PILISMENTI BUJDOSÓ erdélyi kopó kennel

Ennek a kennelnek maga a sors adta a nevét. Az erdélyi kopó bujdosó volt saját hazájában, olyan időkben, mikor a kiirtásának veszélye fenyegetett. Csodára mégis megmaradt.....megmaradt, hogy emlékeztessen.......


 








PETÖRKEI VADMOZGATÓ APRÓLEÁNY 
erdélyi kopó  EK 3159/05

 

 - Képességvizsgával és tenyészszemlével rendelkezik

- 2009 tavaszán munkavizsgát tett II. díjas munkával, 113 pont

- Szintén 2009 tavaszán sikeres VAV (vadászati alkalmassági vizsga) vizsgát tett

- Diszplázia szűrés eredménye: mentes

- 2009 Vadászkutya kiállítás, munkaosztály, CAC

- Varsány Vándor Kupa (speciális vércsapa munkaverseny) 2* I.díj, III. díj

- CACT nehezített vércsapa verseny, III. díj

- 2010 januárjában vadászati kipróbálásra került, ahol helytállt munkájával


" Ő a másik szem mely átlát a felhőkön, a másik fül mely a szél zúgásán is áthall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra is farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, ha nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre sem vettem. Amikor térdemre teszi fejét elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ, más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám......akármeddig....akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám."