Főoldal‎ > ‎Államosítás‎ > ‎

Az Angster Orgona- és Harmóniumgyár államosítása

Az ötvenes évek gazdaságpolitikájának egyoldalúságát, és a korabeli vezetők mentalitását mutatja az Angster-orgonagyár átalakításának története. Korábban a gyár elsődlegesen egyházi megrendelésekre dolgozott, az egyház viszont a Rákosi-korszakban a hatalom számára nem kívánatos jelenséggé devalválódott. Az Angster-gyárat 1949. december 28-án államosították, majd fokozatosan leépítették, vezetőit meghurcolták, ellenük koncepciós perek indultak. Az egyházi-templomi meg­rendelések a politikai terror miatt megszűntek, a gyár profilját átalakították, így a vállalat egyre inkább fából készült tárgyakat kezdett gyártani, egyszerű székeket, asztalokat, koporsókat. Az Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár asztalosipari üzemmé szegényedett, neve Pécsi Hangszer- és asz­talosárugyár lett. Fából készült hangszereket még készítettek az üzemben, 1952-ben például engedélyt kaptak tangóharmonika gyártására. Nem vé­letlen, hogy statisztikai adataink az ötvenes években stagnáló termelési értéket mutat­nak, ugyanakkor viszonylag alacsony bérezés mellett mintegy 20%-kal növekedett a szebb napokat látott vállalat munkaerő-állománya.[1]

        
Az európai hírű Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár tehát egy zsákutcába került politika áldozata lett. Ezt a nevet, amelyet 1300 orgona és 3500 harmónium viselt, négy évtizeden át hivatalosan elhallgatták. A politikai változás óta fokozatosan, és egyre szélesebb területen jut ismét régi értékelésé­re a már csak műveiben, és hagyományaiban élő, újra nem teremthető üzem.[2]


[1] Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlődése 1867–2000. Pécs: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, 2006. p. 210.

[2] Angster József: Az Angster-család és az Angster orgonagyár történetéből. In: Szirtes Gábor ­– Vargha Dezső (szerk.): Angstertől Zsolnayig: Ipartörténeti tanulmányok. Pécs: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Pro Pannonia, 1999. p. 80.

Comments