Könyvek‎ > ‎Halott madárral‎ > ‎

Holnaptól


Balla D. Károly

Holnaptól

A szálló álom füstként ellebeg
és körbevesz az ősi átkok burka.
Magadra fognád végső fegyvered,
de restté old a tenger halk azúrja.

Sziget vagy part - azt hinnéd: egyremegy,
mert nincsen még a lényeg holtra dúlva;
de már a testben féreg ténfereg
s a lelkek vásznát gyűlölet szapulja.

Erőd is fogytán már, hogy tovább léphess.
Kívánod, kínod végre szűnne meg,
találna rád a minden titkok nyitja...

...Az indulat dühöng és gyolcsot tépdes,
nem lesz hát inged ép, és ünneped
már holnaptól egy újabb törvény tiltja.

(1996)


Comments