Csokoládé - bevezető

csokoládé egy kakaóbabból készített édesség. Elterjedten vékony lapokban, bonbonként vagyitalként lehet fogyasztani. A csokoládé nahuatlindián nevéhez, a xocolatlhoz (ejtsd: sokolatl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbbnyelvébe, a magyarba is.

Amerikában az aztékok már jóval az Európaihódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést.

fűszeres ital alapanyagai kakaóvízfahéj,ánizschili és kukoricaliszt volt. Az 1500-as években Spanyolországnak kakaóbehozatalimonopóliuma volt. Az ital receptjét titkosankezelték, cukorral, fahéjjal, szerecsendióval illetvevaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna királynéXIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét SpanyolországbólFranciaországba.

1569-ben V. Piusz pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.

A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House1657-ben nyílt meg.

1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.

Az első angol csokoládégyár Bristolban épült,1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.

holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.

A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestléfivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.

Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 

1880-ban felfedezte a maiélelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.

A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, aszerotonin, a triptofán, a fenil-etil-amin, a tiramin és a magnézium.