Hasznos oldalak (linkek, terapeuták, olvasnivalók)

Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért  Eger
:http://sites.google.com/site/igazgyongyegyesulet/








  •  dr. Schneider Júlia-Simon Ferenc-Metohe Kft.Győr Tel.:06/96/439-305 (tartalmi diszgráfia gyanúja esetén, Proetz, GMP, GOH- viszgálat, beszédészlelési-beszédértési terápia)-METOHÉ KFT



Győr-Moson-Sopron / Győr
9024 Szt. Imre út 41.

Telefon:
96/439-305, 96/439-316, 20/388-8022
Fax:
96/439-305



Térképadatok ©2010 Tele Atlas - Használati feltételek
Cégleírás:
Dr. Schneider Júlia és Dr. Simon Ferenc rendelője várja a gyógyulni vágyó gyermekeket és felnőtteket az ország bármely részéből. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeknél korán felfedezzük és orvosoljuk a hallás- és beszédproblémákat, tanulási zavarokat, mivel ezek vezetnek a magatartászavarokhoz és szociális nehézségekhez. Óriási tapasztalattal és eredményekkel büszkélkedhetünk ezen a területen.
Ha további információra van szüksége, állunk rendelkezésére a 96/439-316-os és a 96/439-305-ös számokon.
9200 Mosonmagyaróvár, Termál Hotel , Kolbai u. 10.
Rendelő, 9024 Győr, Bem tér 14/C I.em.
Információ: 20/388-8022
           
        
        dr.Pálfia Judit
polateszt vizsgáltot végez, speciális prizmás szemüveget ír fel Címe:1012. Budapest, Várfok u. 15/b Tel.:06/1/2138589


          
         
Proetz (hurutoldás):
Gyál: Holczinger Zsuzsa: 06/30/4150988
Tura: dr. Tóth Mária 06/28/466241
Dunaújváros: Kissné Plecskó Judit 06/20/9682393
Szekszárd
: dr. Bihari Sándor 06/70/3365395




      
   Jordanidisz Ágnes: NILD-terápia   Tel:06/1/2904115



         
Páli Judit: játékterápia Tel.:06/20/4142732


          Ben Egyesület az Autista és Autisztikus Gyerekekért:-Eger
          http://www.benegyesulet.hu/



 
         Korai Fejlesztő Központ
          1114. Budapest, Csantavér köz 9/11.
          Tel.: 06/1 251-76-69



          Vadaskert Alapítvány

          1021. Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
          Tel.:06/1 392-1400
          www.vadaskertalapitvany.hu



Olvasnivalók:

Az ugrálás okosabbá tesz



1./2 oldal

Kisgyermekkorban készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a kúszás, a mászás, a pörgés, hintázás hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli gondokat okozhat!

Folytatás:http://www.hazipatika.com/articles?aid=20081120185238;HPID=BCC4F8C1-9D1B3307-794429D6-A7FE1F5B


Schneider Júlia a beszédészlelésről

"– A részképességek, például a jobb- és balkezesség, a mozgáskoordináció, valamint a beszédpercepció is, spontán hatéves korig érnek – elemzi doktor Schneider Júlia. – Ha a gyereknél ez idő alatt van valamilyen hátráltató tényező – pl. sokat náthás, ezalatt nincs tiszta hallása –, annyi napig nem fejlődik a beszédértése, ahány napig beteg volt. A hatodik életévben lezárul a spontán fejlődés, s ha a gyerek beszédértésben, beszédfelfogásban ekkor csak egy négy és fél éves szintjén van, ott is marad. A következmények pedig egyre nehezebb helyzetek elé állítják. Lehet, hogy az iskola alsó osztályaiban – ha ügyes, intelligens – nincs problémája, de ötödikben, amikor más típusú tanulással, nagyobb anyagmennyiséggel találkozik, már romlik a teljesítménye. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szokásos korrepetálás itt nem segít, teljesen más módon kell a kérdést megközelíteni. Ilyenkor meg kell keresni azt a fejlődési szintet, amely még működik, s arra kell ráépíteni a gyerek fejlesztését.

