-‎ > ‎

Arácsról Arácsra - geotúra Lóczy Lajos nyomdokain

Arácsért Alapítvány, 2019. jan. 14. 2:45   [ 2019. febr. 5. 6:37 frissítve ]
Arácsról Arácsra - geotúra Lóczy Lajos nyomdokain



Az Arácsért Alapítvány és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közös szervezésében programsorozatot indítunk, melynek nyitó programján: 

2019. 02.02-án szombaton 

Balatonfüred és a Koloska-völgy látványos, földtani ritkaságait és kultúrtörténeti kincseit fedezzük fel, melyet a helyi kötődésű Lóczy Lajos neves geológusunk nyomdokain haladva egy kis tudománytörténeti ízelítővel is megfűszerezünk.

Találkozó helye, időpontja:

Arácsi Népház 9:30          

Részvételi díj: felnőtt 850 Ft, gyermek 400 Ft (a helyszínen fizetendő).

A program részletei alább olvashatóak, február 2-án a rövid túrára, április-májusban a hosszú túrára kerül sor.

Rendezvényünkön mindenki saját felelősségére vesz részt!
Megfelelő öltözetről, enni és innivalóról mindenki egyénileg gondoskodik.
A február 2-i rövid túra tervezett időtartama 4-5 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Üdvözlettel, 
Fabacsovics Zoltán
a kuratórium elnöke


Hosszú túra

Téli geotúra sorozatunk ez alkalommal Balatonfüred és a Koloska-völgy látványos, földtani ritkaságaihoz vezet, melyet a helyi kötődésű Lóczy Lajos neves geológusunk nyomdokain haladva egy kis tudománytörténeti ízelítővel is megfűszerezünk.

Geotúránkat Balatonfüred reformkori városmagjában kezdjük, amelynek felejthetetlen atmoszférát ad a téli tágasság és csendesség. A Kiserdő, a Tagore-sétány, a kikötő, a gyönyörű épületekkel koszorúzott dísztéren alkalom nyílik arra, hogy ne csak gyönyörködjünk bennük, hanem meg is tudjunk róluk érdekes dolgokat. Hol lenne alkalmasabb helyszín, ahol megidézhetnénk a korabeli Anna-bálok, a Kisfaludi-gőzős első kifutása, az itt fakadó savanyúvíz-források, az első fürdőtelep és az első dunántúli kőszínház egykori hangulatát?

A téli strandon végigsétálva a Balaton vízmozgásairól, fénytüneményeiről, kialakulásáról tudhatunk meg érdekességeket és remélhetőleg meg is mutatja nekünk varázslatos minden időjárásban szépséges téli arcát!

A  Kerekedi-öbölben a szürke marha-gulya mellett a hagyományos állattartásról ejtünk néhány szót autentikus környezetben. Az út túloldalán az ország talán leglátványosabb vörös-fehér kőzettani határát csodálhatjuk meg, ami a földtörténet legdrámaibb  kihalási hullámáról mesél nekünk.

Festői környezetben emelkedő úton, újabb savanyúvíz-forrás után műemlék présházak és pincék között Lóczy Lajos villája mellett is elhaladunk, ahol az általa vezetett „ginisz rekordokat” döntögető tudományos munkáról ejtünk néhány szót, melynek eredményeként  a Bakony és a Balaton-felvidék a világ egyik legnagyobb alapossággal feldolgozott területe a mai napig! A református temetőben néhány híresség sírja mellett megállunk a tudós egy darabból kifaragott gigantikus méretű vörös homokkő sírköve mellett is.

Balatonarács országos védettségű műemlék épületei között a reformáció évtizedeibe kukkantunk be néhány percre, majd bevetjük magunkat a télen is festői szépségű Koloska-völgybe, ahol a Föld történetének középidejébe induló idővonatra válthatunk jegyet.

