A KMB hivatalos egyházi társulás a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség védnöksége alatt, mely Erdély-szerte azon fáradozik, hogy magyar katolikusaink felfedezzék és megszeressék a Szentírást, és Isten igéjével táplálkozva lelkileg megújuljanak. Szentírást terjeszt, ismeretterjesztő tanfolyamokat, szemináriumokat, táborokat szervez plébániákon, tanulmányi házakban felnőttek, fiatalok, gyermekek számára, bibliaolvasó csoportok tevékenységét koordinálja, esetenként szakmai felvilágosítást nyújt érdeklődők számára stb.

Főegyházmegyei bibliás nap 

Mint minden ősszel, október 25.-én idén is megünnepeltük a 
főegyházmegyei bibliás napot. Egy kicsit ugyan megkéstünk (szeptember végén 
volt a Szentírás vasárnapja), de sebaj, ünnepelni mindig jó. Szentírást olvasni 
nem különben. 
A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban gyülekeztünk, miközben egy 
fiatal csapat muzsikált-énekelt a teremben. Jó volt belépni. És jó volt látni, hogy 
milyen sokan vagyunk. A helyieken kívül Marosvásárhelyről, Gyergyóból, 
Udvarhelyről, Korondról, Balázsfalváról és Nagyváradról érkeztünk, nyolcvan 
körüli volt a létszám. 
Szokás szerint a Katolikus Magyar Bibliatársulat szervezte az ünnepséget. 
A bibliás napok felemelő, lelki élményt nyújtó alkalmak. Ez különösen is az 
volt. Húsz éves a KMB. Visszatekintő, emlékező ünneplés volt, amit az érsek úr 
is megtisztelt jelenlétével. Új elnökünk, Csont Ede plébános úr rövid 
köszöntőjében elmondta, hogy nagy várakozással néz a nap elé, hiszen még alig 
ismeri a csapatot.
A program hálaadó szentmisével kezdődött. Érsek úr kiemelte  
prédikációjában, hogy jó, ha a Bibliában keresünk választ érdéseinkre, hiszen a 
Szentírásban Isten szól hozzánk. 
Első előadónk Oláh Dénes főesperes úr volt. Amit mondott, az maga volt 
a csoda. A nyári táborban Isten-képünkön dolgoztunk. Nagy felfedezés volt 
számomra Illés Hóreb-hegyi jelenete: Istent a csendben ismeri fel Illés. És ez 
visszaköszönt az előadásban: ne gondoljuk, hogy Isten csak a régmúlt időkben 
szólt az emberhez! Isten ma sem hallgat. Csak túl nagy a zaj, amiatt nem halljuk. 
És azt se gondoljuk, hogy Isten csupán a papoknak, vagy más kiválasztott 
embereknek nyilatkozik meg. Meg lehet Őt hallani bármely életformában, egy 
kis csendet teremtve magunk körül és magunkban. 
Következett a visszatekintő, amit „régi motorosok” készítettek, hogy 
Szaxi páterünket idézzem. Bibliás napok- és hétvégék, táborok, képzések. 
Emberek, akik összeszoktak, akik a Biblia ügyéért tenni, dolgozni akarnak. Egy 
közösség, amely tárt karokkal és szívekkel vár bárkit, aki ebben a munkában 
részt szeretne venni. Események, amik megváltoztatták az életünket. És 
emberek, akik már nincsenek itt, de akik emlékét nagy-nagy szeretettel őrizzük.
Mivel évforduló van, eltöprengtem azon, hogy mit is kaptam ettől a 
közösségtől. Hogy mit tanultam. Nem vagyok alapító tag. Pontosan nem is 
tudom, mikor kerültem ebbe a csapatba. Tíz-tizenkét éve. De jól emlékszem, 
hogy mit válaszoltam akkor arra a kérdésre, hogy hol van Isten az életemben. 
Azt mondtam, hogy ha valami jól sikerül, ha örvendek,  jó hálát adnom. De ha 
gond van, egyedül erőlködöm, nem jut eszembe, hogy segítséget kérjek Istentől. 
Hálás vagyok, hogy azóta megtanultam. 
Van egy levelező-listánk. Megosztunk a segítségével idézeteket, jó zenét, 
eseményeket. Örömöt, bánatot. Imát kérünk, ha nagy a baj. Óriási erő, hogy 
tudjuk, sokan fohászkodnak értünk, amikor kínban vagyunk. 
Aztán finom ebédet kaptunk. Köszöntöttük a KMB-t, és megettük a 
szülinapi tortáját. 
Ebéd után bemutató előadás volt a bibliodrámáról. Majd kinyitottuk az 
ünnepelt Szentírást. Máté evangéliumának 15. fejezetéből a 22--28-as verseket 
olvastuk. Csoportokban megbeszéltük, hogy ki mit ért meg belőle. Hogy kinek 
mit mond a jelenlegi élethelyzetében. Hogy hogyan tudjuk az üzenetét 
hazavinni, megélni. 
Hamar eltelt ez a nap. Örültünk, amikor Ede azt mondta: „én jól éreztem 
magam”. Isten hozott közénk, Ede! Mi is jól éreztük magunkat. Várjuk az újabb 

