Akikre büszkék lehetünk

Petrik Géza posztumusz Magyar Örökség Díjával kitüntetett bibliográfus (Alsószeli, 1845. okt. 3.Bp., 1925. aug. 26.): Könyvkereskedői, ill. antikváriusi pályán működött Sopronban, majd Bp.-en 1879-ig. Később a Pallas Rt. kiadóhivatalának főnöke, 1896-tól a Könyves Kálmán Rt. üzletvezetője, közben könyvészeti kutatásokkal foglalkozott. 1878-tól a Corvina c. könyvkereskedelmi szaklap szerk.-je. – A m. Magyar könyvészet 1860 – 1875 (Bp., 1880 – 85); Magyarország bibliográfiája 1712 – 1860 (I – IV., Bp., 1888 – 92); Kalauz az újabb magyar irodalomban (Bp., 1894) . Magyar Könyvészet 1886 – 1900 (I – II., Bp., 1900 – 13); Magyar Könyvészet 1901 – 1910 (Bp., 1915).  

Magyar Életrajzi Lexikonból

 

2003. márc. 22-én immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat Budapesten. Céljuk az, hogy az 1948 után évtizedekig letagadott magyar szellemi értékek, az alkotásokat létrehozó jeles tudósok, művészek életműve, munkássága újra része legyen a nemzeti köztudatnak. A Magyar Örökség bírálóbizottsága posztumusz Magyar Örökség kitüntető címmel ismerte el Petrik Géza (1845-1925) magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenységét.

Újsághír

 

A Bibliográfiai Szekció vezetősége 2005. október 27-én koszorúzást tartott a Farkasréti temetőben a 160 éve született és 80 éve elhunyt Petrik Géza helyrehozott sírjánál. Az emlékét Kégli Ferenc idézte fel:

Tisztelt Emlékező Gyülekezet!

Petrik Géza 160 éve, 1845. október 3-án született a Pozsony vármegyei Alsószeliben. Sopronban járt iskolába, ott kezdte tanulóként könyvkereskedői pályafutását. 19 évesen Pesten lett könyvkereskedő segéd, később önálló könyvkereskedőként, kiadóként, majd antikváriusként működött. Az utókor elsősorban bibliográfiai munkásságáért tiszteli. Betegágyán is még könyvészetének utolsó ciklusán dolgozva, életének 80. évében, 1925. augusztus 27-én hunyt el. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottsága indította el azt a mozgalmat, amelynek eredményeként 1989 nyarán került sor itt, a Farkasréti temető 1/D parcellájában, az első sor 32/33-as számú sírjánál Petrik Géza újonnan felállított síremlékének ünnepélyes felavatására. Akkor, a könyvtáros-egyesület részéről Borsa Gedeon mondotta Petrikről: "Ő volt az, aki időrendben folytatta Szabó Károly munkáját a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia terén. Egyetlen évtizedtől eltekintve 1712-től 1910-zel bezárólag kereken kétszáz évnek csupán százezrekben mérhető tételszámú hazai nyomdatermését tárta fel." …

Újsághír

 

Petrik Géza életpályája

Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte. Ugyanott kezdte meg 1861-ben könyvkereskedői pályáját is. 1869-ben átvette az Osterlamm-féle könyvkereskedést. Később antikvárius lett. Könyvkereskedői, ill. antikváriusi pályán működött Sopronban, majd Budapesten 1879-ig. 1879-ben feloszlatta üzletét s attól kezdve 1891-ig majdnem folytonosan könyvészeti kutatásokkal foglalkozott; a vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával több könyvészeti munkát adott ki. 1891-ben a Nagy Lexikon megindítása előtt a Pallas irodalmi részvénytársasághoz került mint a kiadóhivatal főnöke. Ott működött 1895 végéig, amikor üzletvezetői minőségben a Könyves Kálmán irodalmi és könyvkereskedési részvénytársasághoz lépett be. Több, a könyvkereskedelemmel foglalkozó cikket írt a Pallas Nagy Lexikonába. 1878-tól szerkesztette a Corvinát, a magyar könyvkereskedők egyletének hivatalos lapját.

Vikipédia

 

Kienitz Vilmos (Alsószeli, 1889. okt. 14.Gyula, 1959. máj. 19.): gépészmérnök, vízgépszerkesztő. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1912-ben, majd a Lipták Gépgyárban, később Temesvár városi vízműveinél dolgozott. 1919-ben került az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő Társulathoz, melynek 1932-től igazgató-főmérnöke. Nevéhez fűződnek az 1930-as évek első felének legjelentősebb öntözésügyi eredményei: a Körös-völgyi öntözések kiépítése, ezzel kapcsolatban a vidék belvízrendezési problémáinak megoldása. Jelentős a róla elnevezett, rendkívül gazdaságosan és egyszerűen üzemeltethető, könnyen szállítható axiális szivattyú, mely belvízlevezetés és öntözés céljaira egyaránt használható, s 1934-től kezdve az ország egész területén elterjedt. Jelentős találmánya a zsilipkapu-szivattyú is. – F. m. Újrendszerű szivattyúk a belvízlevezetés szolgálatában (Vízügyi Közl., 1935); Az öntözések fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1936. évben (Vízügyi Közl., 1937).

