TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL

 
1979 novemberében a Nagy Fejedelem születésének közelgő 400., illetve halálának 350. évfordulója alkalmából –, 65 jeles hazai közéleti személyiség, Alapítvány létrehozását határozta el. A Bethlen Gábor emlékére kezdeményezett alapítvány, az elcsatolt területeken élő magyarok; az emberi, nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon igyekezett segíteni, törekedve a Kelet-és Közép-európai népekkel való kulturális kapcsolatokra, a békés együttélésére. A nemzethű értelmiség színe-java által kezdeményezett, az ő aláírásukkal hitelesített független magánalapítvány, a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hatéves küzdelemmel vívta ki működésének hivatalos jóváhagyását.

Az alapító okiratban így rögzítettük céljainkat: "születésének négyszázadik évfordulója érlelte meg a felismerést: égető teendőink természete bethleni munkát kíván. Olyan tehetséget, hűséget, szívósságot, bölcsességet, amilyennek ő -- nagy veszedelmek között -- Erdélyt oltalmas várrá, a benne élő nemzetiségek és felekezetek otthonává építette. Alapítványunkkal az ilyen képességek és szándékok feltételeit szeretnénk jobbítani. Azokat a vállalkozásokat óhajtjuk ösztönözni és támogatni, határainkon belül és azokon túl, amelyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegítik," Céljaink változatlanok, de az elmúlt évtizedek során táborunk gyarapodott, mert több mint félszáz országban, több, mint háromszáz személyiséget és intézményt tüntettünk ki, akik szolgálatukkal teljesítették, kiteljesítik a megfogalmazott szándékokat. Ez is kötelez bennünket; hogy fejedelemmé választásának 400. évfordulóján - Bethlen-díjasaink, kitüntetettjeink közreműködésével - méltóan emlékezzünk névadónkra.

A kezdeményezők jó része már elhunyt. (Köztük két alapítónk; Illyés Gyula és Németh Lászlóné, első elnökünk Márton János, titkárunk Nagy Gáspár, s alapító kurátoraink: Kiss Ferenc, Juhász Gyula, Szabó Gábor és Vekerdi László, valamint az alapító-kezdeményezők közül: Barcsay Jenő festőművész, Borsos Miklós, Somogyi József és Vígh Tamás szobrászok, Szöllősy András, Újfalussy József és Vargyas Lajos zenetudósok, Benda Kálmán, Hanák Péter, Juhász Gyula, Makkai László történészek, Fodor András, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, Vas István és Zelk Zoltán költők, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Fekete Gyula, Jócsik Lajos, Mészöly Miklós, Páskándi Géza, Sánta Ferenc, Somogyi Tóth Sándor, illetve Tamási Áronné írók, Huszárik Zoltán filmrendező, Czine Mihály, Domokos Mátyás és Bodnár György irodalomtörténészek, Juhász István, Juhász Pál, Levendel László, és Zsebők Zoltán orvosok, Nemecz Ernő vegyész, Bessenyei Ferenc, Jancsó Adrienne, Madaras József, Sinkovits Imre színművészek.) A Kelet és Közép-európai térségben elsőként létrehozott új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor 1982-ben, a Király Tibor jogtudós által készített Alapszabállyal és százezer Ft összeggel megalapították a Bethlen Gábor Alapítványt, de azt a hatalom „hivatalosan” csak 1985-ben legalizálta. 

 

        Rendelkezési szám:  18006135-1-41

 
 

Az 1982 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Kelet- és Közép-európai szellemi együttműködésben, mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, az 1956-os forradalom és szabadságharc örökségének éltetésében, a Magyarságkutató Intézet, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos külhoni magyar civil szervezet újjáalakulásában, hazai kapcsolataik fejlesztésében és az utódállamok magyar tannyelvű oktatásának támogatásában...

 A Bethlen Alapítvány az elmúlt negyedszázad magyar szolidaritási akcióinak egyik kezdeményezője és éltetője volt; kezdve az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok és a száműzöttek, menekültek segélyezéséig. Ehhez járul, amit díjainkkal ösztönzünk, a magyarság – benne a diaszpóra–értékeinek, alkotóinak megismerése és elismerése, a magyar szellemi-kulturális örökség védelme, a Kelet-és Közép-európai kulturális együttműködés kiemelkedő képviselőinek kitüntetése. Az 1989/90 évi „rendszerváltásban” az Alapítvány holdudvarának meghatározó szerepe volt, de az elmúlt évtizedben ismét nemzeti ellenállásra kényszerültünk. A FIDESZ-szövetség, azaz a nemzeti oldal 2010. évi választási győzelme után, újult erővel törekszünk céljaink megvalósítására.

