén, fertőző, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító, mutagén, környezetre veszélyes).

Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek (lerakás, tárolás, talajban történő kezelés, bevezetés vízbe, biológiai kezelés, égetés). Biológiai hulladékkezelés/ártalmatlanítás (komposztálás, metános erjesztés=biogáztermelés). Termikus hulladékkezelés/ártalmatlanítás (égetés, hőbontás, elgázosítás). Kémiai hulladékkezelés/ártalmatlanítás (semlegesítés, csapadékos leválasztás, hidrolízis, redukció, oxidáció, dehalogénezés).

Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek (újrahasználat; égetés; visszanyerés-regenerálás; újrafeldolgozás; átalakítás). A Payatas-modell.

A szennyvíztisztítás, és a szennyvíziszap-kezelés hulladékgazdálkodási vonatkozásai. A szennyvíztisztítás berendezései: rács, homokfogó, előülepítő, levegőztető (eleveniszapos) medence, utóülepítő, derítő, szűrő, fertőtlenítő; iszapkezelők: iszaprothasztó, iszapégető.

A hulladékgazdálkodás gépei: Gémes kanalas kerekes markológép, Gémes kanalas lánctalpas markológép, Gémes villás emelőgép/rakodógép, Homlokrakodó, Lánctalpas buldózer, Rakodógép/Homlokrakodó, Bálázó, Buldózer, Dózer lánctalpas, Hulladékgyűjtő, elöltöltős; Hulladékgyűjtő, hátultöltős; Hulladékkonténer-szállító, Utcaseprő/Útseprő, Kompaktor/Hulladéktömörítő/Talajtömörítő, Komposzt levegőztető/komposztforgató,  Emelővillás targonca, Roncsautózúzó, Mágneses szeparátor autózúzalékhoz, Roncsautó bálázó, Szalmabálázó, Önrakodós, fardarus teherautó; Szennyvízszállító tartálykocsi, Teleszkópgémes rakodó, Teleszkópgémes villás rakodó, stb.



Ajánlott irodalom:

1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról.

2011. évi LXXXV. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról

2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról

16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet).

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.

8004/2000. (EüK. 22.) EüM tájékoztató az európai unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről.

98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

2001. évi LV. Törvény egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása.

22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről.

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről.

5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól.

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről.

15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól.

3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről.

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól.

Szabó László és Olessák Dénes: Hulladékhasznosítás, szilárd hulladékok feldolgozása, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1983.

Olessák Dénes és Szabó László: Energia hulladékból, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1984.

Fehér László, Horváth Amanda és Kolonics Zoltán: Veszélyes hulladékok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. 

Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, harmadik, átdolgozott és bővített kiadás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005. 

Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., Szerk.: Bándi Gyula, Complex Kiadó, Budapest, 2002. 

Alexa László, Kiss Tibor, Olessák Dénes: Hulladékgazdálkodási kézikönyv II., Budapest, Complex Kiadó, 2005. 

Hulladékgazdálkodás, Alaptankönyv; Szerk.: Zimler Tamás, Tertia Kiadó, Budapest, 2003. 

Általános környezetvédelem, Szerk.: Kerényi Attilla, Mozaik kiadó, Szeged, 2006.

Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5th ed., VCH, Weinheim, Volumes: A1-A28, 1985-1996.

Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5th ed., VCH, Weinheim, Volumes: B1-B8, 1990-1995.

Römpp Vegyészeti lexikon I-IV, Neumüller, Otto-Albrecht (szerk.); Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1981-1984. 

Römpp Lexikon Chemie, 10., überarb. Auflage, 6 Bände, Hrsg. von Jürgen Falbe und Manfred Regitz, Bearbeitet von Eckard Amelingmeier, Thieme, Stuttgart/New York, 1996-1999.

 

Honlapok:

http://www.eea.europa.eu/                                                                            Európai Környezetvédelmi Ügynökség

http://www.ktm.hu/                                                                                         Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

http://www.hoe.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=5&Itemid=5

                                                                                                                           Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete

http://ec.europa.eu/environment/                                                                Europa, Environment, Policies
http://www.epa.gov                                                                                       U. S. Environmental Protection Agency

http://www.vilaglex.hu/Vilag.htm                                                                 A világ működése by hmika

http://www.pureaqua.hu/                                                                              PureAqua Kft. 

http://en.wikipedia.org/wiki/Waste_management                                     Wikipedia, the free encyclopedia
 

 


Hulladéklerakás

                Kommunális hulladék –(nedvesség, anaerob körülmények)

                → Hulladéklerakó-gáz + Csurgalékvíz + Stabilizálódott szilárd maradék

Lerakás: a hulladék ártalmatlanítása műszaki védelemmel és monitoringrendszerrel épített és üzemeltetett, a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban.

Rendezetlen hulladéklerakás: A hulladék lerakásának (deponálás) egyféle módja (lerakási eljárás). Eszerint a hulladékokat engedélyezett területen, rendezetlenül lerakják, és csak esetenként végeznek planírozási, illetve rendezési munkákat.

Rendezett hulladéklerakás: Szabad és mélyenfekvő, vagy dombépítésre alkalmas területen, tervezés alapján, előírások szerint végrehajtott szemétlerakás (deponálás), amelyre a talajtani és hidrológiai viszonyok előzetes vizsgálata, bejáró és lejáró út létesítése, a réteges és prizmás lerakás, a tömörítés, az egyengetés és a humuszos földdel való rendszeres, ismételt takarás műveletei a jellemzők. Ilyen körülmények között a környezet felszíni vizeinek, talajvizének védelme kielégítő mértékben biztosítható.

Hulladéklerakás: a hulladékok és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása céljából végzett, közegészségügyi és környezetvédelmi, valamint meghatározott biztonsági követelmények, műszaki védelmi előírások betartásával megvalósított, a földtani közeg felszínén vagy a közegben történő elhelyezés.

Deponálás (Hulladéklerakás, Szemétlerakás) a hulladékkezelésnek, illetve a hulladékártalmatlanításnak egyféle megoldása, amelynek lényege, hogy a gyűjtött hulladékot (ipari hulladék, települési hulladék, szemét) a kijelölt lerakóhelyen (pl.: agyagbánya gödrökben), alapvetően kétféle lerakási eljárás (rendezett vagy rendezetlen hulladéklerakás) szerint helyezik el. A hulladék kijelölt helyeken kívüli elhelyezése a környezetszennyezés egyik fő forrása (illegális hulladéklerakás). A deponálás a nem megfelelő hulladékkezelés és lerakóhely előkészítés esetén a talajszennyezés, felszíni vízszennyezés, talajvíz-szennyezés, levegőszennyezés, esetleg mérgezés, kútmérgezés vagy tűz és robbanás veszélyével járhat. Azonos összetételű hulladék lerakóhelye a monodepónia.

Depónia: szabályozott, rendezett, szigetelt hulladéklerakó, mely eleget tesz egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek.

Hulladéklerakó telep (hulladéklerakó): a hulladéklerakás feladatát megvalósító építmények összessége. Hulladéklerakónak minősül: ba) az üzemi hulladéklerakó, amelyben a hulladék termelője saját telephelyén valósítja meg az általa termelt hulladék lerakását; valamint bb) az olyan állandó (vagyis több mint egy éven túli) üzemeltetésre létesített építmény is, melynél az üzemelés időtartama meghaladja: az újrahasznosítási, kezelési célú tárolás esetén a három évet, az ártalmatlanításra való elszállítás előtti tárolás esetén az egy évet.

Csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a lerakóban marad vagy a környezetbe kerül.

Csurgalékvíz: minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, vagy amelyet a hulladéklerakó magában tart, illetőleg amely a csurgalékvízgyűjtő rendszeren elvezetésre kerül.

 

Hulladéklerakó-gáz (depóniagáz): minden olyan gáz, amely a hulladéklerakóba elhelyezett hulladékból fejlődik.

Hulladéklerakó-gáz (depóniagáz): a lerakott hulladék biológiai, kémiai bomlása során a hulladéklerakóban képződő gázkeverék. (A szilárd települési hulladéklerakókban, a tapasztalatok szerint, 6-7 hónap elteltével megindul a gázképződés folyamata, amely 10-15 év után éri el a tetőpontját, majd fokozatosan csökken és 15-20 év múlva már nem gazdaságos a kitermelése. A hulladéklerakók gáztermelése jelentősen elmarad a biogáz-fermentorokétól. Kedvező esetben is a gázhozam 7-12 mgáz / t hulladék.)

 

Kommunális hulladék lakossági fogyasztásból, intézményi-, kiskereskedelmi-, vendéglátóipari tevékenységből és a közterületek tisztántartásából származó hulladék. Fajtái: háztartási-, intézményi-, kerti-, közterületi hulladék, víztelenített szennyvíziszap, szennyvíztisztítási nyers-iszap, kirothasztott szennyvíziszap, csatornaiszap, rácsszemét.

Az anaerob szervesanyag-lebontás vezet az ún. biogázhoz/hulladéklerakó-gázhoz, amelynek összetétele körülbelül 45-70% metán (CH4), 30-55% szén-dioxid (CO2), nitrogén (N2), hidrogén (H2), kénhidrogén (H2S) és egyéb maradványgázok (pl.: metil-merkaptán (CH3SH), ammónia (NH3), foszfor-hidrogén (PH3)). A lebomlás után maradó nagyobb tömegű rész a szilárd maradék.


Komposztálás

                Komposztálható hulladék  –(nedvesség, aerob körülmények)→

hő + víz + szén-dioxid + Komposzt

Komposzt: lényegében szerves trágya, amely mezőgazdasági hulladékból (levél- és szárrészekből), tőzeges fekáliából, szerves települési hulladékból, kommunális eredetű szennyvíziszapból, ipari szerves hulladékból állítható elő aerob szervezetek gombák és baktériumok segítségével megvalósított biodegradáció révén. A komposztálással lebontott, friss szerves anyagot nyers komposztnak, az utókezeléssel feldolgozott komposztot érett komposztnak nevezik.

Komposztálás: a hulladékhasznosítás egyik módszere, amellyel a nagy szervesanyaghányadú, de méregmentes hulladékok (szerves hulladék, szennyvíziszap) aerob mikroorganizmusok közreműködésével (aerob fermentáció), kellő nedvességtartalom esetén, hőfejlődés közben lebonthatók. A komposztálás eredményeként mezőgazdasági területeken talajjavításra, trágyázásra használható termék, a stabil szerves és szervetlen anyagokból álló komposzt keletkezik. A komposztálás hőfejlődéssel és hőmérséklet-emelkedéssel jár (50-70 °C), ami a patogén mikroorganizmusokat elpusztítja (?), viszont kedvező az aerob folyamatokban közreműködő termofil és mezofil szervezeteknek, baktériumoknak és gombáknak. A nyersanyagoktól, a halommérettől, a hőmérsékleti feltételektől és a nedvességtartalomtól függően a komposzt érésének időtartama 6 hónap és 3 év között változik.

Komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével.

Komposztálás: a szervesanyagot tartalmazó hulladékok kezelésére alkalmas aerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek során mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, ennek eredményeképpen a talaj termőképességének növelésére hasznosítható humusz képződik.

Komposztálható hulladék: olyan, komposztálásra alkalmas hulladék, amelynek nagyobb hányada biológiailag lebontható szerves anyagokból áll. A hulladék komposztálhatóságát meghatározó tényező elsősorban a bomló anyag minősége (szénhidrátok, viaszok, gyanták, lignin stb.), a C/N-arány, emellett fontos szerepet játszik a levegőellátottság, a nedvesség, a hidrogénion-koncentráció és a hőmérséklet.

Aerob lebontás: a szervesanyag lebontása oxigéndús környezetben.

Az aerob szervesanyag-lebontás során szén-dioxid (CO2), víz (H2O), nitritek, nitrátok, szulfátok, foszfátok keletkeznek. Az aerob bomlás termékeinek nagyobb hányada szilárd maradék.

 

Kommunális hulladék lakossági fogyasztásból, intézményi-, kiskereskedelmi-, vendéglátóipari tevékenységből és a közterületek tisztántartásából származó hulladék. Fajtái: háztartási-, intézményi-, kerti-, közterületi hulladék, víztelenített szennyvíziszap, szennyvíztisztítási nyers-iszap, kirothasztott szennyvíziszap, csatornaiszap, rácsszemét.


Biogáztermelés

                Biohulladék –(nedvesség, anaerob körülmények)

                                                       Biogáz + stabilizálódott maradék

 

Biogáz-előállítás: (rothasztás) savtermelő és metántermelő baktériumcsoporttal végzett anaerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek célterméke a biogáz.

 

A biogáz a szerves hulladékok metanogén baktériumok által nedves közegben véghezvitt anaerob rothadásának (fermentáció) eredménye.

Biogáz: szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S) és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: metil-merkaptánt (CH3SH), ammónia (NH3), foszfor-hidrogén (PH3)).

 

Anaerob biológiai lebontás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett.

 

Az anaerob szervesanyag-lebontás vezet az ún. biogázhoz, amelynek összetétele körülbelül 45-70% metán (CH4), 30-55% szén-dioxid (CO2), nitrogén (N2), hidrogén (H2), kénhidrogén (H2S) és egyéb maradványgázok (pl.: metil-merkaptán (CH3SH), ammónia (NH3), foszfor-hidrogén (PH3)).

Biogáz előállítására valamennyi, anaerob körülmények között biológiailag lebomló szerves anyag alkalmas, mint pl.: trágya, fekália, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok (különösen a cukor-, sajt-, keményítőgyárak hulladékai), valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladék, kommunális szennyvíziszap stb. A biogáz keletkezése elméletileg +4....+98 °C között lehetséges. A különböző hőmérsékleti tartományokban a metanogén baktériumok más-más törzse tevékenykedik. A biogáz-termeléshez szükséges idő más és más. A 15-25  °C tartományban a lebontási idő: ≈ 100 nap; a 28-36 °C tartományban a lebontási idő: ≈ 40 nap; és a 48-53 °C tartományban a lebontási idő: ≈ 20 nap. Ennyi idők alatt a szerves anyagnak kb. 90%-a bomlik el.

A biogáztemelés hátránya a hosszú ciklusidő (25-35 nap) és az alacsony gázkihozatal (( mgáz)/(t nyersanyag)), vagyis az alacsony időbeli termelékenység ((m3 gáz)/(t nyersanyag idő nap)). 

Jellemző időbeli termelékenységek: 1.0 - 2.5 m3 gáz /(m3 reaktor nap)

Nyersanyag

Biogázhozam, mgáz / t nyersanyag

Tehéntrágya

40-60

Sertéstrágya

50-65

Baromfitrágya

70-130

Silókukorica

170-200

Szőlőtörköly

250-270

Szennyvíziszap

40-280

 



Példák az anyagok veszélyességére vonatkozóan

Tűzveszélyes elemek: H2, K, Rb, Sr, Ba. Kevésbé tűzveszélyes elemek: Li, Na, Mg, Ca.

Tűzveszélyes szervetlen vegyületek: H2S. Kevésbé tűzveszélyes szervetlen vegyületek: LiH, CaH2, CaC2CO.

A szerves vegyületek között a hidrogénben és szénben gazdag anyagok égnek jól (tűzveszélyesek), a kisebb molekulatömegűek, gázhalmazállapotúak jobban, mint a nagyobb molekulatömegűek és folyékonyak (vagy szilárdak). Pl.: metán (CH4), etán (C2H6), propán (C3H8), bután (C4H10), pentán (C5H12), tűzveszélyes: de, hexán (C6H14), heptán (C7H16), oktán (C8H18), benzol, toluol, xilolok, naftalin kevésbé tűzveszélyes: és pl.: a szilárd C22H46 (dokozán) tűzveszélyesség vonatkozásában nem veszélyes.

Robbanásveszélyes: 2,4,6-trinitro-toluol, 2,4,6-trinitro-fenol, glicerin-trinitrát.

Maró hatású anyagok: F2, Cl2, Br2, Li, Na, K, HF, HCl, HBr, HI, HNO3, H2SO4, H3PO4, HClO4 NaOH, KOH, Ca(OH)2, HCOOH, CH3COOH, C2H5COOH.

A karbonsavak maró hatása az alkilláncok növekedésével csökken és a veszélyesség ”irritálóvá” szelídül. A HCOOH, CH3COOH, C2H5COOH maró hatású de, C15H31COOH és C17H35COOH irritáló.

Az anyagok veszélyessége (pl.: maró hatása) a koncentráció csökkenésével csökken: pl.: az 1 %-os vizes oldatban az NaOH veszélyessége irritáló, az 5 %-os H2SO4 és a 0,2 %-os HCl veszélyessége szintén irritáló. Az 5 %-os vizes oldatban a HCOOH és CH3COOH már ”csak” irritáló.

Irritáló hatású anyagok: Na2CO3, K2CO3, CaCl2, aceton.

Mérgező anyagok: Be, Os, Tl, P(sárga), F2, Cl2, Br2, HCN, KCN, NaCN, HgO, H2S, CO.

Kevésbé mérgező anyagok: Ba, Hg, Pb, As, Se, SO2, NO2, NH3, CO2, Pb3O4, CrO3, CdO, benzol, CCl4, CH3OH, formaldehid, anilin, fenol.

Oxidáló anyagok: O2, O3, H2O2, Na2O2, HNO3, KNO3, NaNO3, NH4NO3, KMnO4, CrO3.

Ártalmas anyagok: Cd, Co, Te, B, Ni, Mn, toluol, xilolok, CHCl3, naftolok, etilénglikol.

CMR-anyagok (rákkeltő és/vagy mutagén és/vagy reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok, szerepelhetnek a mérgező, vagy az ártalmas anyagok között is):

CdO, Na2B4O7.10H2O, CrO3, PbO2, PbO, Pb3O4, PbCrO4, CoCl2, As2O3, As2O5, C6H6, CCl4, CHCl3, ClCH=CCl2, Pentaklórfenol, di-izobutilftalát (DIBP), 2,4-Dinitrotoluol (2,4-DNT).

 

***

 

A hulladéktermelés velejárója a civilizált életnek. Ha mindennemű, az emberi tevékenységek során keletkező hulladékot számításba veszünk, akkor Európában 3,8 – 5,2 tonna/fő/év szilárd hulladék keletkezik. Az emberek mindennapi életével összefüggő, úgynevezett szilárd települési hulladék mennyisége: 0,34 – 0,50 tonna/fő/év.

Az összes hulladék a fejlett iparú és mezőgazdaságú országokban a következő forrásokból származik:

– mező- és erdőgazdaság, halászat: 34 – 38 %,

– bányászat, energiatermelés: 22 – 24 %,

– építés és bontás: 17 – 20 %,

– ipari termelés, elosztás, szállítás: 14 – 15 %,

– szilárd települési hulladék: 9 – 11 %,

– autószerelés, -bontás: 0,5 – 0,6 %, és

– elektromos és elektronikai hulladékok: 0,2 – 0,3 %.

(A minősített veszélyes hulladékok nagy része a termelési hulladékban van; a szilárd települési hulladékban csak kb. 1 %-a.)

 

***

 

A csomagolási hulladék a hulladékok legszembetűnőbb formája. A csomagolóanyagok anyagtípus szerinti megoszlása országonként változó, a következő arányok tükrözik az európai helyzetet:

– papír és karton: 36-38 %,

– üveg: 24-27 %,

– fa és parafa: 11-13 %,

– műanyag: 11-17 %,

– fém: 7- 8 %, és

– kompozit anyagok: 1- 3 %.

 

***
  

A szennyvíztisztítás

 

            A vízelőkészítési és szennyvíztisztítási technológiában alkalmazott eljárások többsége egyre közelebb kerül egymáshoz.

            A szennyvíztisztítás módja nagymértékben függ a szennyvíz jellegétől. Alkalmaznak lefölözést, ülepítést, szűrést, derítést, valamint a szennyvíz jellege szerint: semlegesítést, oxidációt, adszorpciót, extrakciót, bepárlást, csapadékképződést és biológiai szennyvíztisztítást.

            A biológiai szennyvíztisztítási eljárásokban a mikroorganizmusok irányított tevékenységét (fermentáció) hasznosítják. Ennek a fermentációs tevékenységnek a nyersanyaga a szennyvíz finom lebegő, kolloid és oldott szerves anyaga. A reakciótermékek részben szilárdak (baktériumszaporulat) és kiülepíthetők, kiszűrhetők, részben pedig gáz alakúak (CO2, CH4, H2S, NH3, N2) és maguktól, vagy az elegy keveredése során távoznak a szennyvízből. A reakciótermékek egy része ugyan oldatban marad, de tovább nem bomlik. A szennyezők elásványosodtak.

            A biológiai tisztítás lényegében az élővizekben, illetve a talajban lejátszódó tisztításhoz hasonlít. Attól függően, hogy a mikroorganizmusok működésükhöz oxigént igényelnek-e, beszélhetünk aerob; illetve ha nem igényelnek-, sőt tevékenységükre káros akkor anaerob mikroorganizmusokról, és ennek megfelelően aerob, illetve anaerob tisztításról. Az aerob szervesanyag-lebontás és az anaerob szervesanyag-lebontás termékei különbözőek.

Az aerob szervesanyag-lebontás során szén-dioxid (CO2), víz (H2O), nitritek, nitrátok, szulfátok, foszfátok keletkeznek. Az aerob bomlás szilárd maradéka a szennyvíziszap.

Az anaerob szervesanyag-lebontás vezet az ún. biogázhoz, amelynek összetétele körülbelül 45-70% metán (CH4), 30-55% szén-dioxid (CO2), nitrogén (N2), hidrogén (H2), kénhidrogén (H2S) és egyéb maradványgázok (pl.: metil-merkaptán (CH3SH), ammónia (NH3), foszfor-hidrogén (PH3)). A szilárd maradék a kirothasztott szennyvíziszap.

 

***

 

Kommunális szennyvizek kezelése

 

A háztartási szennyvizek esetében a probléma az erjedésre, rothadásra hajlamos szerves anyagok eltávolítása, ami mikrobiológiai úton érhető el, aerob körülmények között lejátszódó folyamatban. A szennyvíz­tisztítás hagyományos folyamata általában két szakaszra, a mechanikai és a bioló­giai tisztításra osztható fel, s ezeket fizikai-kémiai műveletek egészítik ki.

A szennyvíz tisztítását az e célra létesített üzemekben, a szennyvíz­tisztító telepeken hajtják végre. Általában a telepeket a lakott területektől megfelelő távolságban, védőövezettel körülvéve létesítik.

A szennyvíztisztítási technológiák közül Magyarországon a legelterjedtebb az eleveniszapos (biológiai) szennyvíztisztítási technológia

 

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás

 

A kolloidális szerves szennyeződést tartalmazó szennyvizet tisztítani kell mielőtt az élővízfolyásba, a befogadóba vezetnék. A tisztítási módszereknek több változata ismeretes. A levegőztető medencében, a szerves anyagban gazdag vízben kedvező feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy az aerob lebontási folyamat meginduljon. A kedvező üzemi körülmények hatására a mikroorganizmusok elszaporodnak, majd később pelyhekké, pehely-agglomerátumokká állnak össze. Ez tulajdonképpen az eleveniszap, ami már kiülepíthető, erről kapta ez a tisztítási eljárás a nevét. Tehát az eleveniszapos szennyvíztisztításnál szükség van: mikroorganizmusokra, tápanyagra, és oldott oxigénre.

A szennyvízben jelenlevő kisszámú mikroorganizmus szaporodása a szennyvíz levegőztetésével megindul, mivel biztosított a tápanyagként szolgáló szerves anyag és a mikroelemek mennyisége is. Az eleveniszap nagy része baktériumokból épül fel, de mellettük protozoák, gombák, kerekes férgek és néha a fonalas férgek is megtalálhatók. A szennyvizek attól függően, hogy milyen eredetűek, különböző minőségű, és mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak. A tápanyag jellegétől függően az eleveniszapban egy-egy faj uralkodóvá válhat attól függően, hogy adott ökológiai viszonyok mellett melyik fajnak lesz nagyobb a szaporodási készsége.

A szerves anyag oxidációja és hasznosítása a leggyorsabb folyamat, melyet az ilyen tápanyagra specializálódott heterotróf mikroorganizmusok végeznek. Ezzel egyidejűleg, a megfelelő oxigénellátottságú levegőztető medencében kerülhet sor a baktérium szaporodás által fel nem használt nitrogén oxidációjára az autotróf baktériumok révén. Az iszappelyhek belsejében a hetereotróf mikroorganizmusok a nitrátionokat redukálhatják. Az ehhez szükséges oxigénkoncentrációt <0,5mg/l oxigén alatt kell tartani, mert egyébként a heterotrófok a szabad oxigént használják fel elektron – akceptorként, de ennek hiányában, a nitrát, mint oxigénforrás szerepel. A többletfoszfor immobilizálását is a heterotrófok bizonyos fajtái végzik, sejtbe történő akkumulálással.

Az aerob szervezetek számára az oxigénellátás kérdése nagyon fontos. A gyakorlat azt igazolja, hogy az O2 tartalom nem lehet kevesebb 0,5 mg/dm3-nél és 1,5-2,0 mg/dm3 érték között kell tartani. Amennyiben ezt meg lehet valósítani, az bizonyos mértékben energia-megtakarítást is jelenthet. A levegőt az eleveniszapos medencébe légbefúvással vagy mechanikai úton, forgókefés eljárással viszik be. A nagy szennyezőanyag-koncentráció hatására az organizmusok száma magas, az endogén fázis kialakulása gyorsabb lesz. Az üzemi egyensúly elérésekor a szubsztrát lebontásából keletkező fölös iszap szaporulat és a fölösiszap-elvétel közelítőleg egyensúlyba kerül.

 

Nitrogéneltávolítás

 

A nitrogénvegyületek egy részét a tisztítást végző heterotróf baktériumok testanyaguk felépítésére használják. Az átlagos kommunális szennyvizek tisztítása során az összes nitrogénre vonatkoztatott eltávolítási hatásfok 20 – 30 % között mozog. Itt céltudatos technológiai beavatkozásról nem beszélhetünk. A konvencionális biológiai szennyvíztisztítás számottevő mértékű nitrogéneltávolításra nem alkalmas. Az ammónia vegyületek nitráttá történő oxidációját nitrifikációnak nevezzük. A folyamat oxidációs hatásfoka ammónia nitrogénre vonatkoztatva 90 – 95 %. Összes nitrogénre vonatkoztatott hatásfok 70 – 85 % között változik. A nitrát vegyületek redukciója a denitrifikáció. Az elődenitrifikációval 50 – 60%, az utó-denitrifikációval pedig 70 – 85%-os hatásfokot lehet elérni (nitrátra vonatkoztatva).

A nitrogéntartalmú vegyületek káros hatásai:

                - ammónia toxicitás a halakra,

                - klóros fertőtlenítés hatékonyságának csökkentése,

                - szennyvíz-újrahasznosítási lehetőségeinek csökkentése.

Az ülepítőből elfolyó szennyvíz N-tartalmának csökkentése nitrifikáló és denitrifikáló folyamatokkal történik, ahol a végtermék általában N2-gáz, mely a szennyvízből kidiffundál. Az eljárás során gondoskodni kell a szénforrás biztosításáról a nitrát N2-gázzá és oxigénné alakításához. A szabad oxigén az anaerob folyamatok hatásfokát rontja, így a szennyvíztérbe jutását meg kell akadályozni. Az ideális C:N arány települési szennyvizek esetében 12:1. A nitrifikáció kb. 20-50 óra alatt zajlik le.

Az első lépésben a baktérium az ammónium-ionokat nitrit-ionokká alakítja:

 

2 NH4+ + 3 O2 → 2 NO2- + 4 H+ + 2 H2O

 

Második lépésben a nitrit oxidációja megy végbe:

 

2 NO2- + O2 → 2 NO3-

 

A nitrifikációval ellentétes folyamat a denitrifikáció, ami levegő kizárásával, anoxikus körülmények között megy végbe:

 

oldott szerves szén + NOx-N → N2↑ + CO2 + H2O

 

A denitrifikáció tehát a szerves tápanyag által is befolyásolt folyamat. A denitrifikáció tulajdonképpen szerves szén felhasználása a nitrát oxigénjének a hasznosításával oxigénmentes környezetben. Oxigén hiányában a biológiai szennyvíztisztítás heterotróf baktériumainak nagyobb része képes a nitrát oxigénjének a hasznosítására. A denitrifikációnál a nitrogén a rendszerből nitrogéngáz formájában távozik. A denitrifikációt ún. fakultatívan aerob mikroorganizmusok végzik, melyek ezimrendszerüket oxigén távollétében nitrát nitrogén gázzá alakítására módosítják. Oxigén jelenléte a denitrifikációt részben metabolikusan részben kinetikailag gátolja.

A denitrifikációhoz szükséges körülmények: a nitrát jelenléte a denitrifikáló térrészbe (anoxikus medence) kerülő szennyvízben, oxigénhiányos környezet az anoxikus medencében, denitrifikációra képes biomassza, ill. megfelelő szerves tápanyag a folyamatok végbemeneteléhez.

Természetes úton is lehetőség van a nitrogén eltávolítására. Leginkább vízi növényzettel: vízijácintok és békalencsék igénybe vételével.

 

Többletfoszfor eltávolítása

 

A foszforeltávolítás az állóvizek eutrofizációjának megakadályozása érdekében fontos.  A foszfát kicsapatására vas(III)- (FeCl3) vagy Al-sót [Al2(SO4)3] alkalmaznak. Ezek ionjai egy teljesen oldhatatlan csapadékot képeznek a foszfát-ionnal. Hátránya, hogy a keletkező fémfoszfátok és hidroxidok iszaphozam-növelő hatásúak. A keletkező szekunder iszapnak akár 15-25%-a is lehet a foszfát, ennyivel növeli tehát a tisztítás iszaphozamát. Ez a csapadék azután az iszaprothasztás után is megmarad, növelve a rothasztás maradékénak a hozamát, ill. termékének a szervetlen anyaghányadát. Ráadásul ebben az iszapban a foszfor a növények számára hozzáférhetetlen formában van jelen.

