Navigáció

    Művek‎ > ‎Versek‎ > ‎

    Ócskaság


    Balla D. Károly

    Ócskaság

    Csak foszló képzet, félig használt álom,
    – már elsietsz s az ágy alatt hagyod –
    és tűnődsz úgy, mint elveszített tárgyon:
    vajh kié lett s mi ujjak közt forog?

    Szerette az, ki reggel megtalálta?
    Lefújta róla pöffenve a port?
    És kélt szívében tán egy cseppnyi hála,
    vagy bosszúság csak az, mi benne volt?

    Zsebében őrizte a nap során?
    Lazán feldobta csak a felső polcra?
    Vagy nézte, hogy hever a zongorán,
    s miként pörög, ha dobja, mint a kocka?

              S midőn az ágyba tért meg késő este,
              még nála volt, vagy ő is elvesztette?

    Megjelent: Forrás, 2010/3, lásd
    Comments