(Magyar Életrajzi Lexikon – elektronikus könyvtár)

 Boros Béla (Kassa, 1902. máj. 6.Pécs, 1979. jan. 18.): szlovákiai magyar író, költő. Kassán és Sárospatakon végezte tanulmányait. 1921-1946 között ev. kántortanítóként működött Szomotoron és Alsószeliben, 1947-től a mo.-i Zomba községben (Tolna m.) tanított 1971-ig. Verseket, novellákat publikált a Pásztortűz c. lapban. A Magyar Dalnok, majd 1932-1944 között a Magyar Tanító c. lap szerk.-je volt. A 70-es években Adyról szóló cikkeket tett közzé a Szabad Földben. – F. m. Búcsú a tavasztól (Galánta, 1927); Az ösvényen (Galánta, 1928); Kis harang (Galánta 1932); Bokrétát kötöttem (Galánta, 1934); Ünnepi hangok (Galánta, 1927); Az országos tanító énekkar története (Vác, 1943); A szlovákiai általános magyar tanítóegyesület története (Sajtó alá rendezte Pukkai László "Magyar tanító a Kárpátok alatt" címen).
(Magyar Életrajzi Lexikon – elektronikus könyvtár)
Haraszti-Mészáros Erzsébet (Alsószeli, 1939. május 31.) Életpályájáról, munkásságáról a http://www.animaportal.eu/Művésztelep/HME/hme.htm weblapon olvashat a kedves olvasó.
Pukkai László (1941 - 2017) "Pro Urbe - Alsószeliért" díjjal kitüntetett nyugalmazott gimnáziumi tanár, helytörténész, publicista, 1941. febr. 17-én született Alsószeliben. Galántán érettségizett, magy.–történelem szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, 1964-től gimnáziumi tanár volt Galántán. Publikációiban, köteteiben főleg csehszlov. magy. munkásmozgalom-, ill. gazdaságtörténettel foglalkozik. Az "Alsószeli 1217-2007" falumonográfia szerkesztője és társszerzője.
Szarka László, történész, falunk díszpolgára, 1953. aug. 20-án szül. Klobusicban. Az 1950-es évek végétől családjával Alsószeliben élt, Galántán érettségizett, Pozsonyban pedig 1976-ban történelem–magy. szakos tanári oklevelet szerzett, 1977-től Bp.-en él, itt 2000-től az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Fő tevékenységi és kutatási területei a 19–20. sz.-i cseh és szlovák történelem, a 19–20. sz.-i nemzetiségi kérdés Magyarországon és Közép-Európában, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században, etnopolitikai konfliktusok a Magyarországgal szomszédos államokban, a (cseh)szlovákiai magyarság története. Számos tanulmány, tanulmánykötet, monográfia szerzője, kutatási programok szervezője, főbb művei többek közt: Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika, 1995, Duna-táji dilemmák, 1998.
Haraszti Mária (Alsószeli, 1959. december 8.) Életpályájáról, munkásságáról a http://www.animaportal.eu/Művésztelep/Haraszti%20Mária/HarasztiMaria.htm weblapon olvashat a kedves olvasó.
Jakubecz Márta  Életpályájáról, munkásságáról a http://www.tollal.hu/podium/hu/jakubecz_marta weblapon talál többet a kedves olvasó.
Alsószeli illetőségű íróinkról, irodalmárainkról többet megtudhat a kedves olvasó  a Szlovákiai Magyar Írók Társasága honlapján a következő címen: http://www.szmit.sk/modules.php?name=Lexicon&op=placeid&id=Als%F3szeli
 

Őszi Ferenc


Szabados Katalin Mikola Anikó-díjas

 2011. márciusa

A 8. születésnapját ünneplő Alsószeli Varsás Néptáncegyüttes vezetője Szabados Kati. Szorgosan, kitartóan, önfeláldozóan munkálkodik azon, hogy népzene- és néptánc-anyanyelvünket megismertesse, megszerettesse, mélyre ültesse új és új táncosok szívébe. A 8 év alatt vezetője keze alatt aprócskák és nagyok sora tanulta a hagyományos kulturális értékek felvállalását, őrzését, ápolását. Nőként, egyedül még segítőkkel is nehéz feladat fenntartani, irányítani, fejleszteni, menedzselni egy sokszor 45 főre duzzadó, több generációt képviselő csoportot. Szabados Katira csak olyankor irányul reflektorfény, amikor maga is színpadra áll, hogy segítse a kezdőket a játékokban, a nagylányokat a karikázóban… A díjjal az ANIMA Társaság szeretné ráirányítani a figyelmet kitartó és sokak életére kiható munkájára.

Comments