Marosvásárhely, 2014 november 2.-án                                            Sz.-Ugron Éva

ÉRSEKI KÖRLEVÉL

Szentírás–vasárnapi gyűjtés

A Biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon ünnepli az Egyház a Szentírás vasárnapját. Ez idén szeptember 28-ára esik. A Szentírás vasárnapjára ebben az évben is főegyházmegyei gyűjtést rendelek el a Szentírás üzenetének terjesztése céljából. Isten Igéjének ismertetése, hirdetése elsőrendű feladatunk a lelkipásztori szolgálatban. A Katolikus Magyar Bibliatársulat célkitűzései között szerepel, hogy jutányos áron eljuttassa a Szentírást mindazokhoz, akik érdeklődnek Isten Igéje iránt, illetve hogy olyan programokat, lelki napokat szervezzen, amelyek elősegítik a Szentírás teljesebb megismerését. A Katolikus Magyar Bibliatársulat szívesen szervez biblianapokat azokon a plébániákon, ahol ezt igénylik, illetve nyitott javaslatokra és lelkipásztori meglátásokra.

Köszönetet mondok Tisztelendő Paptestvéreknek, hogy az elmúlt esztendőben is öntudatos hozzáállással pártolták fel és támogatták e kezdeményezést. A befolyt összegből a biblikus apostolkodással járó költségek egy részét (kb. felét) fedezni tudtuk az elmúlt esztendőben. Kérem Paptestvéreimet, szervezzék meg egyházközségükben idén is e gyűjtést. Hálás köszönet előre is ezen áldozatotokért! Kérem, hogy a befolyt összeget a főesperesi központokon keresztül összesítve utalják át a

Katolikus Magyar Bibliatársulat alábbi bankszámlájára:

Asociaţia Catolică Biblică Maghiară

Cod IBAN: RO65RNCB0003037776090001

Banca Comercială Română SA Alba Iulia

Mostani körlevelünkhöz is mellékelünk munkavázlatot csoportos szentírásolvasáshoz. Kérem a lelkipásztorokat, hogy Szentírás vasárnapja alkalmából a plébánián szervezzenek az idén is híveik, valamint munkatársaik számára a megküldött vázlat alapján szentírásolvasó csoportos találkozókat.

Megbízásunkra idén is megszervezi a Katolikus Magyar Bibliatársulat a Főegyházmegyei Biblia-napot, amelyre ez alkalommal Csíkszeredában, folyó év október 25-én kerül sor. Addig még részletes információkat nyújtanak a szervezők. Kérem Paptestvéreimet, hogy hozzák híveik tudomására e rendezvényt, és az érdeklődők számára szervezzék meg a részvétel lehetőségét.


