Haikuk‎ > ‎

[Haikuk a Spanyolnáthában]


Balla D. Károly

Tévisme

Másra hajlottál.
Amit tudni véltél, az
még most is ott áll.



Önmegragad

Szólítod magad.
Senki sem válaszol, csak
a fülzsír ragad.

Vízbesít

Oly magányos vagy,
hogy leveleid tóba
dobja a postás.

Kecsegtet, szabadul

Fűről a harmat –
remegd le magadról a
csilló hatalmat.


Tolvajol

Viharkabátod
zsebéből a szélcsend még
villámokat lop.


Előrehall

Jó harangöntő
már az ércben meghallja
a félreverést.


Torpancs

Mert nem ment tovább,
dölyffel hitte, a tenger
csak bokáig ér.

Metamorf

Almavirágot
– nem lett szebb a féreg –
hiába rágott.

Áttitűn

A pillanaton
csendben átvéreznek a
holt évezredek.


Szárnyaprób

Repülnék! – mondod.
Földön állók tisztelnek,
mint jó bolondot.


Fogódzkod

Hasztalan várod:
a nagy bizonyság nem jön
– csak kis aggályok.


Comments