A kémiai P-eltávolítás berendezésigénye: vegyszer előkészítő és adagoló, bekeverő, ülepítő. Lehetséges megvalósításai:

- Előkicsapás:

                   - Hátránya, hogy a szervesanyagok pelyhesedését okozza, ami a denitrifikációt zavarja.

- Szimultán kicsapás:

                   - A vegyszereket a biológiai fokozatba adagolják;

                   - Hátránya, hogy a Fe- és Al-tartalmú kicsapószer rontja a nitrifikáció hatásfokát.

- Utókicsapás:

                   - A biológiai tisztítás és az utóülepítőt követően adagoljuk a vegyszereket;

- Előnye, hogy kiegyenlíti a megelőző folyamatok tökéletlen működését és nem zavar további lépéseket.

- Hátránya, hogy drága.

A vegyszeres foszfor kicsapatás drága művelet, ezért a biológiai eltávolítás az elterjedtebb. Ennél a műveletnél a többletfoszfor eltávolítását mikroorganizmusok végzik anaerob, majd aerob körülmények között. Nagy koncentrációban képesek a foszfor „betárolására” polifoszfát formában. A lebontó folyamatnak kedvező, ha az anaerob szakasz előtt a nagy molekulatömegű szerves anyagok aprózódnak, és bekövetkezhet a hidrolízis.

A foszforeltávolítást acetát vagy más rövidláncú szerves savak hozzáadásával, ill. a nyers szennyvíz hidrolízisének és fermentációjának optimalizálásával intenzifikálhatjuk.

 

A szennyvíziszapok kezelése

 

A szennyvíz tisztítása során másodlagos anyagként szennyvíziszap (szilárd fázis) keletkezik. A szennyvíztisztítási módszerek maghatározása során mindig figyelemmel kell lenni a szennyvíziszap elhelyezésére. A szennyvíz-iszapokban felgyülemlő nehézfémek toxikussá tehetik azt, ill. fertőzőek, mivel bennük féregpeték, patogén baktériumok, vírusok, stb. találhatók. A szennyvíziszap kezelésére függ a hasznosítás módjától, valamint az érkező szennyvíz összetételétől függ. A szennyvíziszap kezelés célja az anyag nedvességtartalmának csökkentése, bűz, szagártalom, fertőzőképesség csökkentése illetve megszüntetése.

Az iszapkezelés és elhelyezés fontosabb eljárásai:

- Stabilizálás

                               - anaerob vagy aerob folyamatok révén játszódhat le;

                               - a baktériumok az iszapot egyszerűbb formákká alakítják át;

- anaerob iszapstabilizálás célja, hogy az iszap szerves vegyületeit stabilizált anyagokká alakítsa át, csökkentve az iszap mennyiségét és térfogatát, ill. hasznosítható végtermékhez (metán) jussunk a folyamatok során;

- aerob iszapstabilizálás célja, hogy a nyers illetve biológiailag stabilizált iszap és a patogén mikrobák mennyisége csökkenjen.

- az aerob rothasztás magába foglalja a szerves anyag átala­kítását, illetve stabilizálását.

- Iszapsűrítés

- célja a szennyvíziszap víztelenítésével térfogatának csökkentése, így a kezelendő iszap térfogata csökken;

- sűrítési megoldások: gravitációs-, és dinamikus sűrítés.

- Kondicionálás

                               - célja az iszapvíz leadásának elősegítése;

- mindig energiaközléssel jár, ami történhet hőátadással, vegyszer adagolásával vagy biokémiai folyamatként;

- a mész beoltásával járó hőhatás fertőtlenít, gátolja az iszap további rothadóképességét, előnyös a víz­telenítés szempontjából, a magasabb pH-tartalom kedvező a mezőgazdasági hasz­nosításnál;

- a biokémiai kondicionálása célja a szerves anyagok ásványosítása, a rothadóképesség csökkentése, a patogén baktériumok számának csökkentése. A stabilizálás történhet levegő jelenlétében (aerob) és levegő jelenléte nélkül (anaerob).

- Iszapfertőtlenítés;

- Víztelenítés:

                   - célja a kellően kondicionált anyag nedvességtartalmának csökkentése. Ez történhet:

1. Természetes víztelenítőkkel:

- iszapszikkasztó ágyak;

- szárító tavak.

2. mesterséges (gépi) víztelenítőkkel:

- dinamikus víztelenítők (centrifuga);

- statikus (nyomó) erő hatására működő berendezések (szalagszűrő);

- szívóerő hatására működő gépek (vákuumszűrők).

- Szárítás;

- Komposztálás;

- a komposztálás a szennyvíziszap biológiai úton történő feldolgozása, melynek fő céljai a stabilizálás, vízleadás, fertőtlenítés, térfogat és tömegcsökkentés, légszennyezés csökkentése, talajszennyezés megakadályozása, az iszapban levő N, P, K, C tartalom hasznosítása és a tápelem-kimosódás kocká-zatának csökkentése.

- a komposztálás során folyamatosan kell mérni az oxigéntartalmat, a ned­vességtartalmat és a szerves anyagban lévő nitrogénhányadot, amelyet a C/N aránnyal fejeznek ki. A legtöbb szakirodalom a 20:1 - 30:1 arányt találja megfele­lőnek.

- Szállítás, deponálás.

 

***


HULLADÉKGAZDÁLKODÁS - TESZTEK


 

Pótolja a hiányzó szavakat!

 
A .......................................................: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

 

A ……………………..…..........… bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

 

A …………………………………. egy vagy több olyan tulajdonsággal rendelkező anyagot vagy összetevőt tartalmazó hulladék, amely az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.

 

A …………………………....…......: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű, és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

 

…………………………….……...…k: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

 

A ………………………….….….…: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával.

 
A …………………………….…….. anyagok és készítmények olyan anyagok, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

 

A …………………………….…….. anyagok életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben.

 

A …………………………………….. anyagok és készítmények olyan anyagok, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

 

Az ……………………………….…. anyagok nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak.

 

Az ………………………………..… anyagok és készítmények olyan anyagok, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek..

 

A ……………………………......….. szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S) és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: metil-merkaptánt (CH3SH)).

 

A ……………………………………………..: minden olyan gáz, amely a hulladéklerakóba elhelyezett hulladékból fejlődik.

 

Az ……………………………………………: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

 

 A ………………………………………………………….. olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik. …………………………………………………………… pl. az azbeszt por, szálak cementbe való beágyazása.

 

Az …………………………………………: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett.

 

A ................................................................: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a lerakóban marad vagy a környezetbe kerül;

 
 
 

Gyakran előfordul, hogy (idegen nyelvű) angol feliratozást kell értelmezniük. Az angol szakmai kifejezések ismerete nehezen nélkülözhető. Írja le a következő kifejezések magyar megfelelőjét!

 

explosive ………………………………. (robbanásveszélyes)

oxidizing ………………………………. (égést tápláló, oxidáló)

highly flammable ………………………..(fokozottan tűzveszélyes)

flammable ……………………………… (tűzveszélyes)

toxic …………………………………… (mérgező)

very toxic ……………………………… (nagyon mérgező)

corrosive ……………………………… (maró)

harmful ………………………………… (ártalmas)

irritant …………………………………. (irritáló)

dangerous for the environment …………. (környezetre veszélyes)

 

 

Pótolja a hiányzó szavakat!

 

l) ……………………. (robbanó anyagok) folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.

 

m) …………………….  (oxidáló anyagok) anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek.

 

n) ……………………… (tűzveszélyes anyagok) folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is).  Anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek. Szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak. Gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek. Anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben.

 

o) ………………………. (kevésbé tűzveszélyes anyagok) folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.

 

p) ……………………. (irritáló vagy izgató anyagok) nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak.

 

r) ……………………. (ártalmas anyagok) anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak.

 

s) ……………………. (mérgező anyagok) anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak.

 

t) …………………….  (karcinogén anyagok) anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

 

u) …………………….   (maró (korrozív) anyagok) anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.

 

v) ……………………. (fertőző anyagok) életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben.

 

z) ………………………………………………….  (reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok) anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

 

q) ……………………. (mutagén anyagok) anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

 

w)  ………………………… (környezetre veszélyes anyagok) anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják.

 

 

 

Pótolja a hiányzó szavakat!

 

a) …………………………….. hatású az olyan anyag, amely a terhes szervezetbe jutva eléri a magzatot, és abban fejlődési rendellenességet okoz. (1)

 

b) ………………………………. hatású az olyan anyag, amely a szervezetben történő eloszlása során kromoszómához kötődik, abban durva szerkezeti változást okoz, vagy annak egy kisebb szakaszán pontmutációt vált ki. (1)

 

c) ………………………………… hatású az olyan anyag, amely a szervezetbe jutva rövidebb-hosszabb lappangási idő után rosszindulatú daganatot idéz elő. (1)

 

d) A …………………………… az a jelenség, amelynek során a két vagy több anyag szervezetre gyakorolt együttes hatásakor, hatásösszegződés helyett, annál nagyobb hatást tapasztalunk. (1)

 

e) Az …………………………………. az a jelenség, amelynek során a két vagy több anyag szervezetre gyakorolt együttes hatásakor, hatásösszegződés helyett, annál kisebb hatást tapasztalunk. (1)

 

f) …………………………………. a mérgeződés, ha egyszeri nagy adag (=dózis) hatására jön létre. (1)

 

g) …………………………….. a mérgeződés, ha hónapok, évek alatt ismétlődő kis adagok hatására jön létre. (1)

 

h) Az ……………………………… az anyagnak az a testtömeg-kilogrammra számított mennyisége, amely egyszeri kezelés után, adott időn belül, elpusztítja a tesztszervezetek felét. (1)

 

i) Az ………………………………. a gázok, gőzök és porok levegőben mért koncentrációja, amely egyszeri alkalommal, adott időn át alkalmazva, a tesztszervezetek felének pusztulását okozza. (1)

 

 
 
Pótolja a hiányzó szavakat!

 

a) …………………………. hatású az olyan anyag, amelynek hatására bőrgyulladás és a szemen kötőhártya-gyulladás (esetleg szaruhártya-gyulladás) lép fel. (1)

 

d) A szennyeződéskibocsátást ………………………………………….nak is nevezik. (1)

 

i) A letális azt jelenti ……………………………………….; a dózis azt, hogy ………………………………………….; a per os azt, hogy ………………………………….. a percután azt, hogy ……………………………………..; a dermális azt, hogy …………………………………; az inhalál azt, hogy ……………………………………. és a toxikus azt, hogy ……………………………………. (7)

 

j) Az in vitro azt jelenti ………………………… , az in vivo azt, hogy ……………………….

 

 

 

Ismerje fel a következő alapfogalmakat!

 

…………………………………………………… (emisszió, kibocsátás, levegőszennyezés, szennyeződéskibocsátás; illetve kibocsátott anyagmennyiség) Az a folyamat, amelynek során levegőszennyező anyagok kerülnek a légkörbe, illetve az a szennyező-anyagmennyiség, amelyet a szennyezőforrás a légkörbe juttat.

 

 (A vegyületek mérgezőképességének (toxicitásának) és ártalmasságának jellemzésére alkalmasak a következő adatok.)

…………………………………………………… (LD50 (letális dózis)) A kémiai anyagoknak az a testsúlykilogrammra számított mennyisége, amely egyszeri kezelés után (szájon keresztül: per os vagy injekcióval: percután) 14 napon belül elpusztítja a kísérleti állatok felét.

 

…………………………………………………… (LC50 (letális koncentráció)) A gáz- vagy gőznemű anyag levegőben mért koncentrációja mg/m3-ben, amely egyszeri alkalommal 3h-n át belélegezve (inhalálva) a kísérleti állatok felének pusztulását okozza.

(Az LD50 per os és az LC50 a leggyakrabban alkalmazott toxikológiai jellemzők, azonban bőrön keresztül felszívódó mérgek esetén a dermális LD50 értéket is meg kell határozni. )

 

Az ALD (Approximate lethal doses (i.e. the lowest dose at which mortality occurs)) jelentése:

……………………………………………………………………………… (a mérgező anyagok közelítően halálos mennyisége (letális dózisa)).

 

Az ALC (Approximate lethal concentration (i.e. the lowest concentration at which mortality occurs)) jelentése: ……………………………………………………………………………… (a mérgező anyagok közelítően halálos koncentrációja.)

 

Az MLD (Minimum lethal dose, also LDmin, is the least amount of toxic material that can produce death in a given animal species under controlled conditions) jelentése: …………………………………………………………. (a mérgező anyagok minimális halálos adagja).

 

 

Pótolja a hiányzó szavakat!

 

letális = …………………………………………………… (halálos)

dózis = …………………………………………………… (adag)

per os = …………………………………………………… (szájon át történő)

cutan (latin) = ……………………………………………… (bőr)

percutan = ………………………………………………… (bőrön át)

subcutan = ………………………………………………   (bőr alá történő)

derma (görög) = ………………………………………….  (bőr)

dermális = ………………………………………………… (bőrrel kapcsolatos, bőrön át történő)

 


Értékelje az alábbi megállapításokat! (igaz vagy hamis?)

a.) Teratogén hatású az olyan anyag, amely a terhes szervezetbe jutva eléri a magzatot, és abban fejlődési rendellenességet okoz. ?

 

b.) Mutagén hatású az olyan anyag, amely a szervezetben történő eloszlása során kromoszómához kötődik, abban durva szerkezeti változást okoz, vagy annak egy kisebb szakaszán pontmutációt vált ki. ?

 

c) Karcinogén hatású az olyan anyag, amely a szervezetbe jutva rövidebb-hosszabb lappangási idő után rosszindulatú daganatot idéz elő. ?

 

d.) A maró (korrozív) anyagok és készítmények az élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. ?

 

e.) A fertőző anyagok és készítmények életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben. ?

 

f.) A robbanó anyagok folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. ?

 

g.) Az oxidáló anyagok és készítmények más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek. ?

 

h.) Az irritáló vagy izgató anyagok, olyan anyagok, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak. ?

 

i.) Az ártalmas anyagok és készítmények belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén heveny egészségkárosodást okozhatnak. ?

 

j.) A mérgező anyagok és készítmények belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak. ?

 

k.) A fertőtlenítés: a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását szolgáló eljárás. ?

 

l.) A karcinogén jelentése: rákkeltő, rákot előidéző anyag (tényező). ?

 

m.) A szinergizmus jelentése (a méregtanban, gyógyszerhatástanban): több anyag együttes hatása nagyobb, mint az egyes anyagok hatásának összege. ?

 

n.) A szinergizmus az a jelenség (a méregtanban, gyógyszerhatástanban), amelynek során a két vagy több anyag szervezetre gyakorolt együttes hatásakor, hatásösszegződés helyett, annál nagyobb hatást tapasztalunk. ?

 

o.) Az antagonizmus az a jelenség (a méregtanban, gyógyszerhatástanban), amelynek során a két vagy több anyag szervezetre gyakorolt együttes hatásakor, hatásösszegződés helyett, annál kisebb hatást tapasztalunk. ?

 

p.) A rekultiváció: az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet tudatos helyreállítása. ?

q.) Az obligát aerob szervezetek életfolyamataikhoz elengedhetetlen feltétel az oxigén. ?

r.) Az obligát anaerob szervezetek életfolyamataikhoz elengedhetetlen feltétel az oxigénhiány. ?

s.) Az anaerob szervezetek működése során lejátszódó folyamatok oxigén nélkül mennek végbe. ?

t.) A fakultatív anaerob szervezetek aerob körülmények között élnek, de oxigén nélkül is megélnek. ?

u.) A fakultatív aerob szervezetek anaerob körülmények között élnek, de oxigén jelenlétében is megélnek. ?

v.) A veszélyes hulladék: a termelés, szolgáltatás, elosztás, fogyasztás során keletkező, olyan különleges kezelést igénylő hulladék, amely, mérgező, fertőző, stb. tulajdonságai folytán az emberre, élővilágra és a művi környezetre, közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatású. ?

 

Értékelje az alábbi megállapításokat! (igaz vagy hamis?)

a.) Az aerob szervezetek oxigént igénylő szervezetek; jelentős részük kizárólagosan csak levegő jelenlétében képes élni (obligát aerob szervezetek); kisebb csoportjuk oxigén nélkül is képes anyagcserére (fakultatív anaerob szervezetek), ilyenek egyes mikroorganizmusok, valamint talajlakó szervezetek. ?

b.) Az aerob szervezetek az életműködésükhöz a levegő oxigénjét igénylő, és felhasználó szervezetek (mikroorganizmusok, pl. baktériumok). ?

c.) Az aerob szervezetek az előidézői a szerves anyagok aerob bomlásának, és az aerob szervezetek az eszközei a szerves hulladékok aerob bomlására épülő hulladékkezelési eljárásoknak (pl. komposztálás), vagy a szervesanyag-tartalmú szennyvizek aerob biodegradációjára támaszkodó szennyvíztisztításnak (pl. aerob stabilizációs tó). ?

d.) Az aerob szervezetek a szerves anyagok szénvegyületeit szén-dioxiddá és vízzé, nitrogén­vegyületeit nitritekké és nitrátokká, kénvegyületeit szulfitokká és szulfátokká, foszfor­vegyületeit pedig foszfátokká alakítják (ásványosodás). ?

e.) Aerob az olyan szervezet, amely oxigén jelenlétében képes élni és szaporodni. ?

f.) Obligát aerob az olyan szervezet, amely nem képes élni és növekedni oxigénmentes környezetben. ?

g.) Fakultatív aerob az olyan szervezet, amely oxigénmentes környezetben él és növekszik, de oxigén jelenlétében is megél. ?

h.) A komposztálás: a szervesanyagot tartalmazó hulladékok kezelésére alkalmas aerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek során mikroorganizmusok a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, ennek eredményeképpen a talaj termőképességének növelésére hasznosítható humusz képződik. ?

i.) A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt körülmények közötti anaerob bomlásakor keletkezik. ?

j.) A települési szilárd hulladéklerakó lényegében egy nagytérfogatú bioreaktornak fogható fel, ahol az anaerob körülmények dominálnak. ?

k.) A kommunális hulladéklerakókban keletkező biogáz minősége a hulladékok összetett anyagi tulajdonságai miatt némileg eltér az egyéb hulladékok anaerob erjesztése során keletkező biogázétól, ezért célszerűen megnevezésére a depóniagáz elnevezés alkalmazása pontosabb. ?

l.) A depóniagáz minősége függ a depónia korától és a lerakott anyagok változó összetételétől. ?

m.) Általánosságban a depóniagáz összetétele a következő: 45–55% metán, 30–40% széndioxid, 0,1–2% nitrogén; kénhidrogén, illékony zsírsavak, és merkaptánok ppm nagyságrendben; ugyanakkor megjelenik kísérőként a víz (gőz) is. ? I

n.) A kommunális hulladéklerakókban a gázképződés nagyjából az első év közepén megindul, intenzív képződése ~20 évig tart. Az adott lerakóra jól megválasztott technológia alkalmazásával 15-20 éven át évente 10 köbméter gáz nyerhető egy tonna hulladékból. ?

o.) Anaerob az olyan mikroorganizmus, amely oxigén jelenléte nélkül képes élni és növekedni. ?

p.) Obligát anaerob az olyan mikroorganizmus, amely csakis oxigén jelenléte nélkül képes élni és növekedni. ?

q.) Fakultatív anaerob az olyan mikroorganizmus, amely oxigén jelenlétében él és növekszik, de oxigénmentes környezetben is megél. ?

r.) A szilárd települési hulladéklerakókban, a tapasztalatok szerint, 6-7 hónap elteltével megindul a gázképződés folyamata, amely 10-15 év után éri el a tetőpontját, majd fokozatosan csökken és 15-20 év múlva már nem gazdaságos a kitermelése. ?

s.) A hulladéklerakók gáztermelése jelentősen elmarad a biogáz-fermentorokétól. ?

t.) A kommunális hulladéklerakókban a kis mennyiségben előforduló kénvegyületek, illékony zsírsavak, merkaptánok,, mint bűzanyagok jelennek meg, és az egyébként szagtalan metán-széndioxid elegynek jellegzetes undortkeltő „szemétbomlás” szagot adva. ?

 

Értékelje az alábbi megállapításokat! (igaz vagy hamis?)

a.) A depóniagáz keletkezésének időbeli alakulása egy olyan lebomlási görbét ad, amelynek kezdete a lerakás első évében indul, és amelynek vége gyakran a lerakóhely lezárása utáni 25–30 évig is eltart. ?

b.) A kommunális hulladéklerakók bűzét a lerakó nyílt felületén eltávozó depóniagáz egyes komponensei okozzák. ?

c.) A kommunális hulladéklerakóktól a szélirányban 300–500 m-re, a depóniagázból származó bűzhatás már nem érzékelhető. ?

d.) A depóniagázból származó bűzhatás ellen a depóniagáz aktív leszívásával és elfáklyázásával, ill. hasznosításával lehet védekezni. ?

e.) A hulladékban található tápanyag, búvóhelyet és optimális életteret nyújt különböző állat- és rovarfajoknak. ?

f.) A madarak közül a sirályok, valamint a varjúk élnek a kommunális hulladéklerakók környezetében. Megjelenésükkel főleg a téli hónapokban kell számolni. A madarak ellen takarással lehet védekezni, mely megnehezíti a táplálékhoz való hozzájutásukat. ?

g.) Patkányok a lerakó azon nedves részeit kedvelik, ahol üregek találhatók. A rágcsálók betegségek hordozói, ezért védekezni kell ellenük. A rágcsálók ellen a hulladék aprításával, megfelelő tömörítésével lehet védekezni, mely eltömíti a búvóhelyül szolgáló üregeket. A védekezés ettől hatékonyabb módja a rágcsálók irtása. ?

h.) A kommunális hulladéklerakó aerob zónáiban számos rovar talál magának optimális életteret, gazdag táplálékforrást. Előnyös időjárási viszonyoknál tömeges elszaporodásukkal kell számolni. Védekezni ellenük a friss hulladék takarásával és irtásukkal lehet. ?

i.) A kommunális hulladéklerakó bűzhatását az eltávozó depóniagáz egyes komponensei okozzák. ?

j.) A kommunális hulladéklerakó bűzhatása ellen védekezni a depóniagáz aktív kinyerésével lehetséges. A depóniagáz aktív kinyerése telepített gázkutakkal történik. ?

k.) A nyersanyagoktól, a halom méretétől, a hőmérsékleti feltételektől és a nedvességtartalomtól függően a komposzt érésének időtartama 6 hónap és 3 év között változik. ?

l.) A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle oxigénforrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes (aerob és anaerob). ?

m.) Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65-70 °C-ra felmelegszik. A hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik. ?

n.) A szerves anyagok aerob oxidációja szagtalan. ?

o.) A komposztálódó anyag 65-70 °C-ra felmelegszik. ?

p.) A szerves anyagok anaerob bomlása bűzös. ?

r.) Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob mikroorganizmusok szaporodnak el és rothadás megy végbe. Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikroorganizmusok. ?

s.) A rosszul vezetett komposztáláskor anaerob bomlás, rothadás is végbemegy. Ilyenkor a komposzt elsavanyodik, bűzlik. ?

t.) A jó minőségű komposzt eredményesen használható a zöldségtermesztésben, a dísznövénytermesztésben, szabadföldön, a kertben, gyepek, pázsitok tápanyagellátásához. ?



Értékelje az alábbi megállapításokat! (igaz vagy hamis?)

a.) A hulladék ártalmatlanítása a hulladék okozta környezetterhelés csökkentését, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetését, kizárását jelenti a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával. ?

b.) A hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. ?

c.) Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. ?

d.) Az aerob szervesanyag-lebontás során szén-dioxid (CO2), víz (H2O), nitritek, nitrátok, szulfátok és foszfátok keletkeznek. ?

e.) Az anaerob szervesanyag-lebontás vezet az ún. biogázhoz, amelynek összetétele körülbelül 45-70% metán (CH4), 30-55% szén-dioxid (CO2), nitrogén (N2), hidrogén (H2), kénhidrogén (H2S) és egyéb maradványgázok (pl.: metil-merkaptán (CH3SH), ammónia (NH3), foszfor-hidrogén (PH3)). ? I

f.) A beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony vagy iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik.?

g.) A fajtázás a szilárd anyagok, anyaghalmazok szétválasztására alkalmazott eljárás, ahol az anyaghalmazok egyes darabjait eltérő fizikai tulajdonságaik alapján választják el egymástól. Ilyen fizikai tulajdonságok például a mágnesezhetőség, felületi nedvesíthetőség. ?

h.) A darabosítás előkészítő hulladékkezelési eljárás. A finom szemcsés hulladékból sajtolással vagy termikus eljárással nagyobb szemcséket, granulátumot, pelletet, brikettet állítanak elő. ?

i.) Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű mikroorganizmus él, többségében baktériumok, kisebb részben gombák. Kifejezetten nagy mennyiségben inkább a vastagbélben találhatóak meg, ahol a kevés oxigén miatt az anaerob baktériumok túlsúlya a jellemző. ?

j.) A mikroorganizmusok az ember születése után kezdik benépesíteni az addig steril tápcsatornát, a különféle fajok száma felnőtt korban 400-1000 között van. Össztömegük 1-1,5 kg. ? I

k.) A baktériumokat, azon hőmérséklethatárok szerint, amelyek között életműködéseiket a legerőteljesebb módon fejtik ki, a következőképpen csoportosítjuk: hidegkedvelő baktériumok, amelyek a 20 °C alatti hőmérsékletet kedvelik, mezofil baktériumok, amelyek a 20 °C - 40 °C közötti hőmérsékletet kedvelik, termofil baktériumok, amelyek anyagcseréje 50 °C - 60 °C között a legintenzívebb. ?

l.) A komposztérés hőtermelő (exoterm) folyamat, ezért a komposztálódó anyag 65-70 °C-ra felmelegszik. ?

m.) A komposztálás során különböző mikro- és makroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok egyszerű alapvegyületekre, mint szén-dioxid, szulfát, nitrát és víz bomlanak le, illetve a nem ásványosodott szerves anyagokból humuszanyagok keletkeznek. ?

n.) A nedves oxidáció egy lehetséges kémiai hulladékkezelési (ártalmatlanítási) eljárás: olyan vizes fázisban lejátszódó oxidációs folyamat, melynek során a vízben oldott és/vagy szuszpendált szervetlen és/vagy szerves anyagokat oxidálnak. A használt oxidálószerek: O2, O3, NaOCl, H2O2. ?

o.) Egy településen fellelhető összes emberi és állati kórokozó (baktérium, vírus, féregpete) bekerülhet a szennyvízbe, és így következésképpen jelen van a szennyvíziszapban is. ?

p.) Szennyvíziszapnak nevezzük a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapokat. ?


Értékelje az alábbi megállapításokat! (igaz vagy hamis?)

q.)  A szennyvíziszap magas víztartalmú (60-95 %) folyékony anyag, amely koncentráltan tartalmazza az emberi eredetű anyagcsere termékeket és egyéb szerves hulladékokat és szervetlen szennyező anyagokat, háztartásban használt tisztító-, mosószereket, ipari tevékenység vegyszermaradékait, stb. ?

r.) A szennyvíztisztítás során leválasztott szennyvíziszapok mennyisége a szennyvíz térfogatának 1-5%-a. ?

s.) A szennyvíztisztítás során leválasztott szennyvíziszap szilárd fázisa 60-75% szerves anyagot tartalmaz (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat). ?

t.) A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását (az iszap kijuttatását a talajra, vagy az iszap bármilyen más alkalmazását a talajon, vagy a talajban) jogszabállyal kellett szabályozni, hogy annak ne legyen káros hatása a termőföldre, növényzetre, állatokra és az emberre. ?

u.) Jogszabályt kellett alkotni annak biztosítására, hogy az emberek, állatok, növények és a környezet teljes mértékben védve legyenek az szennyvíziszap mezőgazdaságban történő ellenőrizetlen használatából eredő káros hatások ellen. ?

v.) A szennyvíziszapnak értékes mezőgazdasági tulajdonságai lehetnek, ugyanakkor kórokozók és toxikus anyagok (pl.: nehézfémek) vannak a szennyvíziszapban. ?

z.) A szennyvíztisztítás során leválasztott szennyvíziszap szerves anyaga kellemetlen szag kibocsátása közben gyorsan rothad. ?

α.) A szennyvíziszapok a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapok. ?

β.) A kezelt szennyvíziszapok: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma a jogszabály előírásainak megfelel. ?

γ.) A nyers szennyvíziszap: a szennyvíztisztító művekben kizárólag mechanikai tisztítás során, az előülepítőben keletkező, kezelés nélkül nyert iszap. ?

δ.) Az EU-27 országaiban a keletkező összes hulladék átlagosan ≈ 5 tonna/fő/év. ? I

ε.) Az EU-27 országaiban a keletkező összes települési hulladék átlagosan ≈ 0.5 tonna/fő/év. ? I

π.) Az EU-27 országaiban átlagosan a keletkező összes hulladék 3-4%-a veszélyes hulladék. ? I

x.) Magyarországon törvényt alkottak a környezetvédelemről. ?

xx.) Magyarországon törvényt alkottak a hulladékgazdálkodásról. ?

y.) Magyarországon kormányrendeletet alkottak a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. ?

t.) A jó minőségű komposzt eredményesen használható a zöldségtermesztésben, a dísznövénytermesztésben, szabadföldön, a kertben, gyepek, pázsitok tápanyagellátásához. ?

u.) Ha a szennyvíztisztítás során leválasztott szennyvíziszapot biogáz termelésre használják, akkor a művelet végén kapott iszapot kirothasztott iszapnak nevezik. ?


Waste Management

 

List of topics:

Waste. Waste stream. Waste types. Waste management hierarchy. Waste management (is the collection, transport, processing (sorting), recycling or disposal, and monitoring of waste materials). Solid waste treatment technologies: collection, processing (sorting), composting (aerobic biodegradation), incineration, landfill, recycling, anaerobic digestion (biogas production), gasification. Municipal solid waste (MSW). Waste water treatment technologies: screening, skimming, settling, aerobic treatment, chemical treatment, sewage (sludge) treatment, anaerobic digestion. Hazardous waste: „Explosive” „Oxidizing” „Highly flammable” „Flammable” „Irritant” „Harmful” „Toxic” „Carcinogenic” „Corrosive” „Infectious” „Mutagenic” „Sensitizing” „Ecotoxic”.

Waste management equipment: Aeration tank/basin, Anaerobic digester (=Biogas reactor), Baler, Baling machine (Baler), Bar/Coarse screen, Bulldozer (crawler (=caterpillar tracked tractor)), Bulldozer (wheeled), Compactor, Compost turner/aerator, Conveyor belt for sorting, Crusher/Shredder, Dozer (crawler (=caterpillar tracked tractor)), Dumpster, Excavator (crawler (=caterpillar tracked) with bucket), Fluidized bed incinerator,  Forklift (also called a lift truck, a stacker-truck, trailer loader, sideloader, fork truck), Forklift truck, Front loader solid waste truck, Garbage container/receptacle/ barrel/bin/can/basket, Garbage truck, Grabber/Grabbing machine, Grapple truck, Grapple truck/Self loader truck, Grit tank/Chamber, Incinerator, Liquid waste hauler truck, Litter container/receptacle/barrel/bin/can/basket, Loader machine, Loader with telescopic handler (forklift), Magnetic separator, Rear loader solid waste truck, Road/street sweeper, Rotary-Kiln, Rubbish container/receptacle/barrel/bin/can/basket, Scrap (junk) car shredder, Scrapped car baler, Sedimentation basin/tank, Sedimentation/Settling tank, Self loader truck, Settling/Sedimentation tank, Sewage hauler, Shredder/Crusher, Sludge digester, Straw baler, Surface-aerated basin/lagoon, Telescopic forklift truck, Trash container/receptacle/barrel/bin/can/basket, Waste container hauler, Waste container/receptacle/barrel/bin/can/basket, Waste hauler/Waste truck (front loader), Waste hauler/Waste truck (rear loader), Wheeled excavator, Wheeled tractor equipped with attachments (blade and grabber),

 

 

Recommended literature/ Recommended readings:


Directive 2004/35/CE of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004 on environmental liability with regard to the prevention and remedying of environmental damage.

Council directive of 15 July 1975 on waste (75/442/EEC).

Directive 2006/12/EC of the European Parliament and of the Council of 5 April 2006 on waste.

Directive 2008/98/EC of the European Parliament and of the Council of 19 November 2008 on waste and repealing certain Directives.

Council Directive 1999/31/EC of 26 April 1999 on the landfill of waste.

Council directive of 12 December 1991 on hazardous waste (91/689/EEC).

European Parliament and Council Directive 94/62/EC of 20 December 1994 on packaging and packaging waste.

Council Directive 91/271/EEC of 21 May 1991 concerning urban waste-water treatment.
Council Directive 86/278/EEC of 12 June 1986 on the protection of the environment, and in particular of the soil, when sewage sludge is used in agriculture.
Bernd Bilitewski, Georg Härdtle, Klaus Marek: Waste Management‎, Springer, Berlin, 2010.
Paul T. Williams: Waste Treatment and Disposal, 2nd edition, John Wiley & Sons, Hoboken, 2005.

Frank Kreith, George Tchobanoglous: Handbook of solid waste management, McGraw-Hill, New York, 2002. 

Herman Koren, Michael S. Bisesi: Handbook of Environmental Health: Pollution interactions in air, water, and soil, Lewis Publishers, Boca Raton, 2003. 

Ruth F. Weiner, Robin A. Matthews, P. Aarne Vesilind: Environmental engineering, Butterworth-Heinemann, London, 2003. 

George Tchobanoglous, Franklin Louis Burton, H. David Stensel, Metcalf & Eddy: Wastewater engineering: treatment and reuse, McGraw-Hill, New York, 2003.

Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5th ed., VCH, Weinheim, Volumes: A1-A28, 1985-1996.

Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 5th ed., VCH, Weinheim, Volumes: B1-B8, 1990-1995.

(Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Sixth Edition, 2002-)

 

Websites:


http://ec.europa.eu/environment/policy_en.htm                     Europa, Environment, Policies

http://www.eea.europa.eu/                                                                        European Environment Agency

http://www.epa.gov                                                                                    U. S. Environmental Protection Agency

http://en.wikipedia.org/wiki/Waste_management                                 Wikipedia, the free encyclopedia 

 

 

„Waste” means any substance or object which the holder discards or intends or is required to discard.

 

Waste: 1. Unwanted materials left over from any human activity.

2. Refuse from places of human or animal habitation. Waste may be generically defined as heterogeneous mixture of material which is discarded as superfluous and has no further use or value to its owner.

Waste Stream: the total waste generated by all contributors (households, industry, government) in a particular area (city, county, state).

Waste universe: waste, refuse, rubbish, rubble, trash, garbage, litter, debris, scrap, wreck, junk, sediment, residue, sludge, sewage, effluent, animal manure, urine, piss, excrement, excretion, feces (faeces), crap, turd, dung, shit, stool, muck, fertilizer, yard trimmings, (animal) carcasses, (animal) remains, carrion.

 

Waste management is the collection, transport, processing, recycling or disposal, and monitoring of waste materials.

 

„Waste management” means the collection, transport, recovery and disposal of waste, including the supervision of such operations and the after-care of disposal sites, and including actions taken as a dealer or broker.

 

„Treatment” means recovery or disposal operations, including preparation prior to recovery or disposal.

 

Waste management hierarchy is a ranking of waste management operations according to their environmental or energy benefits. The purpose of the waste management hierarchy is to make waste management practices as environmentally sound/proper/ satisfactory/wise as possible.

 

Waste Management Hierarchy: The waste management hierarchy is a symbol for the strategic options available for dealing with MSW and their desirability. An adapted version of the hierarchy presents the more ’desirable’ waste management practices at the top of the hierarchy (avoid, minimise and/or recover material) and the least ’desirable’ practices at the bottom (treatment and/or disposal in landfill).

 

„Prevention” means measures taken before a substance, material or product has become waste, that reduce: (a) the quantity of waste, including through the re-use of products or the extension of the life span of products; (b) the adverse impacts of the generated waste on the environment and human health; or (c) the content of harmful substances in materials and products.

 

’Prevention’ shall mean the reduction of the quantity and of the harmfulness for the environment of: materials and substances contained in packaging and packaging waste, packaging and packaging waste at production process level and at the marketing, distribution, utilization and elimination stages, in particular by developing ’clean’ products and technology.

 

„Reuse” means any operation by which products or components that are not waste are used again for the same purpose for which they were conceived.

 

’Reuse’ shall mean any operation by which packaging, which has been conceived and designed to accomplish within its life cycle a minimum number of trips or rotations, is refilled or used for the same purpose for which it was conceived. Such reused packaging will become packaging waste when no longer subject to reuse.

 

Recycle/Reuse: Recovering and re-processing useable MSW that might otherwise end disposed in landfills (i.e. recycling of aluminium cans, paper, and bottles, etc.).

 

Recycling: Separation physical/mechanical process by which secondary raw materials (paper, metals, glass, plastics/synthetics) are obtained from MSW. The process could be accomplished manually, by simple and/or sophisticated mechanical equipment.

 

„Recycling” means any recovery operation by which waste materials are reprocessed into products, materials or substances whether for the original or other purposes. It includes the reprocessing of organic material but does not include energy recovery and the reprocessing into materials that are to be used as fuels or for backfilling operations.

 

’Recycling’ shall mean the reprocessing in a production process of the waste materials for the original purpose or for other purposes including organic recycling but excluding energy recovery.

 

    ’Organic recycling’ shall mean the aerobic (composting) or anaerobic (biomethanization) treatment, under controlled conditions and using micro-organisms, of the biodegradable parts of packaging waste, which produces stabilized organic residues or methane. Landfill shall not be considered a form of organic recycling.

 

„Recovery” means any operation the principal result of which is waste serving a useful purpose by replacing other materials which would otherwise have been used to fulfill a particular function, or waste being prepared to fulfill that function, in the plant or in the wider economy.

 

Recovery: Chemical/biological processes such as biogas (methane) generation carrying out at the landfill to recover gas (energy/heat). Municipal wastewater sludge generated at the municipal wastewater treatment facility are usually added to enhance process of gas generation. Putrescible fraction of the MSW is also used to produce compost and/or methane by fermentation (anaerobic digestion). 2. The process by which MSW otherwise destined for disposal are collected, re-processed or re-manufactured, and reused.

 

    ’Energy recovery’ shall mean the use of combustible packaging waste as a means to generate energy through direct incineration with or without other waste but with recovery of the heat.

 

„Disposal” means any operation which is not recovery even where the operation has as a secondary consequence the reclamation of substances or energy. Annex I sets out a non-exhaustive list of disposal operations.

 

Disposal: the final handling of solid waste, following collection, processing, or incineration. Disposal most often means placement of wastes in a dump or a landfill.

 

List of waste types: agricultural waste, animal by-products, biodegradable waste, bulky waste, chemical waste, clinical waste, commercial waste, construction and demolition waste (c&d waste), demolition waste, domestic waste, electronic waste (e-waste), farm waste, food waste, hazardous waste, household waste, industrial waste, litter organic waste, liquid waste, medical waste, mixed waste, municipal solid waste, packaging waste, post-consumer waste, radioactive waste (nuclear waste), recyclable waste, sewage, solid waste, toxic waste, waste gas, waste heat, wastewater.

 

Waste sources: mines and quarries waste, agricultural waste (farm waste), construction and demolition waste (c&d waste), sewage sludge and dredged spoil, industrial waste, commercial/packaging waste, electronic waste (e-waste), medical waste (clinical waste), municipal waste.

 

Solid waste treatment technologies: collection, processing (sorting), composting (aerobic biodegradation), incineration, landfill, recycling, anaerobic digestion (biogas production), gasification.

 

Machinery in solid waste management: road/street sweepers, garbage trucks, grapple trucks, waste container haulers; garbage composting equipments: compost turners/aerators; assembly lines/conveyor belts for sorting; crushers/shredders, balers, forklift trucks, incinerators; landfill equipment: compactors, bulldozers, excavators.

 

 

 

SOLID WASTE TREATMENT

 

Municipal solid waste (MSW), also called urban solid waste, is a waste type that includes predominantly household waste (domestic waste) with sometimes the addition of commercial wastes collected by a municipality within a given area. They are in either solid or semisolid form and generally exclude industrial hazardous wastes. The term residual waste relates to waste left from household sources containing materials that have not been separated out or sent for reprocessing.

  • Biodegradable waste: food and kitchen waste, green waste, paper (can also be recycled).
  • Recyclable material: paper, glass, bottles, cans, metals, certain plastics, etc.
  • Inert waste: construction and demolition waste, dirt, rocks, debris.
  • Composite wastes: waste clothing, Tetra Paks, waste plastics such as toys.
  • Domestic hazardous waste (also called "household hazardous waste") & toxic waste: medication, e-waste, paints, chemicals, light bulbs, fluorescent tubes, spray cans, fertilizer and pesticide containers, batteries, shoe polish.

Waste generation

Waste generation encompasses activities in which materials are identified as no longer being of value and are either thrown away or gathered together for disposal.

Waste handling and separation, storage and processing at the source

Waste handling and separation involves the activities associated with management of waste until they are placed in storage container for collection. Handling also encompasses the movement of loaded containers to the point of collection. Separation of waste components is an important step in the handling and storage of solid waste at the source.

Collection

The functional element of collection includes not only the gathering of solid waste and recyclable materials, but also the transport of these materials, after collection, to the location where the collection vehicle is emptied. This location may be a materials processing facility, a transfer station or a landfill disposal site.

Separation and processing and transformation of solid wastes

The types of means and facilities that are now used for the recovery of waste materials that have been separated at the source include curbside collection, drop off and buy back centers. The separation and processing of wastes that have been separated at the source and the separation of commingled wastes usually occur at a materials recovery facility, transfer stations, combustion facilities and disposal sites.

Transfer and transport

This element involves two steps:

i) the transfer of wastes from the smaller collection vehicle to the larger transport equipment
ii) the subsequent transport of the wastes, usually over long distances, to a processing or disposal site.

Disposal

Today the disposal of wastes by landfilling or landspreading is the ultimate fate of all solid wastes, whether they are residential wastes collected and transported directly to a landfill site, residual materials from materials recovery facilities (MRFs), residue from the combustion of solid waste, compost or other substances from various solid waste processing facilities. A modern sanitary landfill is not a dump; it is an engineered facility used for disposing of solid wastes on land without creating nuisances or hazards to public health or safety, such as the breeding of fatties and insects and the contamination of ground water.

Energy Generation

Municipal solid waste can be used to generate energy. Several technologies have been developed that make the processing of MSW for energy generation cleaner and more economical than ever before, including landfill gas capture, combustion, pyrolysis, gasification. While older waste incineration plants emitted high levels of pollutants, recent regulatory changes and new technologies have significantly reduced this concern.

                                                                                    ***

Landfills and landfilling

MSW –(wetness, anaerobic conditions)

→ landfill gases + leachate + stabilised residues

Landfill sites are where local authorities and industry can take waste to be buried and compacted with other wastes. Much waste is still deposited in landfill sites around the world.

Dumpsite: A site used to dispose of municipal solid waste without management and/or environmental controls.

Dumpsite: The location of a dump, especially a garbage/ rubbish/ trash dump.

A landfill, also known as a dump or rubbish dump, is a site for the disposal of waste materials by burial and is the oldest form of waste treatment. Historically, landfills have been the most common methods of organised waste disposal and remain so in many places around the world.

Landfills may include internal waste disposal sites (where a producer of waste carries out their own waste disposal at the place of production) as well as sites used by many producers. Many landfills are also used for other waste management purposes, such as the temporary storage, consolidation and transfer, or processing of waste material (sorting, treatment, or recycling). 

Landfills: Designed, controlled and managed disposal sites for MSW spread in layers, compacted to the smallest practical volume, and covered by material applied at the end of each operating day (see also sanitary landfill).

 

Landfilling: the final disposal of solid waste by placing it in a controlled fashion in a place intended to be permanent.