 

KITÜNTETÉSEINK


 

 

1986-tól Bethlen Gábor-díjjal (Péterfy László alkotása) a vele járó érem) a magyar szellemiség és szolidaritás olyan, háttérbe szorított személyiségeit tüntettük ki elsőként, mint Domokos Pál Pétert a csángók apostolát, Újszászy Kálmánt a népfőiskolai mozgalom egyik hazai atyját, a híres könyvkiadót, Püski Sándort és feleségét. Bethlen-díjjal jutalmaztuk Borbándi Gyulát és Molnár Józsefet a nyugati magyarság, illetve Szabó T. Attilát, Sütő Andrást és Kányádi Sándort, Erdély kiemelkedő alkotóit, vagy a magyarság szellemi vezetői közül az akkoriban üldözött Duray Miklóst, Janics Kálmánt, Király Károlyt, Tőkés Lászlót, a délvidéki Matuska Mártont; Szőcs Gézát, majd a kárpátaljai Vári Fábián László költőt és a Gulagon raboskodott írót, Rózsás Jánost. 2004-ben a II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁT, 2006-ban a HÁROMSZÉK c napilapot, 2009-ben a KILENCEK költőcsoport tagjait, 2011-ben a hatvan éves CSEMADOK-ot is kitüntettük. Csakúgy, mint a Kelet és Közép- európai népek olyan jeles képviselőit, mint pl. Zbigniew Herbert lengyel költőt, Bohumil Hrabal cseh írót, Veno Taufer szlovén, Jurij Skrobinecz ukrán, Lubomír Feldek és Vojtech Kondrót szlovák költőket, Nedjelko Fabrio és Zvonimir Mirkonic horvát írókat, Gencso Hrisztozov bolgár költőt, Dr. Sava Babic szerb, Dr. Christoph Pan dél-tiroli és Krzysztof Czyzewski lengyel tudósokat, meg másokat is.

A szentéletű erdélyi püspök élete példájára emlékeztetünk az 1988 óta adományozott Márton Áron-emlékéremmel, Szervátiusz Tibor alkotásával. Ezt az elismerést a keresztény magyarság szolgálatában kiemelkedő munkát végző személyeknek és intézményeknek adományozzuk. E kitüntetést elsőként az erdélyi menekültekért erkölcsileg is magasrendű szervező-mentő munkát végző debreceni Szent Anna Római Katolikus Plébánia, a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), az Erdélyi Világszövetség, a Hősök terén 1988. június 27-én a romániai falurombolás ellen tartott nagy tüntetés szervezői kapták meg. Azt követően pl. a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Tempfli József nagyváradi és Majnek Antal munkácsi püspökök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Kozma Imre atya, Franz Kőnig bíboros, illetve számos, kiválóan tevékenykedő magyar - vagy a magyarság ügyében fáradozó külföldi – szervezeteknek, intézményeknek és személyeknek adományoztuk világszerte Szervátiusz Tibor, Márton Áron arcmásával és Erdély címerével ékesített, veretes alkotását. Legutóbb Pákh Tibor, Kunckelné Fényes Ildikó, és Agócs Sándor, az előző évben a Magyar Katolikus Rádió, Puskás László és P. Szőke János atyák kapták ezt az elismerést.

            1990-től Tamási Áron-díjjal (a Tamási Áron Kuratórium döntése nyomán adjuk, s az érmet Tőrös Gábor alkotta) tüntetjük ki Tamási írói öröksége ápolóit, a székely szellemiség hírvivőit Erdélyben és szerte a világon. Elsőként Tompa Miklós rendező és Dávid Gyula író kapták e díjat, s őket követte pl. Görömbei András irodalomtudós, Sylvester Lajos közíró, Ferenczes István költő, Bertha Zoltán, Márkus Béla, Sipos Lajos, Szakolczay Lajos irodalomtörténészek és Kubik Anna színész.

             2006-ban - a Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján -, létesítettük a Teleki Pál Érdemérmet, Rieger Tibor alkotását, gróf Teleki Pál emlékére. (Illetve válaszként a tudós-államférfi budavári szobrának kitiltására és a kettős állampolgárságról szóló – 2004. december 5-i – népszavazásra.). Alapítványunk e „becsületrendjével” a „szellemi honvédelem” kiválóságait tüntetjük ki; (éljenek a világon bárhol; Ausztráliától Erdélyig, Varsótól Szegedig), akik Teleki Pál példáját követve, áldozatos nemzetszolgálatot végeznek. Az érem hátoldalán van az ő; Merjünk magyarok lenni!” biztatása.

A Bethlen Gábor Alapítvány elmúlt negyedszázadban adományozott több, mint háromszáz kitüntetésének mintegy kétharmada a határon túlra került. Azok zömét négy kontinens közel félszáz országában élő nemzettársaink kapták magyarságszolgálatukért. Részesültek abból Kelet- és Közép-Európa jeles képviselői, szervezetei is; népeink kulturális együttműködésében végzett kiemelkedő munkásságukért.