Az enyhe zavarokat maguk az óvónők is tudják kezelni, a közepes vagy súlyos zavarok esetében komplex vizsgálatra, szakemberre, speciális, egyénre szabott fejlesztésre van szükség. El lehet érni, hogy az iskolába kerülve ne jöjjenek létre a tanulási zavarok, amelyek következményei gyakran a magatartási devianciák. Jó fejlesztéssel a lemaradást fele idő alatt be lehet hozni: ha egy hatéves gyermeknél felfedezik, hogy a beszédértése egy ötéves szintjén áll, fél év alatt a hátrány eltüntethető. A megoldás lényege, hogy a gyerekekkel azokat a dolgokat kell végigcsináltatni – mozgásfejlesztéssel, beszédfejlesztéssel –, amelyek a korábbi életszakaszban kimaradtak. A Schneider Júlia és Simon Ferenc által alkalmazott fejlesztési programot Gósy Mária nyelvész professzor dolgozta ki. Az orvostudomány, a gyógypedagógia, a pszicholingvisztika határterületein mozgó módszerrel fel lehet mérni, hogy a beszédpercepciónak mely szakaszain milyen elmaradása van a gyermeknek, a technikák pedig lehetővé teszik a képességek fejlesztését. A módszer lényege, hogy nem alkalmaz semmiféle képi megerősítést, hiszen a gyermeknek a hangok, a beszéd megértésében, a fülén bemenő információ agyi feldolgozásában van elmaradása. A mozgásokkal összekötött szójátékokból álló fejlesztő gyakorlatok így érik el a szükséges hatást.

Az első lépés azonban mindenképpen a probléma felismerése. Dr. Schneider Júlia és dr. Simon Ferenc azt mondják, magyarországi tapasztalataik alapján állíthatják, az óvónőknek nagyon jó szemük van a tünetek felismerésének terén.

– Mások a tünetek, ha a gyerek óvodáskorú, s mások, ha iskoláskorú – mondja a doktornő. – Óvodásoknál gyakran előfordul, hogy a gyerek nem szeret a többiekkel együtt játszani, nem akar szerepelni, nem válaszol, a feladatokat csak a többiek után csinálja. Ugyanakkor otthon, a szülő-gyerek kapcsolatban teljesen máshogy viselkednek. Érdekes, hogy ezek a gyerekek például nem szeretnek mesét hallgatni. Ha filmet néznek, ha képeskönyvet néznek, akkor igen, de ha csak ülniük és hallgatniuk kell, akkor nem. Ha nincs képi megerősítésük, a hallott információkat nem tudják feldolgozni. Nagyon jellemző ezekre a gyerekekre, hogy nem mernek telefonálni, holott a telefon a gyermekek számára általában érdekes, izgalmas dolog. Ezeknek a gyerekeknek gyakran megmagyarázhatatlan, aránytalan érzelmi reakcióik vannak, látszólag ok nélkül elsírják magukat. Előfordulhat, hogy gyakran visszakérdeznek. A szülő sokszor boldog, hogy milyen érdeklődő a gyerek, pedig az egyszerűen nem érti a beszédet, de megvan az intelligenciája, hogy rákérdezzen. A beszédértés zavarai nagyon gyakran együtt járnak más területeken mutatkozó problémákkal: a gyerek nem tud a lépcsőn váltott lábbal lemenni, a finom motorikája ügyetlen, nem szeret rajzolni, ügyetlenül gombol, nem tud cipőt fűzni... Ha ezekből a tünetekből egyet felfedezünk, még nem biztos, hogy gond van, de ha több együtt jelentkezik, érdemes odafigyelni. Főleg, ha megjelennek a magatartási zavarok – például az agresszivitás, az elkülönülés –, valamint a pszichoszomatikus problémák – fejfájás, körömrágás, hajtépés, bepisilés. Ilyenkor a szervezet jelzi, hogy valahol az egyensúly felborult, segítségre van szükség. "



A részképességzavarokkal is küzdő hiperkinetikus gyermekek iskolai integrációjának akadályai

A hazai pedagógiában az utóbbi évtizedben fokozott mértékben előtérbe került a tanulási zavarokkal küzdő hiperaktív, túlmozgásos gyerekek iskolai nevelésének problémája. A pedagógusok egy része ma sem ismeri igazán a tanulási zavarok, a magatartási rendellenességek személyiségen, idegrendszeren belüli okait, s alapvetően rossz magatartású, tanulni nem akaró gyereket lát az ilyen jellegű problémával küzdő gyerekekben.

Folytatás:http://www.oki.hu/oldal.php?kod=2003-07-be-Szucs-Reszkepessegzavarokkal&tipus=cikk


Bukott diákból sikeres felnőtt?

Egyre több kisgyereknek jelent az iskola szenvedést, különösen azoknak, akik képtelenek a tartós figyelemre és az eredményes tanulásra. A fimótás gyerekek összpontosítási zavarokkal, motoros nyugtalansággal küzdenek, az iskolai kényszerrel nehezen küzdenek meg, csak arra képesek figyelni, ami érdekli őket. Hogy folyamatos kudarcaik következtében ne alakuljon ki náluk súlyos személyiségzavar, szakember segítségére van szükségük, de szülőknek is meg kell tanulniuk kezelni gyerekük "másságukat".

Folytatás:http://www.sulinet.hu/tart/cikk/df/0/22453/1


Részképesség térkép,

Okos, izgága, tanulékony, ügyes, szorgalmas, rossz, előzékeny

bátor, magábaforduló, agresszív, nyílt, éleseszű, mozgékony, csapongó, ügyes, buta, jószívű, , szeleburdi, feledékeny, kreatív, - végtelen a lista,
amellyel egy gyermeket jellemez a köznyelv.