Sanitary landfill: solid waste disposal site where waste is spread in layers, compacted, and covered with soil or other cover materials each day to minimize pest, aesthetic, disease, air pollution, and water pollution problems. Modern sanitary landfills are equipped with leachate collection and monitoring systems and methane gas controls and are operated in accordance with environmental protection standards.

Landfill liner: a protective layer, made of soil and/or synthetic materials, installed along the bottom and sides of a landfill to prevent or reduce the flow of leachate into the environment.

 

Landfill liner: A relatively impermeable barrier designed to contain leachate within a landfill. Liner materials include plastic and dense clay.

 

Landfill gases: Gases arising from the decomposition of the organic (putrescible) fraction of MSW; principally methane, carbon dioxide, and hydrogen sulphide.


Landfill gases: Gases are produced in landfills due to the anaerobic digestion by microbes on any organic matter. This gas can be collected and flared off or used to generate electricity in a gas fired power plant. Landfill gas monitoring can be carried out to alert for the the presence of a build-up of gasses to a harmful level.

Landfill gases: gases arising from the decomposition of organic wastes; principally methane, carbon dioxide, and hydrogen sulfide.

 

 

Landfill leachate: liquid (which may be partly produced by decomposition of organic matter) that has seeped through a landfill or a compost pile and has accumulated bacteria and other possibly harmful dissolved or suspended materials. If uncontrolled, leachate can contaminate both groundwater and surface water.

 

Landfill leachate: Wastewater that collects contaminants as it trickles through MSW disposed in a landfill. Leaching may result in hazardous substances entering surface water, ground water, or soil.

***

Incineration

Waste-to-energy (WtE) / or energy-from-waste (EfW)

 

 

Combustible wastes –(combustion temperature, oxygen)→

 

heat + flue gases + ash

 

 

Incineration is a waste treatment technology that involves the combustion of organic materials and/or substances.

 

An incinerator is a furnace for burning waste. Modern incinerators include pollution mitigation equipment such as flue gas cleaning. There are various types of incinerator plant design: moving grate, fixed grate, rotary-kiln, fluidised bed.

 

Incineration and other high temperature waste treatment systems are described as "thermal treatment".

 

Incineration of waste materials converts the waste into ash, flue gases, particulates, and heat, which can in turn be used to generate electric power. The flue gases are cleaned of pollutants before they are dispersed in the atmosphere.


Waste-to-energy (WtE) or energy-from-waste (EfW) is the process of creating energy in the form of electricity or heat from the incineration of waste source. WtE is a form of energy recovery. Most WtE processes produce electricity directly through combustion, or produce a combustible fuel commodity, such as methane, or synthetic fuels.

In some countries, incinerators built just a few decades ago often did not include a materials separation to remove hazardous, bulky or recyclable materials before combustion. These facilities tended to risk the health of the plant workers and the local environment due to inadequate levels of gas cleaning and combustion process control. Most of these facilities did not generate electricity.

Incinerators reduce the mass of the original waste by 80–85 % and the volume (already compressed somewhat in garbage trucks) by 95-96 %, depending upon composition and degree of recovery of materials such as metals from the ash for recycling.

Incineration has particularly strong benefits for the treatment of certain waste types such as clinical wastes and certain hazardous wastes where pathogens and toxins can be destroyed by high temperatures. 

       In several countries there are still expert and local community concerns about the environmental impact of incinerators.

 

 

***

 

Composting

 

Biodegradable wastes –(wetness, aerobic conditions)→

heat + water + carbon dioxide + compost

 

Composting is the purposeful biodegradation of organic matter, such as yard and food waste and manures. The decomposition is performed by micro-organisms, mostly bacteria, but also yeasts and fungi. There are a wide range of organisms in the decomposer community.

 

Compostable material biodegrades substantially under specific composting conditions. It is metabolized by the microorganisms, being incorporated into the organisms or converted into humus. The size of the material is a factor in determining compostability, and mechanical particle size reduction can speed the process.

 

Composting upcycles organic kitchen and yard waste (leaves, grass clippings, brush trimmings and limbs) and manures into an extremely useful humus-like, soil end product, permitting the return of vital organic matter, nutrients, and particularly bacteria, that are vital to plant nutrition to the soil.

Composting is a tool for reducing municipal solid waste, and reducing the amount of green waste going into landfills. The decomposition of organic material sent to landfills is a principal cause of methane, an important greenhouse gas.

Compost is a combination of decomposed plant and animal materials and other organic materials that are being decomposed largely through aerobic decomposition into a rich black soil. The process of composting is simple and practiced by individuals in their homes, farmers on their land, and industrially by industries and cities.

Compost soil is very rich soil and used for many purposes. A few of the places that it is used are in gardens, landscaping, horticulture, and agriculture. The compost soil itself is beneficial for the land in many ways, including as a soil conditioner, a fertilizer to add vital humus or humic acids, and as a natural pesticide for soil. In ecosystems, compost soil is useful for erosion control, land and stream reclamation, wetland construction, and as landfill cover.

Given enough time, all biodegradable material will oxidize to "compost". One objective of composting today is to treat readily degradable materials that may otherwise enter landfills, and decompose anaerobically, releasing greenhouse gases.

 

 

***

 

 Anaerobic digestion (AD) − Biogas production

 

 

Biodegradable wastes –(wetness, anaerobic conditions)→

 

biogas + stabilised residues/slurry

 

 

Anaerobic digestion is a series of processes in which microorganisms break down biodegradable material in the absence of oxygen, used for industrial or domestic purposes to manage waste and/or to release energy.

Anaerobic digestion is a process by which certain kinds of bacteria break down biodegradable material in the absence of oxygen.  This useful biological process is often used for waste management.  Organic wastes are collected in a tank sealed off from oxygen, and anaerobic bacteria are added, resulting in useful end products including fertilizer and methane-based biofuel.

Anaerobic digestion is the biological conversion of organic matter (biomass) in an atmosphere without oxygen to biogas and a stabilized slurry.

It is widely used as part of the process to treat wastewater. As part of an integrated waste management system, anaerobic digestion reduces the emission of landfill gas into the atmosphere.

Anaerobic digestion is widely used as a renewable energy source because the process produces a methane and carbon dioxide rich biogas suitable for energy production, helping to replace fossil fuels. The nutrient-rich digestate which is also produced can be used as fertilizer.

Typical composition of biogas: Methane (CH4) 50–75%; Carbon dioxide (CO2) 25–50%; Nitrogen (N2) 0–10%; Hydrogen sulfide (H2S) 0–3%; Oxygen (O2) 0–2%; Hydrogen, (H2) 0–1%.

Feedstocks for anaerobic digestion. The feedstock into the anaerobic digester determines the type of anaerobic digestion technology to deploy and quantities and characteristics of the products. Potential feedstocks include the following:  

Animal manure (dairy, swine, beef and poultry).

Energy crops (silages and grass clippings).

Food service residuals.

Food processing byproducts and off-spec products.

Municipal wastewater biosolids.

Industrial processing byproducts, including those from the renewable biofuels industry.

Manure is generally one of the lower energy-dense feedstocks (60-80 m3 biogas / t of raw material); fats, oils and grease are energy-rich (1000-1300 m3 biogas / t of raw material). 

Characteristic biogas production rates: 1.0 - 2.5 mbiogas / (m3 reactor day).

 

 

*** 

 

WASTEWATER TREATMENT

(Wastewater treatment technologies: screening, skimming, settling, aerobic treatment, clarifying, chemical treatment, sewage (sludge) treatment, anaerobic digestion.)

(Machinery in waste water treatment: coarse/bar screens, grit tanks/chambers, primary sedimentation tanks/basins, aeration tanks/basins, clarifiers, final settling tanks/basins, filters, tertiary treatment (disinfection) tanks, sludge digesters.)

  

 

Wastewater is “used” water that is deposited into drains by residents and businesses. Flushing the toilet, taking a shower, and running the washing machine are all examples of everyday activities that produce wastewater. This wastewater drains down the sink or toilet and travels through a network of underground pipes known as the sanitary sewer system.

 

The sewer systems are built to follow the natural slope of the land. This design allows gravity to do most of the work transporting the wastewater to treatment facilities. In some situations, pump stations are constructed in low-lying areas to force the wastewater uphill to the treatment facility.

 

The organic and inorganic material found in this wastewater is too abundant to be handled by the environment. Therefore, treatment of our wastewater is an essential process that prevents contamination and destruction of waterways, drinking water sources, and natural water resources.

 

Wastewater/Sewage treatment is a multi-stage process to renovate wastewater before it reenters a body of water, is applied to the land, or is reused. The goal is to reduce or remove organic matter, solids, nutrients, disease-causing organisms, and other pollutants from wastewater. Each receiving body of water has limits to the amount of pollutants it can receive without degradation.

 

Screening/Grit removal Upon arrival via the sewer system, the wastewater is sent through a bar/coarse  screen, which removes large solid objects such as sticks and rags. Leaving the bar screen, the wastewater flow is slowed down entering the grit tank/chamber. This allows sand, gravel, and other heavy material that was small enough not to be caught by the bar screen to settle to the bottom. All the collected debris from the grit tank and bar screen is disposed of at a sanitary landfill.

 

Settling/Skimming Primary treatment is the second step in wastewater treatment. It allows for the physical separation of solids and greases from the wastewater. The screened wastewater flows into a primary settling tank where it is held for several hours. This allows solid particles to settle to the bottom of the tank and oils and greases to float to the top.

 

Aerobic treatment/Clarifying Secondary treatment is a biological treatment process that removes dissolved organic material from wastewater. The partially treated wastewater from the settling tank flows by gravity into an aeration tank. Here it is mixed with solids containing micro-organisms that use oxygen to consume the remaining organic matter in the wastewater as their food supply. The aeration tank uses air bubbles to provide the mixing and the oxygen, both of which are needed for the micro-organisms to multiply. From here the liquid mixture, composed of solids with micro-organisms and water, is sent to the final clarifier. Here the solids settle to the bottom where some of the material is sent to the solids handling process, and some is recirculated to replenish the population of micro-organisms in the aeration tank to treat incoming wastewater.

 

Chemical treatment/Disinfection Wastewater that remains is disinfected to kill harmful micro-organisms before being released into receiving waters. Although there are many methods available to kill these micro-organisms, chlorination is the most widely used. Dechlorination occurs in the final wastewater treatment step. A solution of sodium bisulfite is added to the chlorinated effluent to remove residual chlorine. Following disinfection and dechlorination, the treated wastewater (now called final effluent) can be returned to the receiving waters from which it came.  The flow is conveyed to an outfall and discharged through a series of diffusers into a surface water body or stream.

 

Sludge digestion/Solids (sludge) processing

Primary solids (sludge) from the primary settling tank and secondary solids (sludge)  from the clarifier are sent to the digester. During this process, micro-organisms use the organic material present in the solids (sludge)  as a food source and convert it to by-products such as methane gas and water. To remove some of this water and reduce the volume, mechanical equipment such as filter presses or centrifuges are used to squeeze water from the biosolids (treated sludge) . The biosolids (treated sludge) are then sent to landfills, or incinerated.

 

***

Hazardous waste: Waste that could present dangers through the contamination and pollution of the environment. It requires special disposal techniques to make it harmless or less dangerous.

 

Hazardous waste: solid, liquid, or gaseous substance which, because of its source or measurable characteristics, is classified under state or federal law as potentially dangerous and is subject to special handling, shipping, and disposal requirements.

 

Hazardous waste: waste that is reactive, toxic, corrosive, or otherwise dangerous to living things and/or the environment. Many industrial by-products are hazardous.

Hazardous waste: Waste generated during production or other activities by society that can pose a substantial or potential hazard to human health or the environment when improperly managed. Possesses at least one of five characteristics (ignitability, corrosivity, reactivity, toxicity, or radioactivity).

Radioactive waste is a waste product containing radioactive material. It is usually the product of a nuclear process such as nuclear fission though industries not directly connected to the nuclear industry may also produce quantities of radioactive waste. The majority of radioactive waste is "low-level waste", meaning it contains low levels of radioactivity per mass or volume.

Radioactivity by definition reduces over time, so in principle the waste needs to be isolated for a period of time until its components no longer pose a hazard. This can mean hours to years for some common medical or industrial radioactive wastes or many thousands of years for high-level wastes. The main approaches to managing radioactive waste to date have been segregation and storage for short-lived wastes, near-surface disposal for low and some intermediate level wastes, and deep and secure burial for the long-lived high-level wastes.

***

Examples of hazardous wastes

„Explosive”: substances and preparations which may explode under the effect of flame or which are more sensitive to shocks or friction than dinitrobenzene. (2,4,6-trinitro-toluene, 2,4,6-trinitro-phenol, Trinitro-glycerine)

„Oxidizing”: substances and preparations which exhibit highly exothermic reactions when in contact with other substances, particularly flammable substances.(O2, O3, H2O2, Na2O2, HNO3, KNO3, NaNO3, NH4NO3, KMnO4, CrO3)

„Highly flammable”:

•          liquid substances and preparations having a flash point below 21 °C (including extremely flammable liquids), or

•       substances and preparations which may become hot and finally catch fire in contact with air at ambient temperature without any application of energy, or

•          solid substances and preparations which may readily catch fire after brief contact with a source of ignition and which continue to burn or to be consumed after removal of the source of ignition, or

•          gaseous substances and preparations which are flammable in air at normal pressure, or

•      substances and preparations which, in contact with water or damp air, evolve highly flammable gases in dangerous quantities.

(H2, K, Rb, Sr, Ba, H2S, CH4, C2H6, C3H8, C4H10, C5H12, Na, Mg, LiH, CaH2, CaC2CO)

„Flammable”: liquid substances and preparations having a flash point equal to or greater than 21 °C and less than or equal to 55 °C. (C6H14, C7H16, C8H18, Benzene, Toluene, Xylenes)

„Irritant”: non-corrosive substances and preparations which, through immediate, prolonged or repeated contact with the skin or mucous membrane, can cause inflammation. (Na2CO3, K2CO3, CaCl2, Acetone)

„Harmful”: substances and preparations which, if they are inhaled or ingested or if they penetrate the skin, may involve limited health risks. (Cd, Co, Te, B, Ni, Mn, Toluene, Xylenes, CHCl3, Ethylene glycol)

 „Toxic”: substances and preparations (including very toxic substances and preparations) which, if they are inhaled or ingested or if they penetrate the skin, may involve serious, acute or chronic health risks and even death. (Be, Os, Tl, yellow P, F2, Cl2, Br2, HCN, KCN, NaCN, HgO, H2S, CO, Ba, Hg, Pb, As, Se, SO2, NO2, NH3, CO2, Pb3O4, CrO3, CdO, Benzene, CCl4, CH3OH, Formaldehyde, Aniline, Phenol)

„Corrosive”: substances and preparations which may destroy living tissue on contact. (F2, Cl2, Br2, Li, Na, K, HF, HCl, HBr, HI, HNO3, H2SO4, H3PO4, HClO4 NaOH, KOH, Ca(OH)2, HCOOH, CH3COOH, C2H5COOH)

„Infectious”: substances and preparations containing viable micro-organisms or their toxins which are known or reliably believed to cause disease in man or other living organisms. (Pathogens microorganisms (including bacteria, viruses, rickettsiae, parasites, fungi) and other agents such as prions, which can cause disease in humans or animals. Human or animal materials, collected directly from humans or animals, including, but not limited to, excreta, secreta, blood and its components, tissue and tissue fluid swabs, and body parts. Genetically modified microorganisms and organisms. Medical or clinical wastes.)

