Könyvek‎ > ‎Halott madárral‎ > ‎

Tengerparti szonettek

Balla D. Károly

Tengerparti szonettek

KÖRNYEZETRAJZ

A tenger halkan, mélyről háborog,
kavics szisszen az ostromló hullámra
és kényes fényben tetszeleg egy pálma.
Odább a sárga sátor-táborok.

Hangos robajjal néha átrobog
hátad mögött egy néma vonat árnya
és bent a vízben, mintha téged várna,
veszélyes, részeg bója tántorog.

Forró homokban fekszel és a nap
bőrödbe döf száz kopja-sugarat.
Kövér sirályok másznak fel az égre,

halált kérnek az élveteg vidékre.
És véletlenül, netán készakarva,
egy hullám döglött delfint vet a partra.


A PÁLMA

Egy kényes pálma fényben tetszeleg.
Lombjára büszke. Rejti, ami lényeg:
gyökér-erekben gyártott gyilkos méreg:
hűs, lassan ölő, okos vegyszerek.

Bogár jön. Mérget szív. Kis harcos féreg.
Bőrödre mászik most; döf, vegyszerez
és elbutít, akár az egyszeregy.
A pálma zöldje sír. Nem szán a kéreg.

Aléltan dőlsz a füstölgő homokba.
Ezer kötés fog, ráfeszül nyakadra:
felülni sem tudsz, itt heverhetsz tétlen.

És bár elméden buzgón rág a drog,
szeretnéd hinni: büszke pálmád vétlen…
…A tenger halkan, mélyről háborog.


A SZIVÁRVÁNY

Ha majd elül a táltos fergeteg
és elcsitul a tenger lihegése,
megtalálod az ég falába vésve
szivárvány-képben átkod, végzeted:

„Előbb felívelsz, majd zuhansz a mélybe,
erőd alig, de nyűgöd rengeteg,
könnyű élveid lomhát kergeted:
csak vánszorogsz a kéjt is már lekésve.”

Ilyen sors vár. De addig nézd bután,
ahogy az ívek szín-kéje után
a frigid-szürke, szenvtelen szelek

szétfújnak minden felleget… s kevés
idő eltelvén a nap kisüt és
egy kényes pálma fényben tetszeleg.


SIRÁLYOK

Egy hullám döglött delfint vet a partra.
Sirályok gyűlnek friss húsára (még
meleg), szemét kivájják; zúg a lég
és vérrel sír a dög szeme kimartan.

Miféle átok volt, mely így akarta,
miféle kezdet és miféle vég?
Miért, hogy dörren most a fényes ég
s villám felel a békés virradatra?

Gyáva sirályok gyorsan szertetűnnek,
de nyoma ég a kéjjel ejtett bűnnek:
a szél seperte parton véres szégyen.

Viharra csend jön egyszer, s gyűl az égen
sirály is, éhes, rengeteg -
ha majd elül a táltos fergeteg.

(1982)


Comments