A tisztást elérve a karsztvizekkel kötünk ismeretséget a forrás visszaduzzasztott tavacskájánál, majd megcsodálhatjuk a Hamvas Béla fája néven elhíresült fantasztikus szikla-gyökér kompozíciót.

Ezután egy kis kapaszkodó következik, melynek tetején a völgyet őrző Koloska-szikla óriásoktól kérünk bebocsájtást. Nem mindennapi sziklaorrok mellett elhaladva érünk fel a tetőszintre, ahol újra egy másik világba csöppenünk: az ördögszántásnak nevezett barázdált hátú fehér kövek és a rajtuk téli álmot alvó karsztbokor erdőbe.

Csillapíthatatlan kíváncsiságunk visszafelé sem hagyhat cserben minket: választ kaphatunk arra, hogy miért szélesedik ki medenceszerűen, majd szűkül meredek szurdokká a völgy, amelyben haladunk, mért emlékeztetnek a közeli hegyek egy olyan szobára, ahol „össze-vissza tologatták” a bútorokat, és még egy sor más kérdésre.

Rövid túra:

Geotúránkat Balatonfüred reformkori városmagjában kezdjük, melynek felejthetetlen atmoszférát ad a téli tágasság és csendesség. Rövid kultúrtörténeti sétánk során a Kiserdőt, a Tagore-sétányt, a kikötőt, a gyönyörű épületekkel koszorúzott díszteret talán kicsit másképp látjuk majd, alkalom nyílik arra, hogy ne csak gyönyörködjünk, hanem érdekességeket is felvillantsunk. Hol lenne alkalmasabb helyszín, ahol megidézhetnénk a korabeli Anna-bálok, a Kisfaludi-gőzős első kifutása, az itt fakadó savanyúvíz-forrásokra épült fürdőkultúra, az első fürdőtelep és az első dunántúli kőszínház egykori hangulatát?
A téli strandon végigsétálva a Balaton vízmozgásairól, fénytüneményeiről, kialakulásáról hallunk és meg is mutatja nekünk varázslatos minden időjárásban szépséges téli arcát a tó.
A  Kerekedi-öbölben a szürke marha-gulya mellett a hagyományos állattartásról ejtünk néhány szót autentikus környezetben, miközben páratlan szögből láthatjuk a Balatonparton sorakozó hegyek sorát. Az út túloldalán az ország talán leglátványosabb vörös-fehér kőzettani határát csodálhatjuk meg, ami a földtörténet legdrámaibb  kihalási hullámáról mesél nekünk.Egy egész világ omlik össze itt, szerencsére csak virtuálisan!
A festői környezetben emelkedő úton, újabb savanyúvíz-forrás után szőlők, műemlék présházak és pincék között Lóczy Lajos villája mellett is elhaladunk, ahol arról a „ginisz rekordokat” döntögető tudományos munkáról ejtünk néhány szót, melyet ő fogott össze, s melynek eredményeként  a Bakony és a Balaton-felvidék a világ egyik legnagyobb alapossággal feldolgozott területe a mai napig! 

Másik nagy helyi kötődésű tudós-óriás, Cholnoky Jenő nyaralójától egy kőhajításnyira a református temetőben néhány híresség sírja mellett megállunk Lóczy Lajuos egy darabból kifaragott gigantikus méretű vörös homokkő sírköve mellett is.
Balatonarács országos védettségű műemlék épületei között a reformáció évtizedeibe kukkantunk be néhány percre, majd a Cholnoky-liget hídján keresztül bevetjük magunkat a télen is festői szépségű Koloska-völgybe, ahol a Föld történetének középidejébe induló idővonatra válthatunk jegyet.
A Koloska-patak mentén a karsztvizekkel kötünk ismeretséget és választ kaphatunk arra is, hogy miért szélesedik ki medenceszerűen, majd szűkül meredek szurdokká a völgy, amelyben haladunk, mért emlékeztetnek a közeli hegyek egy olyan szobára, ahol „össze-vissza tologatták” a bútorokat, és még egy sor más kérdésre. 


Comments