Az Alapítvány nemcsak adott, de munkássága elismeréseként maga is kapott kitüntetéseket: 1988-ban; a Tokiói Kőrösi Csoma Sándor Központ adományozott KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR-DÍJAT, 1997 márciusában a MAGYAR ÖRÖKSÉG-DÍJAT, 1997.év végén a KISEBBSÉGEKÉRT-DÍJAT vettük át. A Bethlen Alapítvány olyan közhasznú szervezet, amely negyedszázados tevékenysége során függetlenségét megőrizte, működéséhez sem a pártoktól, sem a kormányoktól támogatást nem kapott, azt felerészben a nyugati, felerészben a hazai polgárok anyagi hozzájárulása biztosította. Az utóbbi években szerény támogatást kaptunk a felajánlott 1%-okból s - pályázataink nyomán- korábban az Országgyűléstől, manapság – egyre csökkenő mértékben – Közalapítványoktól is.

Fennállásának húszéves évfordulóján, 2000-ben, az Alapítvány Kuratóriuma felhívással fordult a hasonló hivatású hazai és külhoni társaságokhoz, alapítványokhoz és személyekhez, a nemzet erkölcsi megújulását, szellemi- lelki megerősödését, a magyar szolidaritást szolgáló összehangolt cselekvés szándékával. Az érdekelt civil szervezetekkel összefogva 2002-ben megrendeztük Illyés Gyula születésének méltó centenáriumát, 2004 áprilisában részben mi szerveztük Teleki Pál Budavárból kitiltott szobrának fölállítását Balatonbogláron, 2006 áprilisában pedig Németh László budapesti szobrát avattuk fel.

Bethlen Gábor példáját követve valljuk:Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”. Szeretnénk elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. Legfontosabb feladatunk a nemzetismeretre épülő cselekvő szolidaritás újjáélesztése, amelynek érdekében 2005 tavaszán – laudátorainkra, támogatóinkra és díjazottainkra építve létrehívtuk a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Társaságát. Ekkortájt létesítettük és önkéntes munkával működtetjük a külhoni magyar oktatást szolgáló nemzetismeret.hu, illetve bethlenalapitvany.com önálló honlapokat. Összeállítottuk és közreadtuk a Bethlen Alapítvány negyedszázadáról szóló, Alapítvány a nemzet javára c. kortörténeti dokumentumkönyvet (Püski, Bp. 2005. 316. p.).

2007-ben elhunyt Nagy Gáspár titkárunk, 2009-ben követte őt első elnökünk Dr. Márton János agrárközgazdász. Utódának 1999-től Bakos Istvánt választottuk. Ő azonban az Alapítvány elleni kormányzati diszkriminációs cselekmények ellen tiltakozva; 2007. decemberében lemondott posztjáról. Tőle Alapítványunk hajdani vidéki titkára, a Bethlen Gábor-díjas Lezsák Sándor parlamenti képviselő vette át a stafétát. Jelenleg ő - az Országgyűlés alelnöke -, az Alapítvány kuratóriumának elnöke.

2010. június 4-én az Eötvös József Collegium Baráti Körével és diákságával összefogva TRIANON 90. címmel Emlékező Gyűlést tartottunk, kiállítást rendeztünk, s ünnepélyesen felavattuk Teleki Pál tudós-államférfi, a Collegium egykori kurátora (1920-1941) kisplasztikáját: Rieger Tibor alkotását, amelyet Alapítványunk és a művész adományozott a centenáriumot ünneplő Collegiumnak. Ekkor határoztunk úgy, hogy mindaddig, amíg Teleki Pál szobra nem áll Budavárban, itt adjuk át róla elnevezett kitüntetésünket Trianon évfordulóján.

2013-ban, fejedelemmé választásának 400. évfordulóján Bethlen Gábor Emlékévet tartunk, amelyben - Erdély Bethlen Gábor-díjas püspöke vezetésével - fölállítjuk egészalakos bronzszobrát, Kolozsvárt.

BETHLEN GÁBOR EMLÉKÉV 2013 néven honlapot létesítettünk a kölcsönös tájékoztatásra. "Bethlen Gábor szoboralap" címen külön számlát nyitottunk az OTP Banknál, a szoborállításra céltámogatásként érkező adományok fogadására, amelynek számlaszáma: 11702036-20725602.

 

 A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának jelenlegi tagjai: Lezsák Sándor (elnök), Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Németh Ágnes, Dr. Petrik Béla, Szalai Attila. Titkárságunk: Kalmár Judit titkár, J. Király István informatikai felelős és Magyary Rozália főkönyvelő.

A BGA rendelkezési száma a befizetett adó 1%-áról: 18006135-1-41. Postacím:1074. Bp. Hernád u.56/B,1536 Budapest, Pf. 247. E-mail: bethlenalapitvany@gmail.com

HONLAPOK:

www.bethlenalapitvany.com, www.nemzetismeret.hu és BETHLEN GÁBOR EMLÉKÉV 2013

 

Budapest, 2013. június 23.

Összeállította:

Bakos István

ügyvivő kurátor

 
 
 

1078 Hernád utca utca 56/b

 
 
 

Bethlen Gábor szoboravatás fotói

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége az URÁNIA Filmszínház Dísztermében – 2013. XI. 15.

 
 
 
 
     Rendelkezési szám:  18006135-1-41
 
 
 
Comments