„Carcinogenic”: substances and preparations which, if they are inhaled or ingested or if they penetrate the skin, may induce cancer or increase its incidence.

„Mutagenic”: substances and preparations which, if they are inhaled or ingested or if they penetrate the skin, may induce hereditary genetic defects or increase their incidence.

„Toxic for reproduction”: substances and preparations which, if they are inhaled or ingested or if they penetrate the skin, may induce non-hereditary congenital malformations or increase their incidence. (CMR-substances: CdO, Na2B4O7.10H2O, CrO3, PbO2, PbO, Pb3O4, PbCrO4, CoCl2, As2O3, As2O5, Benzene, CCl4, CHCl3, ClCH=CCl2, Pentachlorophenol (PCP), Diisobutyl Phthalate (DIBP), 2,4-Dinitrotoluene (2,4-DNT))



Waste Management - Tests


Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

Radioactive waste (nuclear waste), Bulky waste, Packaging waste, Medical waste (clinical waste), Electronic waste (e-waste), Industrial waste, Construction and demolition waste (c&d waste), Agricultural waste (farm waste), Waste management hierarchy, Waste management, Waste, Construction waste, Demolition waste, Municipal solid waste, Waste stream

a) ……………………………………  means any substance or object which the holder discards or intends or is required to discard.

b) ……………………………………… Unwanted materials left over from any human activity. Refuse from places of human or animal habitation. …………………………………… has no further use or value to its owner.

c) …………………………………… is the collection, transport, processing (sorting, recycling, composting (=aerobic biodegradation), incineration, anaerobic digestion (=biogas production), gasification, or disposal (landfill), and monitoring of waste materials.

d1) ………………………………………… is a ranking of waste management operations according to their environmental or energy benefits. The purpose of the ……………………………………………… is to make waste management practices as environmentally sound/proper/satisfactory/wise as possible.

d2) …………………………………………..  is a symbol for the strategic options available for dealing with MSW and their desirability. An adapted version of the hierarchy presents the more ’desirable’ waste management practices at the top of the hierarchy (avoid, minimise and/or recover material) and the least ’desirable’ practices at the bottom (treatment and/or disposal in landfill).

d3) …………………………………… include animal manures, straw and other farm residues.

e) ………………………………………….. consists of unwanted material produced directly or incidentally by the construction. ……………………………………………. is waste debris from destruction of a building. Construction and demolition includes materials such as insulation, nails, electrical wiring, and rebar (reinforcing (steel) bar), wood, concrete, and bricks, as well as waste originating from site preparation such as dredging materials, tree stumps, and rubble. ……………………………………………………..may contain lead, asbestos, or other hazardous substances.

f) …………………………………….. consist of the debris generated during the construction, renovation, and demolition of buildings, roads, and bridges. C&D materials often contain bulky, heavy materials, such as concrete, wood, metals, glass, and salvaged building components. 

g) ……………………………………  is a type of waste produced by industrial activity, such as that of factories, mills and mines.

 

Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

Radioactive waste (nuclear waste), Bulky waste, Packaging waste, Medical waste (clinical waste), Electronic waste (e-waste), Industrial waste, Construction and demolition waste (c&d waste), Agricultural waste (farm waste), Waste management hierarchy, Waste management, Municipal solid waste, Waste, Construction waste, Demolition waste, Waste stream

h) ……………………………………  describes loosely discarded, surplus, obsolete, broken, electrical or electronic devices. …………………………………… is now the fastest growing component of the municipal solid waste stream because people are upgrading their mobile phones, computers, televisions, audio equipment and printers more frequently than ever before.

i) …………………………………………. normally refers to waste produced from healthcare premises, such as hospitals, clinics, doctor’s offices, labs and nursing homes. Waste generated by health care activities includes a broad range of materials, from used needles and syringes to soiled dressings, body parts, diagnostic samples, blood, chemicals, pharmaceuticals, medical devices and radioactive materials.

j) …………………………………………… is all waste materials generated at health care facilities, such as hospitals, clinics, physician's offices, dental practices, blood banks, and veterinary hospitals/clinics, as well as medical research facilities and laboratories. This definition includes, but is not limited to: blood-soaked bandages, culture dishes and other glassware, discarded surgical gloves, discarded surgical instruments, discarded needles used to give shots or draw blood (e.g., medical sharps), cultures, stocks, swabs used to inoculate cultures, removed body organs (e.g., tonsils, appendices, limbs), discarded lancets.

k) ……………………………………  Material discarded after the product in the packaged materials has been removed for use. Such a waste is discarded by both residential, commercial and industrial sectors.

l) ……………………………………  are large wastes such as appliances, furniture, and trees and branches that cannot be handled by normal MSW processing methods. Large items of municipal solid waste including but not limited to appliances, furniture, large auto parts, tree stumps etc., which cannot be handled by normal municipal solid waste management methods.

m) …………………………………… is from the production and application of radioisotopes, for example in medicine, agriculture and industry.

n) …………………………………………………. (MSW), also called urban solid waste, is a waste type that includes predominantly household waste (domestic waste) with sometimes the addition of commercial wastes collected by a municipality within a given area. They are in either solid or semisolid form and generally exclude industrial hazardous wastes.

o) …………………………………….: the total waste generated by all contributors (households, industry, government) in a particular area (city, county, state).

 

Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

Radioactive waste (nuclear waste), Bulky waste, Packaging waste, Medical waste (clinical waste), Electronic waste (e-waste), Industrial waste, Construction and demolition waste (c&d waste), Agricultural waste (farm waste), Waste management hierarchy, Prevention, Reuse, Recycling, Recovery, Disposal, Waste management, Municipal solid waste, Waste, Construction waste, Demolition waste, Waste stream, MSW.

p) ………………………………………………………: non-hazardous discarded material generated in residential, commercial, institutional, and light industrial settings. It is defined by local governments, and in general does not include automobile oil, tires, lead-acid batteries, hazardous or infectious wastes, demolition debris, etc.

r) …………………………………………………………..: all solid waste generated in an area except industrial and agricultural wastes. Sometimes includes construction and demolition debris and other special wastes that may enter the municipal waste stream. Generally excludes hazardous wastes except to the extent that they enter the municipal waste stream. Sometimes defined to mean all solid wastes that a city authority accepts responsibility for managing in some way.

s) …………………………………….: municipal solid waste.

t) ………………………………………………..: Includes non-hazardous waste generated in households, commercial and business establishments, institutions, and non-hazardous industrial process wastes, agricultural wastes and sewage sludge. In practice, specific definitions vary across jurisdictions.

u) …………………………………….. means measures taken before a substance, material or product has become waste, that reduce: (a) the quantity of waste, including through the re-use of products or the extension of the life span of products; (b) the adverse impacts of the generated waste on the environment and human health; or (c) the content of harmful substances in materials and products.

 

v) ………………………………. shall mean the reduction of the quantity and of the harmfulness for the environment of: materials and substances contained in packaging and packaging waste, packaging and packaging waste at production process level and at the marketing, distribution, utilization and elimination stages, in particular by developing ’clean’ products and technology.

 

z) ………………………………….. means any operation by which products or components that are not waste are used again for the same purpose for which they were conceived.

 

x) ……………………………………….. shall mean any operation by which packaging, which has been conceived and designed to accomplish within its life cycle a minimum number of trips or rotations, is refilled or used for the same purpose for which it was conceived. Such reused packaging will become packaging waste when no longer subject to reuse.

 

 

Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

Radioactive waste (nuclear waste), Bulky waste, Packaging waste, Medical waste (clinical waste), Electronic waste (e-waste), Industrial waste, Construction and demolition waste (c&d waste), Agricultural waste (farm waste), Waste management hierarchy, Prevention, Reuse, Recycling, Recovery, Energy recovery, Disposal, Waste management, Municipal solid waste, Waste, Construction waste, Demolition waste, Waste stream, MSW.

aa) ………………………………………………………: non-hazardous discarded material generated in residential, commercial, institutional, and light industrial settings. It is defined by local governments, and in general does not include automobile oil, tires, lead-acid batteries, hazardous or infectious wastes, demolition debris, etc.

bb) …………………………………….: municipal solid waste.

cc) ………………………………………………..: Includes non-hazardous waste generated in households, commercial and business establishments, institutions, and non-hazardous industrial process wastes, agricultural wastes and sewage sludge. In practice, specific definitions vary across jurisdictions.

dd) ……………………………………. Recycling means any recovery operation by which waste materials are reprocessed into products, materials or substances whether for the original or other purposes. It includes the reprocessing of organic material but does not include energy recovery and the reprocessing into materials that are to be used as fuels or for backfilling operations.

 

ee) ………………………………………. Recycling shall mean the reprocessing in a production process of the waste materials for the original purpose or for other purposes including organic recycling but excluding energy recovery.

 

ff)  …………………………………………………… Organic recycling shall mean the aerobic (composting) or anaerobic (biomethanization) treatment, under controlled conditions and using micro-organisms, of the biodegradable parts of packaging waste, which produces stabilized organic residues or methane. Landfill shall not be considered a form of organic recycling.

 

gg) …………………………………………… Recovery means any operation the principal result of which is waste serving a useful purpose by replacing other materials which would otherwise have been used to fulfill a particular function, or waste being prepared to fulfill that function, in the plant or in the wider economy.

  

hh) ……………………………………. Energy recovery shall mean the use of combustible packaging waste as a means to generate energy through direct incineration with or without other waste but with recovery of the heat.

  

ii) …….......……………………………Disposal: the final handling of solid waste, following collection, processing, or incineration. ………………………………… most often means placement of wastes in a dump or a landfill.



Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

(Dumpsite, Landfill liner, Landfill site, Landfill gases, Sanitary landfill, Landfill leachate)

a.) ………………………………………: A site used to dispose of municipal solid waste without management and/or environmental controls.


b.)  ………………………………..: Wastewater that collects contaminants as it trickles through MSW disposed in a landfill. Leaching may result in hazardous substances entering surface water, ground water, or soil.

 

c.) ……………………………...: Gases are produced in landfills due to the anaerobic digestion by microbes on any organic matter. This gas can be collected and flared off or used to generate electricity in a gas fired power plant. Landfill gas monitoring can be carried out to alert for the presence of a build-up of gasses to a harmful level.

 

d.)  …………………………………..s may include internal waste disposal sites (where a producer of waste carries out their own waste disposal at the place of production) as well as sites used by many producers. Many ………………………………………………….s are also used for other waste management purposes, such as the temporary storage, consolidation and transfer, or processing of waste material (sorting, treatment, or recycling).

 

e.)  ………………………………….: Gases arising from the decomposition of the organic (putrescible) fraction of MSW; principally methane (CH4), carbon dioxide (CO2), and hydrogen sulphide (H2S). Such gases may cause explosions at landfills if not properly managed.

 

f.)  ………………………………………….: Designed, controlled and managed disposal sites for MSW spread in layers, compacted to the smallest practical volume, and covered by material applied at the end of each operating day.

 

g.) ………………………………..: A relatively impermeable barrier designed to contain leachate within a landfill. Liner materials include plastic and dense clay.

 

 

h.) …………………………………….: solid waste disposal site where waste is spread in layers, compacted, and covered with soil or other cover materials each day to minimize pest, aesthetic, disease, air pollution, and water pollution problems. Modern sanitary landfills are equipped with leachate collection and monitoring systems and methane gas controls and are operated in accordance with environmental protection standards.

 

i.) ………………………………: a protective layer, made of soil and/or synthetic materials, installed along the bottom and sides of a landfill to prevent or reduce the flow of leachate into the environment.

 

j.)  …………………………….….: gases arising from the decomposition of organic wastes; principally methane, carbon dioxide, and hydrogen sulfide. Such gases may cause explosions at landfills.

 

k.)  …………………………..…..: liquid (which may be partly produced by decomposition of organic matter) that has seeped through a landfill or a compost pile and has accumulated bacteria and other possibly harmful dissolved or suspended materials. If uncontrolled, leachate can contaminate both groundwater and surface water.



Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

(Recycling, Recovery, Waste picking/Scavenging/Dumpster diving/Dumpstering, Waste picker/Scavenger/Dumpster diver)

a.)    ………………………………………: Recovering and re-processing useable MSW that might otherwise end disposed in landfills (i.e. recycling of aluminium cans, paper, and bottles, etc.).

b.)   ……………………………………….: Separation physical/mechanical process by which secondary raw materials (paper, metals, glass, plastics/synthetics) are obtained from MSW. The process could be accomplished manually, by simple and/or sophisticated mechanical equipment.

c.)    ……………………………………….. means any operation the principal result of which is waste serving a useful purpose by replacing other materials which would otherwise have been used to fulfill a particular function, or waste being prepared to fulfill that function, in the plant or in the wider economy.

d.)   ………………………………...……..: Chemical/biological processes such as biogas (methane) generation carrying out at the landfill to recover gas (energy/heat). Municipal wastewater sludge generated at the municipal wastewater treatment facility are usually added to enhance process of gas generation. Putrescible fraction of the MSW is also used to produce compost and/or methane by fermentation (anaerobic digestion). (The processes by which MSW otherwise destined for disposal are collected, re-processed or re-manufactured, and reused.)

e.)    ……………………………………………………..: A process of extraction of recyclables and reusables materials from a mixed MSW for further use and/or processing.


f.)     ……………………………………………………...: A person who picks out recyclables/reusable materials from mixed MSW whenever it may be temporarily accessible or disposed.

g.)    ……………………………………………………….: To collect (salvageable material) by searching. To search through refuse for useful material. ……………………………………….  is the practice of sifting through commercial or residential trash to find items that have been discarded by their owners, but which may be useful to the dumpster diver.

h.)    ……………………………………………………….: one who removes materials at any point in the solid waste management system.


Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

 

(Incineration, Energy-from-Waste, Incinerator, Thermal treatment, Waste-to-Energy)


a.) ……………………………………  Combustion of MSW to generate electrical energy or heat.

b.) ……………………………………  is a waste treatment technology that involves the combustion of organic materials and/or substances.

c.) …………………………………………: WtE.

d.) …………………………………………  is a furnace for burning waste. Modern incinerators include pollution mitigation equipment such as flue gas cleaning. There are various types of incinerator plant design: moving grate, fixed grate, rotary-kiln, fluidised bed.

e.) …………………………………………: EfW.

f.) ……………………………………….… and other high temperature waste treatment systems are described as …………………………………….

g.) ……………………………………….. of waste materials converts the waste into incinerator bottom ash, flue gases, particulates, and heat, which can in turn be used to generate electric power. The flue gases are cleaned of pollutants before they are dispersed in the atmosphere. 

h.) ………………………………………………….. , the combustion of organic material such as waste, with energy recovery is the most common WtE implementation. Incineration may also be implemented without energy and materials recovery; however this is increasingly being banned in certain countries. Furthermore, all new WtE plants must meet strict emission standards. 

i.) ………………………………………………….. or ……………………………. is the process of creating energy in the form of electricity or heat from the incineration of waste source.

j.) …………………………………………..s reduce the mass of the original waste by 80–85 % and the volume by 95-96 %, depending upon composition and degree of recovery of materials such as metals from the ash for recycling. This means that while incineration does not completely replace landfilling, it reduces the necessary volume for disposal significantly.

k.) ………………………………………………………. has particularly strong benefits for the treatment of certain waste types in niche areas such as clinical wastes and certain hazardous wastes where pathogens and toxins can be destroyed by high temperatures. Examples include chemical multi-product plants with diverse toxic or very toxic wastewater streams, which cannot be routed to a conventional wastewater treatment plant.


Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

(Composting, Compostable material, Aerobic decomposition, Anaerobic decomposition, Anaerobically, Anaerobic, Compost)

a.) ……………………………………: Refers to decomposition that takes place in the presence of oxygen. Carbon dioxide (CO2) is generated and oxygen is consumed.

b.) Products of …………………………………… do not stink. If odors are present, either the process is not entirely aerobic or there are materials present, arising from other sources than the oxidation, which have an odor.

c.) ……………………………………, or composting can be accomplished in pits, bins, stacks, or piles, if adequate oxygen is provided.

d.) ……………………………………: the decomposition of organic matter in the presence of oxygen. Much less heat is generated in …………………………………… than in …………………………………… .

e.) …………………………………… : takes place in nature, as in the decomposition of the organic muds at the bottom of marshes and in buried organic materials to which oxygen does not have access.

f.) ……………………………………  occurs in the absence of oxygen.

g.) …………………………………… typically occurs in landfilled wastes. Refers to decomposition in the absence of oxygen with (when complete) results in the formation of mainly methane (CH4) and carbon dioxide (CO2) gases.

h.) When organic matter decomposes …………………………………… (that is, without air), as it does in the human bowel, gases are produced. 

i.) …………………………………… (without air) decomposition of food and animal waste produce gases. These gases have strong odor. This decomposition takes place in garbage tip landfills, as well as in the human and animal bowels.

j.) …………………………………… is the purposeful aerobic biodegradation of organic matter, such as yard and food waste and manures. The decomposition is performed by micro-organisms, mostly bacteria, but also yeasts and fungi. There are a wide range of organisms in the decomposer community.

k.) …………………………………… biodegrades substantially under specific (aerobic) composting conditions. It is metabolized by the microorganisms, being incorporated into the organisms or converted into humus. The size of the material is a factor in determining compostability, and mechanical particle size reduction can speed the process.

l.) …………………………………… upcycles organic kitchen and yard waste (leaves, grass clippings, brush trimmings and limbs) and manures into an extremely useful humus-like, soil end product, permitting the return of vital organic matter, nutrients, and particularly bacteria, that are vital to plant nutrition to the soil.

m.) …………………………………… is a tool for reducing municipal solid waste, and reducing the amount of green waste going into landfills. The decomposition of organic material sent to landfills is a principal cause of methane, an important greenhouse gas.

n.) …………………………………… is a combination of decomposed plant and animal materials and other organic materials that are being decomposed largely through aerobic decomposition into a rich black soil. The process of composting is simple and practiced by individuals in their homes, farmers on their land, and industrially by industries and cities.


Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments! 

(Anaerobic digestion, Biogas, Feedstocks for anaerobic digestion, Anaerobic decomposition, Anaerobically, Anaerobic)

a.) ……………………………………  typically refers to a gas produced by the biological breakdown of organic matter in the absence of oxygen.

b.) …………………………………… : Gas formed by digestion of organic materials.

c.) ……………………………………  is a series of processes in which microorganisms break down biodegradable material in the absence of oxygen, used for industrial or domestic purposes to manage waste and/or to release energy.

d.) ……………………………………   is a process by which certain kinds of bacteria break down biodegradable material in the absence of oxygen.  This useful biological process is often used for waste management.  Organic wastes are collected in a tank sealed off from oxygen, and anaerobic bacteria are added, resulting in useful end products including fertilizer and methane-based biofuel.

e.) ……………………………………  is the biological conversion of organic matter (biomass) in an atmosphere without oxygen to biogas and stabilized slurry.

f.) …………………………………….: Animal manure (dairy, swine, beef and poultry). Energy crops (silages and grass clippings); food service residuals; food processing byproducts and off-spec products; municipal wastewater biosolids; industrial processing byproducts, including those from the renewable biofuels industry.

g.) ……………………………………: Refers to decomposition of organic matter in the absence of oxygen with (when complete) results in the formation of mainly methane (CH4) and carbon dioxide (CO2) gases.

h.) …………………………………… takes place in nature, as in the decomposition of the organic muds at the bottom of marshes and in buried organic materials to which oxygen does not have access.

i.)………..…………………………………… occurs in the absence of oxygen. …………………………………… typically occurs in landfilled wastes. Refers to decomposition in the absence of oxygen with (when complete) results in the formation of mainly methane (CH4) and carbon dioxide (CO2) gases.

j.) When organic matter decomposes …………………………………… (that is, without air), as it does in the human bowel, gases are produced. 

k.)…………………………………… (without air) decomposition of food and animal waste produce gases. These gases have strong odor. This decomposition takes place in garbage tip landfills, as well as in the human and animal bowels.

 

Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

(Wastewater, Wastewater treatment plant, Wastewater treatment, Screen, Grit tank/chamber, Settling/Skimming, Settling/Skimming tank/basin, Aeration tank/basin, Final clarifier/Final settling tank/basin, Disinfected, Sludge)

a.) ………………………………………..: The spent or used water from a home, community, institution, farm, or industry that contains dissolved or suspended matter.

 

b.) ………………………………………………..: A facility containing a series of tanks, screens, filters and other processes by which pollutants are removed from water.

c.) ……………………………………………… is “used” water that is deposited into drains by residents and businesses. Flushing the toilet, taking a shower, and running the washing machine are all examples of everyday activities that produce ………………………………………. This ……………………………………… drains down the sink or toilet and travels through a network of underground pipes known as the sanitary sewer system.

d.) ……………………………………………………….. (WWTP): facility that treats wastewater from domestic and/or industrial sources by a combination of physical, chemical, and biological processes. 

e.) The organic and inorganic material found in …………………………………… is too abundant to be handled by the environment. Therefore, treatment of ……………………………………….. is an essential process that prevents contamination and destruction of waterways, drinking water sources, and natural water resources.

f.) ……………………………………… is any water that carries wastes from homes, businesses, and industries. It is usually a mixture of water and dissolved or suspended solids.

g.) ………………………………………………………….. is a multi-stage process to renovate wastewater before it reenters a body of water, is applied to the land, or is reused. The goal is to reduce or remove organic matter, solids, nutrients, disease-causing organisms, and other pollutants from wastewater. Each receiving body of water has limits to the amount of pollutants it can receive without degradation.

h.) First, the wastewater is sent through a coarse/bar …………….……….., which removes large solid objects such as sticks and rags. Leaving the coarse/bar ……………………………, the wastewater flow is slowed down entering the ………………………………….. This allows sand, gravel, and other heavy material that was small enough not to be caught by the coarse/bar screen to settle to the bottom.

i.) The second step in wastewater treatment is ……………………………………. It allows for the physical separation of solids and greases from the wastewater. The screened wastewater flows into a tank where it is held for several hours. This allows solid particles to settle to the bottom of the tank and oils and greases to float to the top.

 

Match the waste management terms to definitions/explanations/text fragments!

(Wastewater, Wastewater treatment plant, Wastewater treatment, Screen, Grit tank/chamber, Settling/Skimming, Settling/Skimming tank/basin, Aeration tank/basin, Final clarifier/Final settling tank/basin, Disinfected, Sludge)

j.) The partially treated wastewater from the settling/skimming tank flows by gravity into an …………………………………... Here it is mixed with solids containing micro-organisms that use oxygen to consume the remaining organic matter in the wastewater as their food supply. The …………………………………………………… uses air bubbles to provide the mixing and the oxygen, both of which are needed for the micro-organisms to multiply.

k.) From the aeration tank the liquid mixture, composed of solids with micro-organisms and water, is sent to the ……………………………………... Here the solids settle to the bottom where some of the material is sent to the solids handling process, and some is recirculated to replenish the population of micro-organisms in the aeration tank to treat incoming wastewater.

l.) Wastewater that remains is ………………………………………. to kill harmful micro-organisms before being released into receiving waters. Although there are many methods available to kill these micro-organisms, chlorine is the most widely used. Following disinfection, the treated wastewater (now called final effluent) can be returned to the receiving waters from which it came. 

m.) ...…………………… from the settling tank, and ....................... from the final clarifier/final settling tank are sent to the anaerobic digester. During this process, micro-organisms use the organic material present in the solids as a food source and convert it to by-products such as methane gas and water. To remove some of this water and reduce the volume, mechanical equipment such as filter presses or centrifuges are used to squeeze water from the .............................................. The ................................................. is then sent to landfills, or incinerated.

n.) …………………………………………….. is used water from toilets, showers, sinks, dishwashers, and washing machines that include contaminants and that needs disposed of through the sewer system or an onsite wastewater disposal system.

o.) ……………………………………….. is any water that has been used and contaminated, posing a potential environmental risk. …………………………………………… must be purified before being reused or returned to the environment.

p.) ………………………………………….. is any water that has been used by some human domestic or industrial activity and, because of that, now contains waste products.

q.) …………………………………………… is any water that has been adversely affected in quality by anthropogenic influence. It comprises liquid waste discharged by domestic residences, commercial properties, industry, and/or agriculture and can encompass a wide range of potential contaminants and concentrations.


Statement analysis. True or false?

d.) Examples of microorganisms include bacteria, fungi, etc.. Viruses and prions, although microscopic, are not considered microorganisms by others because they are generally regarded as non-living. ?

e.) "Microorganism" is a general term that becomes more understandable if it is divided into its principal types − bacteria, yeasts, algae, etc. − predominantly unicellular microbes. Viruses are also included, although they cannot live or reproduce on their own. They are particles, not cells. ?

f.) Microorganisms are present in high populations in soil, and in varying numbers in the air we breathe, the water we drink, and the food we eat; they are on our skin and in our noses, throats, mouths, intestinal tracts, and other bodily cavities. ?

g.) Plant life, our basic food supply, is dependent upon the trillions and trillions of microbes that exist in the soil, degrading organic matter, recycling nitrogen and carbon, and producing new soil in forms plants can use directly. Thus, good soil, far from being dead, should be described as "living soil," because of its content of living microorganisms. ?

i.) Much less heat is generated in anaerobic decomposition than in aerobic decomposition. ?

j.) Anaerobic decomposition takes place in nature, as in the decomposition of the organic mud at the bottom of marshes and in buried organic materials to which oxygen does not have access. ?

k.) Anaerobic decomposition typically occurs in landfilled wastes. ?

l.) When organic matter decomposes anaerobically, as it does in the human bowel, gases are produced. ?

m.) Anaerobic decomposition of food and animal waste produce gases. These gases have strong odor. This decomposition takes place in garbage tip landfills, as well as in the human and animal bowels. ?

n.) Landfill gases are arising from the anaerobic decomposition of the organic fraction of MSW; principally methane (CH4), carbon dioxide (CO2), and hydrogen sulphide (H2S). ?

o.) Landfill gases are produced in landfills due to the anaerobic digestion by microbes on any organic matter. ?

p.) Landfill gases are arising from the decomposition of organic wastes; principally methane, carbon dioxide, and hydrogen sulfide. ?

q.) Anaerobic digestion is a process by which certain kinds of bacteria break down biodegradable material in the absence of oxygen. ?

Statement analysis. True or false?

r.) Anaerobic digestion is the biological conversion of organic matter in an atmosphere without oxygen to biogas and a stabilized slurry. ?

s.) Aerobic biodegradation of organic matter is widely used as part of the process to treat wastewater. ?

t.) Composting is the purposeful aerobic biodegradation of organic matter, such as yard and food waste and manures. The decomposition is performed by microorganisms, mostly bacteria, but also yeasts and fungi. ?

u.) Aerobic treatment of wastewater is a biological treatment process that removes organic material from wastewater. In the aeration tank wastewater is mixed with oxygen. Microorganisms use oxygen to consume the organic matter in the wastewater as their food supply. ?

v.) During the anaerobic digestion of sewage sludge, microorganisms use the organic material present in the sludge as a food source and convert it to methane and carbon dioxide. ?

x.) Microorganisms are very diverse; they include bacteria, fungi; microscopic plants (green algae); and animals such as plankton. Some microbiologists also include viruses, but others consider these as non-living. Most microorganisms are unicellular (single-celled), but this is not universal, since some multicellular organisms are microscopic, while some unicellular bacteria are macroscopic and visible to the naked eye. ?

y.) Microorganisms live in all parts of the biosphere where there is liquid water, including soil, hot springs, on the ocean floor, high in the atmosphere and deep inside rocks within the Earth's crust. ?

aa.) Microorganisms are found in almost every habitat present in nature. Even in hostile environments such as the poles, deserts, geysers, rocks, and the deep sea. ?

bb.) Some types of microorganisms have adapted to the extreme conditions and sustained colonies; these organisms are known as extremophiles. ?

cc.) Many types of microorganisms have intimate symbiotic relationships with other larger organisms; some of which are mutually beneficial, while others can be damaging to the host organism (parasitism). If microorganisms can cause disease in a host they are known as pathogens. ?

dd.) Extremophile is an organism adapted to living in conditions of extreme temperature, pressure, or chemical concentration, as in highly acidic or salty environments. ?

ee.) Extremophiles are microorganisms which have adapted so that they can survive and even thrive in conditions that are normally fatal to most life-forms. For example, some species have been found in the following extreme environments: temperature: as high as 130 °C, as low as −17 °C; acidity/alkalinity: less than pH 0, up to pH 11.5; salinity: up to saturation; pressure: up to 1,000-2,000 atm, down to 0 atm (e.g. vacuum of space). ?

ff.) Microorganisms are used in brewing, winemaking, baking, pickling and other food-making processes. ?

gg.) Microorganisms are used to control the fermentation process in the production of cultured dairy products such as yogurt and cheese. ?

hh.) Specially-cultured microbes are used in the biological treatment of sewage and industrial waste effluent. ?

ii.) Microorganisms are used in fermentation to produce ethanol, and in biogas reactors to produce methane. ?

 

 

Č
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:53
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 9 3:54
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:51
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:51
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:51
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:51
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jún. 4 1:58
Ċ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 9 5:06
Ċ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 9 5:06
Ċ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 9 5:07
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 10 2:52
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2014 ápr. 17 8:15
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 12 0:43
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 21 7:18
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2013 márc. 31 4:14
ĉ
ď
Sándor Dr. Nemes,
2012 jan. 11 4:47
Comments