KMB-nyaralás 2014 (Sz. Ugron Éva beszámolója)


Nyár van, tehát KMB-táborban voltunk. Végre. Nekem tavaly nem sikerült, lebetegedtem. Az ágyban rostokoltam, amikor a többiek elmentek – nagyon rossz volt. És egész évben hiányzott a bibliás töltekezésnek e formája.

Nagyon-nagyon készültünk, és Isten segítségével el is jutottunk. Mégpedig Gyímesfelsőlokra, az ősi kultúrával, gyönyörú tájjal büszkélkedő földre. Közel negyvenen érkeztünk Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkból, Balázsfalváról. Örvendtünk Ilyés Zsolt atyának – akit nagyon megszerettünk a két év alatt, amióta Szaxi páter nyomdokaira lépett, és annak is, hogy két kispapot is hozott magával. Mi sokat tanultunk tőlük, talán ők is valamit tőlünk. De fiatalos lendületük, humoruk, énekük mindenképpen „jót tett” táborunknak.

Érdekes, izgalmas témával vártak a szervezők: Isten-képünket próbáltuk tudatosítani, színesíteni. Megállapítottuk, hogy nehéz Istenről beszélni. Mert bár sokmindent megtudhatunk a Bibliából Róla, nem értjük, és behatároljuk Őt, a Végtelent, a Mindenhatót. Először felsoroltunk néhány ismert képet: Isten, mint teremtő, atya, pásztor, szőlősgazda, gyógyító. Majd arról beszéltünk, hogy Isten hogyan jelent meg az Ószövetségben népének. És ekkor Zsolt atya arra bíztatott minket, hogy gondolkodjunk el, fogalmazzuk meg azt, hogy mit gondolunk – én mit gondolok Istenről. És Ön, kedves Olvasó? Ön mit gondol Róla? Utána azt próbáltuk megvizsgálni, ki-ki a maga részére – hogy ez az Isten-kép felszabadít, gyógyít, vagy megbénítja életünket, cselekvésünket.

Másnap Biblia-idézetekkel dolgoztunk. Abból, hogy Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, ugyanakkor a saját képére és hasonlatosságára, arra a következtetésre jutottunk, hogy Isten férfi és női – apai és anyai tulajdonságokkal egyaránt bír. Majd önálló munkára került sor. Zsolt atya elmondta a módszert: Isten jelenlétébe helyezkedem, elolvasom a részt: „merítkezz bele, lebegj, tudatosítsd, milyen érzés” - mondta. Megfigyelem, mi érint meg, milyen érzéseket vált ki belőlem. És megpróbálom felidézni, mikor, hol találkoztam életem során ezzel az Isten-képpel. Majd keressem meg magamban ezt a jellemvonást, és vizsgáljam meg, hol tudnám a mindennapi életemben ezt visszatükrözni. Amit nagyon hangsúlyozott, hogy hagyjunk időt arra, hogy felmerüljenek kérdések, és találjunk rájuk válaszokat – ne egyet, hanem többet. Hiszen minden kérdésre sok válasz lehet.  Kipróbálná, Kedves Olvasó? Higgye el, érdemes. (János14,2-t kaptam: „Atyám házában sok hely van...” – érdekes kérdések fogalmazódtak meg bennem, lesz még dolgom velük.) Amikor közösbe tettük az „eredményeinket”, érdekes volt hallani a sokszínűséget. Majd levonta Zsolt a következtetést: Istent akkor ismerhetem meg jobban, ha apaként és anyaként próbálom megimerni. Hiszen minden apai-anyai szeretet-megnyilvánulást felfoghatunk Isten-élményként is. Jézus arra hív minket, hogy legyünk gyermekek: bízzunk Istenben úgy, ahogy a gyermek bízza magát a szüleire. Igaz, hogy nem mindig fogjuk megérteni a döntéseit, de ez nem is lényeges. Ennek a kapcsolatnak a bizalom a kulcs-szava, nem a megértés. Szabadon dönthetünk tehát, hogy „felnőttként”, vagy Istenre hagyatkozó gyermekként akarunk élni.

