Karácsony
 

 Vissza

Receptek

Mesék,versek

Kapcsolódó weboldalak


       A Karácsony eredete                       

Az év vége és ezzel az újév kezdete már ősidők óta szinte minden nép számára búcsúzással és ünnepléssel telik. Az óév eredményeire emlékezve és a jövőt tervezve ünnepléssel léptek át az újesztendőbe. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével, a csillagászati újév kezdetével. A régi időkben az újév kezdete nem január 1., hanem december 25. környéke volt. A különböző időszámítások alapjául a természet megfigyelése szolgált.

 

A nappalok hosszabbodása, a rügyfakasztó tavasz közeledte az emberek számára nagy öröm volt, hisz téli tartalékaik csökkenése után várták, hogy a nap életet adó sugarai ismét friss táplálékforráshoz juttassa őket. A csillagászatot nemigen ismerték, így hát mindig nagyon várták, hogy vajon eljő-e ismét a hosszú meleg napok és a rövid, langyos éjszakák ideje. Ezeknek a megfigyeléseknek az alapján az újév kezdetét akkoriban a nap visszatérésének az időszakára tették. A régi Rómában például az újév kezdetét március eleje, a tavasz érkezése jelentette. Később a Calendae Ianuariae, vagyis január 1. lett az év kezdőnapja, melyet a Gergely-féle naptár elkészítésénél is figyelembe vettek, és a mai napig szerte a világon ezt tekintik az újév kezdetének.

 

Az időjárás változásait az emberek régebben az istenek tetteinek tekintették. Úgy gondolták, a megfelelő tisztelet megadásával, áldozatok emelésével az eljövendő újesztendő termékenyebb és gondtalanabb lesz. A rómaiak az újév eljövetelét egy több napig tartó ünnepléssel, a szaturnáliával köszöntötték. Ez a farsangi ünnepség a szeretet jegyében telt, megajándékozták egymást és a rabszolgákat is.

 

A nappalok hosszabbodását a Nap istenének, Mithrásznak születésével azonosították. Mithrász tisztelete perzsa eredetű volt, a római katonák hozták először hírét Rómába és a provinciákba, tehát Pannóniába is. A kereszténység kialakulásakor december 25-ét, a Legyőzhetetlen Nap születése napjának tekintették. Ez az isten barlangban született, ami egyben istálló is volt, és születésekor pásztorok vették körül. A kereszténység más vallások szokásaiból is sokat átvett, így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is bevonta a keresztény vallás ünnepkörébe, a kereszténység legjelentősebb alakjának Jézusnak a születése napját téve erre a napra.

 

A karácsony, manapság már az egész világon szinte ugyanazt jelenti: az emberek békében, szeretetben ünneplik a kis Jézus születését.