Manfred von Richthofen - a vörös báró és legendája

1892. május 2. | Richthofen, a „Vörös Báró” születése

1892. május 2-án született a sziléziai Kleinburgban, egy porosz katonacsalád gyermekeként Manfred von Richthofen báró, az első világháború legeredményesebb vadászpilótája, ismertebb nevén a „Vörös Báró”.

Manfred már 11 éves korában apja nyomdokaiba lépett, az atlétikát, vadászatot és lovaglást kedvelő gyermek a schwiednitz-i iskola után a III. Sándor orosz cár nevét viselő ulánusezredhez került, majd első világháborús karrierjét is a lovasságnál kezdte. Richthofen először az orosz fronton harcolt, majd 1915-től Franciaországban és Belgiumban szolgált, ám az új háború stílusa nem kedvezett a lovasságnak. Az állóháború kialakulásával, a szögesdrótok és gyors tüzelésre képes gépfegyverek elterjedésével a lovasroham értelmét vesztette, így Richthofen ezredét „leszállították a lóról” és gyalogosként vetették be őket a nyugati hadszíntéren. Ez nem nyerte el a báró tetszését, ezért 1915 májusában kérvényezte felvételét a légierőhöz, amit nagy meglepetésére el is fogadtak.

Még azon a nyáron megkezdődött kiképzése az oroszországi 69. repülőrajnál, majd 1915 októberétől Oswald Boelcke parancsnok irányítása alatt. 1916 tavaszán csatlakozott a Boelcke által irányított második vadászrajhoz (németül: Kampfgeschwader), de korai repülései során alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot: első felszállása során nekiütközött a repülésirányító épületnek, később viharba keveredett gépével, igaz ez idő alatt számos – hivatalosan nem nyilvántartott – győzelmet is aratott a frontvonal felett.

Boelcke végül beválogatta az általa vezetett Jasta–2 (Jagdstaffel teljes néven) nevű alakulatba, ahol Richthofen egy duplafedelű Albatros-III típusú géppel repült, első hivatalos győzelmét 1916. szeptember 17-én aratva Cambrai városa felett. A Vörös Báró nem merész és agresszív repülési stílusáról híresült el (öccse, Lothar 40 győzelmével inkább agresszív pilóta volt), hanem pontosságáról és higgadtságáról, filozófiáját főként mesterétől, az 1916 októberében lezuhanó Boelckétől örökölte. Richthofen 1916 szeptembere után sorra aratta győzelmeit, melyeket nagyrészt Albatros, illetve Halberstadt D. II. típusú gépekkel ért el. Tizenhat győzelem után megkapta a legmagasabb német elismerést, a Pour le Mérite-érdemrendet, és a fronton elnyerte a Vörös Báró nevet, amit repülőgépe színe ihletett.

Richthofen 1917 áprilisában megszervezhette saját raját, melyet a vörösre festett gépek nyomán az ellenség csak „repülő cirkusz”, vagy „Richthofen-cirkusz” néven emlegetett. A vidám elnevezés ellenére az osztag a nyugati fronton rettegett volt, ugyanis – visszatérve az Albatros-III-hoz – a Vörös Báró csak áprilisban 22 légi győzelmet ért el Franciaország felett. 1917 júliusában Richthofen gépe találatot kapott Wervicq közelében, melyet ugyan élve megúszott, de a baleset során szerzett fejsérülés miatt a későbbiekben gyakran gyötörte repülés során fejfájás és hányinger, ami a vesztét is okozhatta.

Richthofen 1917 augusztusában elsőként tesztelhette kötelékével a német légierő számára kifejlesztett tűzpiros triplafedelű Fokker–1 típusú repülőgépet, miközben segített a későbbi Fokker D. VII. típus kifejlesztésében, de azzal már nem repülhetett. Sikereivel párhuzamosan Richthofen megírta önéletrajzát, amelyet háborús propagandával és legendákkal megfelelően megtöltve adtak ki 1918-ban, miközben a sérült háborús hőst földre parancsolták. A Vörös Báró 1917 novembere és 1918 márciusa között nem repült, ebben a hónapban már a Fokker–1 pilótafülkéjében tért vissza a küzdelembe.

Végzetes 1918. április 21-i repülése során Richthofen egy kanadai pilóta, Wilfrid May hadnagy üldözésébe kezdett, ennek során Roy Brown kapitány megtámadta őt, és feltehetően a kanadai gép, vagy pedig az ausztrál szárazföldi egységek egyik fegyvere szíven találta őt. Az ellenséges területre tévedt, több súlyos hibát elkövető Richthofen a halálos sérülés ellenére komplikáció nélkül le tudott szállni gépével, de az odaérkező antant alakulatok már holtan találták őt.

A Vörös Bárót övező tiszteletet jelzi, hogy a helyszínre érő katonák relikviaként hordták szét gépének darabjait, és katonai tiszteletadás mellett temették el a 80 hivatalos győzelmet elérő pilótát. Máig vita van arról, hogy a báró az egykori baleset okozta trauma, vagy az április 21-én fújó erős szél következtében tévedt -e a frontvonal mögé, illetve, hogy a halálos találatot a repülőgépek, vagy a szárazföldi légelhárító egységek fegyverei adták -e le. Hivatalosan Roy Brown kapta meg az elismerést a Vörös Báró legyőzéséért, akit a háború után Berlinben, majd családja kérésére 1957-ben Wiesbaden városában helyeztek végső nyugalomra.

Forrás: rubicon.hu /  Tarján M. Tamás


Megtalálták a Vörös Báró legyőzőjét?

Az I. Világháborút a halálos légiharc, az úgynevezett "dogfight", azaz közelharc jellemezte. A német Manfred von Richthofen báró volt a korszak leghíresebb pilótája, egy hideg fejű, pontosan taktikázó vadász, aki 80 szövetséges repülőgépet lőtt le.
A háromfedelű, jól felismerhető vörös színűre festett Focker DR-1 Dreidecker erénye az volt, hogy tervezői lerövidítették a repülőgép szélességét, ami a légi harcokban fordulékonyabb gépet eredményezett. Von Richthofen sikereivel több becenevet is kiérdemelt, német részről a Rote Kampfflieger nevet kapta, míg a franciák le Diable Rouge, azaz a Vörös Ördögként emlegették, míg a britek Vörös Bárónak nevezték el, ami azóta fogalommá vált. 

1918-ban a 25 éves von Richthofennel egyetlen .303 kaliberű golyó végzett, amit sértetlenül megtaláltak öltözékében, jobb hónalj alatt hatolt be, végighaladt a mellkasban és a bal mellén távozott a testből. A győztes lövést egy kanadai pilótának, Roy Brown kapitánynak tulajdonították, a szakértők azonban úgy vélik, a bizonyítékok nem támasztják alá az állítást. Az orvosi jelentések szerint a németet egy felfelé tartó lövés érte jobb oldalról, azonban Brownnak hátulról kellett volna lőnie, felülről és balról, így Brown nem ölhette meg a Vörös Bárót, akkor viszont ki tette? Ez az a kérdés, ami 80 éve foglalkoztatja a történészeket. 

"Ha a lövedék közelről éri von Richthofent, akkor egy robbanásszerű, jóval roncsoltabb sérülést kellett volna okoznia" - magyarázta Peter Franks ballisztikai szakértő. "A von Richtofent megvizsgáló orvosok azonban képesek voltak végig követni a lövedék útját."

Amikor az emberi testet lövedék éri, robbanásszerű hidrosztatikus lökés jön létre, ami ballisztikai tesztekkel kimutatható. Egy minimális roncsolódású sérülés alacsony becsapódási sebességű, távolról érkező lövésre utal. "A tény hogy a golyót épségben találták a ruházatban újabb bizonyíték arra, hogy távoli lövés érte a bárót" - mondta Franks. "Szerintem 500 méterről vagy még nagyobb távolságból érkezhetett." 

"A lőszer természetéből és a test szöveteken belüli viselkedéséből megállapítható a lövés hozzávetőleges távolsága. A ballisztikai vizsgálatok szerint az akkor használt fegyverek közül feltehetőleg egy Vickers MG-ből adták le a lövést" - fejtette ki Franks a ScienCentralnak küldött levelében. "Ezután megkérdeztük fegyverszakértőnktől, hogy milyen nyomok után kutassunk" - folytatta Norman Franks történész. "Ő erre ezt kérdezte: 'Lehetett valaki, aki tudta mi folyik 500 méterrel távolabb és von Richthofen jobb oldala felől lőhetett? Mi erre igent mondtunk és már tudtuk, hogy megvan az emberünk." 

A szóban forgó személy Cedric Popkin, ausztrál tüzérőrmester, aki a kérdéses összecsapás idején a földről tüzelhetett a báróra, nagyjából 500 méteres távolságban helyezkedett el. "A bizonyítékok alapján kijelenthetjük, hogy távoli lövésről van szó" - összegzett Peter Franks. "Az egyetlen számba vehető személy abban a távolságban Popkin volt. Természetesen nem zárhatunk ki egy eltévedt lövést sem, de ez valószínűtlennek tűnik."

Mindezek ellenére több szakértő is úgy véli, hogy soha nem fog kiderülni ki lőtte le a Vörös Bárót. Ellenséges mivolta ellenére von Richthofen olyan nagy elismerésnek örvendett a szövetségesek körében, hogy teljes katonai pompával temették el saját halottaik mellé. Sokak számára a legendás Vörös Báró a jelképe annak a korszaknak, amikor a légiharc egy amatőr sportból a modern hadviselés jelentős részévé nőtte ki magát.

Forrás: sg.hu

Film: A Vörös Báró /Der rote Baron/

1916-ban a kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A fiatal pilóta hamar rendkívüli hírnévre tesz szert a német katonák közt, és a vörös Fokker DR_I gépe rettegett szimbólummá válik az ellenséges légierői számára is. Ő lesz a híres-hírhedt Vörös Báró. Csakhogy Manfrednak hamarosan rá kell ébrednie, hogy hős státusza hamis. Szerelme, az ápolónő, Kate (Lena Headley) mutat rá a háború brutális és barbár természetére.

YouTube-videoklip



A film adatlapja:

Eredeti cím: Der rote Baron /The Red Baron/
Bemutató (Németország): 2008. március 31.
Magyar cím: A Vörös Báró
Magyar bemutató:
DVD megjelenés: 2010. március 18.
Műfaj: Dráma, Életrajz, Háborús, Kaland, Történelmi
Rendező: Nikolai Müllerschön
Forgatókönyvíró: Nikolai Müllerschön
Szereplők: Matthias Schweighöfer, Lena Headey, Maxim Mehmet, Hanno Koffler, Til Schweiger, Richard Krajco, Joseph Fiennes
Filmstúdió: Niama Film
Comments