Csoport-munkával folytattuk a programot. Olyan történeteket tanulmányoztunk, amikor valaki felismerte Istent. A mi csoportunk „Illés a Hóreb hegyen” című történettel foglalkozott (1 Kir 19). Illést „meglepi” Isten: nem szélvészként, nem földrengésként és nem tűzként jelenik meg. Nem, Isten nem pusztítóként mutatja meg Magát. És itt kaptam az ajándékot: Isten a csend hangja... Hagyok időt arra, hogy csendben Vele legyek? És Ön?

Szombaton a közeli és távoli Istent próbáltuk figyelni. Zsolt atya elmondta, hogy Isten, ahányszor „új kalandra” hívta népét, mindig tudtára adta, hogy vele lesz. Nem ígérte, hogy életük könnyű lesz, azt se, hogy megoldja minden gondjukat. De azt határozottan, többször is, hogy velük lesz. És ez érvényes ma is, hiszen Jézus is megígérte: „Én veletek vagyok minden nap a világ végéig” (Mt 28,20). Ebben a mondatban minden, ami fontos, benne van. Kérdés, hogy hisszük-e ezt. Mert ha igen, az már kegyelem. És nagy kérdés, hogy mikor érezzük ezt, és mikor nem. Ez Isten döntése. De hogy velünk van, az biztos.

A közeli-távoli Isten-érzés hullámzását a 22. zsoltár segítségével értettük meg még jobban. A szerző előbb „veszekszik” Istennel, aztán panaszkodik Neki, visszaemlékszik Isten tetteire, majd megint panaszkodik, míg végül nagy bizalmában eljut Isten dicsőítésére. Ez az a zsoltár, amit Jézus imádkozott a kereszten. Úgy-e ismerős: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”. Ő, maga az Isten, úgy érzi, hogy elhagyta az Atya. Ez már a kínok kínja. Fizikai és lelki. De imádkozik, felkiált az Atyához. Én keresem a szenvedésben a kapcsolatot az Atyával? Vagy Jézussal, akinél jobban senki nem értheti meg a szenvedést?

Vasárnap ki-ki megfogalmazta, hogy mit visz haza. Ilyenek hangzottak el, a teljesség igénye nélkül: „nem az a fontos, hogy megértsem Istent, hanem, hogy tudjam, Ő mindig velem van, és legyek nyitott, ha üzen”. „Nem fogok kétségbeesni, ha Istent távolinak érzem, akkor sem”. „a Szentírás mindennapi imám tárgya kell legyen”.

És hihetetlen, de vége. Remélem, mindenki jól hazaért (és nem futott radarba, mint én). Szeretném, hogy ízlelgessük-melengessük-érlelgessük, amit megértettünk. Jó volna, ha beépítenénk a szürke hétköznapokba. Hátha színesebbek lesznek ezután! Egy kerek év áll rendelkezésünkre, amíg újabb tábor lesz.

De a következő rendezvényünkig nem kell egy évet várnunk! Október 11.-én Csíkszeredában a Szentírást fogjuk ünnepelni. Meg a Biblia-társulat 20. szülinapját. Várunk mindenkit nagy szeretettel.

Köszönjük a Pro Educatione Szövetségnek a támogatást.

 

Marosvásárhely, 2014. július 21.-én                                          Sz.-Ugron Éva

 


 Biblikus lelkipásztori programok meghívásra

Előzetes egyeztetés alapján plébániák, vagy más egyházi közösségek felkérésére vállalkozunk különféle biblikus programok levezetésére (bibliaórák, biblia-est, biblia-nap, bibliai alapkurzus, bibliás táborok stb.)

 Szakmai tanácsadás, szakanyag küldése biblikus lelkipásztori munkához

 Bibliaközpont:

5403997 Târgu Mureş, B-dul. 1848 nr.48 ap.1;E-mail: bibliatarsulat@gmail.com

 Szakmai tanácsadás: Magos Gyöngyvér Tünde; Tel.: 0040 - 0740 – 285277; E-mail: gyongyvermagos@gmail.com

 Programokra bejelentkezni: Benczédi Katalinnál; Tel.: 0745 - 593390; Email: benczedikati@hotmail.com

 

Főoldal

D. a J. Kr.! Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim!

Az idén a Katolikus Magyar Bibliatársulat születésének huszadik évfordulóját üli. Ezt az ünnepi alkalmat a Katolikus Magyar Bibliatársulat október 25-én Csíkszeredában szeretné a paptestvérekkel és a hívekkel közösen megülni. Hálával emlékezünk meg azokról, akik a Szentírás ismeretét és terjesztését eddig is szívügyüknek tekintették, elsősorban Nagy József atyáról, aki 1994-től a Katolikus Magyar Bibliatársulat alapító-elnöke és vezetője volt.

Aki a Szentírást nem ismeri, Krisztust nem ismeri”, mondja Szent Jeromos. Újabban egyre gyakrabban jönnek a Jehova Tanúi azzal, hogy ők ismerik a Szentírást és kizárólag csak ők képesek a Biblia helyes magyarázatát adni. Bármennyire is felületes a szektáknak a bibliaismerete, gyakran azt kell tapasztalni, hogy katolikus híveink még e felületes érveléseket sem tudják megcáfolni. Nagyon is időszerű, komolyan venni a Szentírást, ha komolyan ragaszkodunk katolikus keresztény hitünkhöz. Isten ma is szól hozzánk a Szentírás szavai által. De vajon nem lett-e számunkra is olyan a Szentírás, mint Keresztelő Szent János megtérésre buzdító szava: „A pusztában kiáltó szava vagyok: Tegyétek egyenessé az Úr útját”. (Jn 1,23) Ki hallja meg azt a szót, ami a pusztában hangzik el? Csakis az, aki veszi a fáradtságot, hogy kimenjen a pusztába.

Szentírás vasárnapja alkalmából szeretettel adom mindnyájatokra főpásztori áldásomat és kívánom, hogy gyarapodjatok Isten Igéjének ismeretében!

Munkavázlat csoportos szentírásolvasáshoz – Az Írás beteljesedik (Jézus a názáreti zsinagógában)

1.      A szöveg ismertetése

 16Amikor Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felolvasásra jelentkezett. 17Izajás próféta könyvét adták neki oda. Szétbontotta a tekercset, és épp azon a helyen, ahol ez volt írva: 18„Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, 19és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” 20Összetekerte az Írást, átadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rá szegeződött. 21S elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.

(Lk 4,16-21)

1Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. 2Hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszújának napját. Hogy megvigasztaljam mind a gyászolókat, 3és koszorút adjak a hamu helyébe, örömnek olaját a gyászruha helyett, a szomorúság lelke helyett meg ünnepi öröméneket. Az igaz élet tölgyeinek nevezik majd őket, akiket az Úr ültetett el, az ő dicsőségére. 4Fölépítik az ősi romokat, és ami már rég pusztulásnak indult, azt helyreállítják. Újra fölépítik az elhagyott városokat, amelyek annyi nemzedéken át romokban hevertek. 5Idegenek állnak elő és legeltetik nyájaidat, szántóvetőid és vincellérjeid is más nemzetből valók lesznek. 6Benneteket meg az Úr papjainak hívnak, és így neveznek: Istenünk szolgái. A nemzetek gazdagságát élvezitek majd, és kincseikkel ékesíthetitek magatokat. 7Mivel kétszeres volt a gyalázatuk, hisz megvetés és leköpdösés volt a részük, azért kétszeres lesz az örökségük is az országban, és örökké tartó lesz az örömük. 8Mert én, az Úr szeretem az igazságot, ám a rablást meg a gazságot gyűlölöm. Megjutalmazom őket hűségemben, és örök szövetséget kötök velük.

(Iz 61,1-8)

2.      Ószövetség és Újszövetség

 

Jézus a názáreti zsinagógában. Iz 61,1-2-t olvassa fel:

-         Jézus nemcsak az értünk emberré lett második isteni Személy, hanem Ő beleszületett a választott nép körébe, identitását meghatározza a zsidó vallásosság. Rendszeresen eljár a zsinagógába. Ismeri és olvassa a Törvényt, a Prófétákat és az Írásokat (vagyis az Ószövetséget, a héber Tanach-ot). Felolvasásra jelentkezik, és úgy magyarázza az Ószövetséget, mint ami Róla szól. Ez az újdonság. Nem véletlenül írja Szent Ágoston:

„Novum testamentum in vetere latet, et in novo vetus patet” (az Újszövetség a régiben van elrejtve, és az újban a régi mutatkozik meg világosan”)

-         Jézus Izajás próféta tekercséből olvas fel. Izajás próféta könyvének ez a része a babiloni fogság utáni korból származik: még nincs újraépülve a Templom, a zsidó népen az érdektelenség, a reménytelenség vesz erőt, egyeseket már nem érdekel a szülőföld, jól érzik magukat a szétszórtságban, a viszonylagos jólétben. Nem akarnak hazamenni, akik hazamentek, nagy kihívás előtt állnak, sok az akadály, csüggedtek, reményvesztettek. Ezekhez érez Isten nevében küldetést, felkenést az Úr embere. (de messiási kifejezés is: az Úr Fölkentje az, aki majd felvállalja ezt a küldetést)

-         Vajon érvényes ránk az állapot, ami akkor jellemezte a zsidó népet? Mennyi bennünk a kilátástalanság, a kényelem, az érdektelenség?

-         A két szöveg nem teljesen egyezik. Mik az elérések? Miért, Mit akar Isten üzenni?

 

3.      Ma beteljesedett…

 

-          Mit jelent az Úr Jézusnak ez a mondása: „ma beteljesedett”?

„Ezért, mint a Szentlélek mondja: Ma, amikor majd meghalljátok szavát, 8ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor, a kísértés napján a pusztában tettétek. 9Atyáitok ott próbára tettek, megkísértettek, bár szemükkel látták 10negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtam és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utaimat nem ismerték meg. 11Megesküdtem hát haragomban, hogy nyugalmamba nem mennek be. 12Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek.”

                                                                                                          (Zsid 3,7-12)

-         „Ma, amikor majd meghalljátok szavát…” vajon melyik időre vonatkozik ez a „ma”? Arra az időre, amikor Jézus ezt a szentírási részletet felolvasta? Arra az időre, amikor ezt a szentírási részletet leírták? Vagy pedig éppen neked szól, aki a szentírási szöveget most olvasod?

-         Mi teljesedett be?

1.       örömhír - a szegényeknek

2.       szabadulás - a foglyoknak

3.       látás - a vakoknak

4.       szabadon bocsátás - az elnyomottaknak

5.       hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét

 

-         Ha te nem vagy sem szegény, sem fogoly, sem vak, sem elnyomott, akkor Jézus részéről nincs számodra örömhír. De mit mond az Írás? „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20, 29) és ismét: „Ha vakok volnátok – felelte Jézus –, nem volna bűnötök. De azt állítjátok: Látunk. Ezért megmarad bűnötök.” (Jn 9,41)

 

4.      Ellenkezés

 

-         Nem tudjuk, milyen áthagyományozódás révén került bele az evangéliumba ez a történet. Csak sejthetjük, hogy Lukács milyen lelkülettel, szándékkal örökíti meg ezt a részletet. Krisztus halála után 3-4 évtized eltelt. A kereszténység és a zsidóság a különválás határán áll. A zsidók Isten választottjaiként kivételezettnek érzik magukat és nem tudják elfogadni, hogy Isten a pogányokat is meghívja az üdvösségre. Mi kit (kiket szeretnénk kirekeszteni az üdvösségből?)