Folytatás: http://www.gekkonet.hu/reszkepessegzavar/index.html



Részképességzavarok elsőben

Még pár nap és becsöngetnek. Az elsősök izgatottan várják a szeptembert, a nagyobbak már kevésbé rajonganak az iskolakezdésért, a szülők közül pedig sokan aggódnak, gyermekük megfelelően veszi-e majd az akadályokat. Mert van, akinek az olvasás, az írás vagy a számolás kicsit nehezebben megy.

Folytatás:http://oktatas.origo.hu/20080819/reszkepessegzavarok_elsoben


Szőke Melinda- A beszéd fejlődése

Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. A környezet ezeket panaszhangoknak tekinti, és jelentést tulajdonít neki, ezért aztán közbelép (eteti, simogatja, stb.). A kezdeti egyhangú színezet kezd változni; a második hónapban a csecsemő környezetében élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi helyzetet kísérő örömhang. Beavatkozásuk különbözőségével ezeket a jelzéseket megerősítik.

Folytatás:http://www.terapia.imtbt.hu/node/20

Figyelem!zavar

A „rossz gyerek” tünetcsoport egy nagy batyu, a rosszaság mögött számtalan súlyos és kevésbé súlyos egészségügyi és/vagy pszichológiai probléma húzódhat meg, melyek nagy része megfelelõ kezelés mellett megoldható. A figyelemzavarral küzdõ gyerekek különleges bánásmódot igényelnek, hiszen nem csupán rosszak, hanem betegek. Nem szabad megvárni, míg a gyermek körül a „balhék” állandósulnak!

Folytatás.http://www.lelekbenotthon.hu/article.php?sid=20

Bébireflexek szerepe a hiperaktivitás hátterében

"A gátolatlan csecsemőkori reflexekkel küzdő gyermekek estére olyanok lesznek, mint egy felrázott kólásüveg, robbanásra kész..." (Sally Goddard)

Folytatás:http://www.beszed.hu/bebireflexek_szerepe_a_hiperaktivitas_hattereben


Hiperaktivitás: nem a szülő hibája


Nem a szülők nevelési módszere miatt okoznak problémát az iskolában a figyelemhiányos hiperaktivitás betegségben (ADHD) szenvedő gyermekek.
 
Folytatás: http://www.babanet.hu/lazi/hetrol_hetre/index.php?id=040914


Omega zsírsavak-okos gyerek

Egy nagy-britanniai kutatócsoport érdekes és meglepő eredményről számolt be négy, 8-13 éves korú gyerekkel végzett vizsgálata kapcsán: a gyerekek agya és ezzel együtt mentális képességeik hirtelen "átalakultak", miután egyszerű táplálékkiegészítőt kaptak.

A három hónapig tartó kísérlet végén a gyerekek agyáról készített felvételekből megállapították, hogy három évnyit(!) fejlődött agyuk.

Ezzel egyidőben jelentős javulás következett be olvasási készségükben, koncentrációjukban, problémamegoldási képességükben és memóriájukban. Az egyik kisfiú, aki korábban megvetette a könyveket és állandóan tévézett, kijelentette, hogy "unja" a tévét, és megszerette az olvasást.

A gyerekek VegEPA készítményt kaptak, mely omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavak kombinációját tartalmazza. Emellett bátorították őket a testmozgásra és a zsíros rágcsálnivalók és szénsavas üdítők bevitelének csökkentésére. A kísérlet végén egy olyan géppel készítettek felvételt agyukról, mely kimutatja az agyi fejlődés biokémiai jelzőanyagát, az NAA-t (N-Acetylaspartat). A magas NAA szint jelzi az agyi idegrostok növekvő számát.

Az eredmények a kutatókat is meglepték. Három hónap alatt csekély NAA növekedést vártak, de ennek mértéke akkora volt, amely normál esetben három év alatt történik meg. A gyerekek agyában több lett az idegi összeköttetések száma és nőtt az agysejtek sűrűsége is (ahhoz hasonlóan, ahogy egy fa több ágat növeszt).

Egyéb vizsgálatok bizonyították, hogy az EPA tartalmú zsírsav készítmények jól használhatók az ún. figyelemhiányos hiperaktivitásos állapottal (ADHD), dyslexiával és autizmussal küzdő gyerekek kezelésében. A korábbi kutatásokkal ellentétben nem a DHA zsírsavnak, hanem az EPA-nak van döntő szerepe az agy fejlődésében.

Omega 3 zsírsavban gazdag ételek például a lenmag, dió, mogyoró, repce és a tengeri halak. 

Az eredeti cikk itt olvasható angolul. A CsaládiNet cikke a halolajról. Cikk a káros transz-zsírsavakról.

 

 

 
Comments