A BUJÁKI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA HONLAPJA


A PLÉBÁNIA TEMPLOMAI:

Buják, Szent Márton templom

Palotás, Szent Péter és Pál plébániatemplom

Kisbágyon, Avilai Szent Teréz templom

Szarvasgede, Gyertyaszentelő Boldogasszony templom

Szirák, Nagyboldogasszony templom

Bér, Szent Anna templom

PLÉBÁNIA HIVATAL: 3047. Buják, Hősök tere 5.

Tel.: 06-32-488-014

email: bujakplebania@gmail.com

HIVATALI – ÜGYINTÉZÉSI IDŐ:

(Ha, volt előtte szentmise!)

CSÜTÖRTÖK és PÉNTEK: 18:30 - 18:45

VASÁRNAP: 12:00-12:15

Ezeken kívül, csak előzetesen egyeztetett időpontban!

Kapcsolat a facebookon: https://www.facebook.com/marti.jozsef

Videók: http://www.youtube.com/user/bujakrk/videos

A plébánia története

Buják község Nógrád megyében a Cserhát hegység dél-keleti lejtőjén terül el. Maga a szó: növényi bujaságot jelenthet. A burjánzó erdőben bújt el a falu, és a vár, amelyet a falu felől még ma sem lehet látni, csak ha egészen közel megyünk hozzá.

Buják vára 1303-tól a XVIII. század elejéig meghatározta a falu sorsát, amelynek legjelentősebb tulajdonosa Garay Miklós Magyarország nádora volt. A várnak köszönhetően a település egyike Magyarország megszakítás nélkül folyamatosan működő templomos helyeinek, még a török hódoltság alatt és a reformáció idején is. Amikor 1616-ban Pázmány Péter az esztergomi érseki széket elfoglalta, a török hódoltság következtében a vármegyében csak Divényben és Bujákon volt katolikus pap, és egészen nagy területet látott el a bujáki lelkipásztor.

1745-ben Mária Terézia Eszterházy Pálnak adományozta és a herceg Eszterházyak birtokolják Bujákot, egészen 1848-ig. Ebben az időben, épül fel a település jelenlegi Isten háza, amely az egyházközség történetének harmadik temploma, 1752 és 57 között, barokk stílusban, csakúgy, mint a régi középkori templomai Szent Márton püspök tiszteletére szentelve.

1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földbirtokot. Az 1900-as évek elején, gróf Károlyi Erzsébet a templomot megnagyobbítatta, ami így nyerte el mai, falusi viszonylatban szokatlanul monumentális alakját.

A település XX. századi történetéhez, olyan személyek kapcsolódnak, mint a Nobel-díjas tudós Szentgyörgyi Albert, aki a Buják külterületén álló Kiskér-pusztán gyerekeskedet, vagy a Kossuth-díjas festőművész, Glatz Oszkár munkásága, aki százféle formában örökítette meg a falut és annak egyedülállóan szép és ma is élő népviseletét.

A romjaiban a mai mögött látható régi plébániát Eszterházy építtette, mely többszöri átépítés és javítgatás után az 1980-as évek elejére használhatatlanná vált. Ekkor az egyházközség új modern plébánia építését határozta el, mely az 1980-as években az egyházközség tagjainak kétkezi munkájából és adományából épült fel 3 szinttel. A plébánián 2008 őszétől jelentős felújítások kezdődtek.

Ma a plébánia 6 falu: Buják, Palotás, Kisbágyon, Szarvasgede, Szirák és Bér központi plébániája, 4000 katolikus emberrel.

A katolikusok megoszlása a 2011-es népszámlálás alapján:

Buják: 1688 katolikus http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=17

Palotás: 1159 katolikus http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=137

Szirák: 645 katolikus http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebaniaresz.php?id=117

Kisbágyon: 279 katolikus http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=90

Szarvasgede: 330 katolikus http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebaniaresz.php?id=28

Bér: 88 katolikus

LELKIPÁSZTOR: Marti József plébániai kormányzó http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/szemely.php?id=125

KISEGÍTŐ LELKÉSZ: Somodi János kanonok http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/santa-soos

Egyháztanács elnökök: Buják: Pila Csaba, Palotás: Harmos Ferenc, Szarvasgede: Kurunczi Tibor, Kisbágyon: Kovács János Szirák: Fekete Zsolt

Hitoktatók: Szakácsné Fülöp Judit, Gécziné Kodák Erika, György Balázs

Kántorok: Vanák Gábor, Csordás Mirjam, Demján Mónika, Bacsa Lilla, Takács Zsolt.

Gondnokok: Bartus Boldizsár, Kis János, Gregus Gábor, Kispál Péter, Varga Péter

Világi áldoztatók: Bartus Boldizsár, Varga Károly, Nagy Bálint, Balog Richárd, Gregus Gábor, Varga Máté

GLATZ OSZKÁR (1872-1958) BUJÁKI FESTŐMŰVÉSZ MUNKÁI: BUJÁKI TEMPLOMOZÁS, LÁNYOK A KÖRMENETBEN