-         Lukács evangélista látókörében maradva ez az evangéliumi részlet a dialógusra ösztönöz közösségeinkben:

-         a családban: kinek van igaza

-         az egyházi közösségeinkben – ki az igazi (egymást megismerni, értékelni, szolgálni)

-          a társadalomban: magyarság - esszük meg egymást a magunk sírját ásva. Félre kellene tenni a bosszút, erőszakot. A remény munkálóivá csak együtt lehetünk. Legalább mi, akik belátjuk mindezt, legyünk Isten erejéből / kenetéből a remény, a jövő munkálóivá.

 

A te igazságod, az nem kell. Csak az igazság.

És tarts velem, keressük közösen.

A magadét tartsd meg magadnak.

(Antonio Machado)

-          e résszel való szembesülés ébresszen rá küldetésünkre népünk körében – akkor leszel igazán gazdag, ha megosztod értékeidet.

 

© Kmb

Javaslat a bibliás munkához

 

  1. Közeledés a szöveghez:

a.) A résztvevők egy plakátra felírnak olyan idézeteket, mondásokat, melyeket szívesen használnak. Beszélgetés:

-         Milyen idézeteket idézek?

-         Mit érek el az idézés által?

-         Miért idézek?

b.) A résztvevők sorban felidézik egy-egy (pozitív, vagy negatív) emléküket egy valamikor hallott prédikációról.

 

  1. Találkozás a bibliai szöveggel:

-                     A szöveg (Lk 4,16-21, Iz 61,1-8) felolvasása: először a vezető, majd a résztvevők sorjában.

-                     Kikérdezni a résztvevők első benyomásait a szöveggel kapcsolatosan, esetleg: melyik szövegrész (szó, mondat…) érintett meg? Mi a vélemény a szövegben levő idézettel kapcsolatosan (mi tűnik fel benne, melyik gondolat hat meg…)?

            Mik a hasonlóságok, illetve különbségek a két szöveg között?

-                     Kiscsoportokban folyik tovább a munka:

 

-         olyan jézusi elbeszéléseket keresni, melyek szemléltetik, hogy mit akart Jézus mondani, amikor idézte a következőket:

-         Az Úr Lelke van rajtam

-         Ő kent föl engem

-         hirdessem az evangéliumot a szegényeknek

-         hirdessem a foglyoknak, hogy szabaddá kell lenniük

-         hirdessem a vakoknak, hogy kell látniuk

-         hirdessem az Úr kegyelmi esztendejét

2.   -    Beszélgetések a részről (Lk 4,16-21)

-         Mit emel ki Lukács evangélista az egész történetben?

-         Milyen embert emel ki Jézus az üzenetében?

-         Kit szólíthatott meg ez a beszéd akkor?

3.   -     Tapasztalatcsere, megbeszélés arról, hogy mit jelent a „beteljesülés”.

-           Plénum

 

  1. Továbbmenni a szöveggel

Csoportokban:

1. Lk 4,16-21 –et még egyszer felolvasni, utána a mai helyzetre aktualizálni: milyen csoportokat célozna meg ma Jézus, kikre irányítaná a figyelmünket?

2. Mindenki felír egy kis lapra néhány mondatot, amit valaha valakinek /esetleg plébániai közösségnek/ már régóta el szeretett volna mondani és most elmondana.

Plénumban megbeszélni:

-         az aktualizálás eredményét (mai csoportok…)

-         Mondatok felolvasása:

-         Ki fogadja el ezt a mondatot?

-         Kit zavarna ez a mondat?

-         Összhangban van-e a mondat Jézus üzenetével?

Benyomások: Mit értettem meg? Mire volt jó? Hogyan tovább?

A bibliás munka befejezéseként elimádkozzuk közösen a Magnificat-ot, mely ószövetségi idézetekkel van tele (Lk 1,46-55)

© KMB